Beszéljenek a tettek

Akár úttörőként is tekinthetnénk ezekben a napokban a kormány egyébként keménykezű helyi képviselőjére, a törvényesség bősz őrére, Sebastian Cucu prefektusra.

Elődjeitől eltérően vette a fáradságot, és megnyilvánult a háromszéki december elsejei ünnepségen mondhatni hagyományossá váló szélsőséges kinyilatkozások kapcsán.

Szerdai állásfoglalása ügyében egy dolgot leszögezhetünk: abszolút újdonság, korábban ugyanis mély csend kísérte valahányszor a mostanság már párttá alakult Új Jobboldal jelezte, hogy „az ország szívében” kíván ünnepelni, majd a vérlázító felvonulást követően a szervezők – mindenekelőtt a prefektúra – mosta kezeit, nem tartózkodva akár olyan kijelentésektől sem, miszerint ők bizony semmit nem hallottak, szép és méltóságteljes ünnepség volt, nem értik, mi a gond. Tavaly ezt a vak és süket hozzáállást még tovább fejlesztették: csak a sajtó piszkálódása nyomán voltak hajlandóak emlékezni arra, hogy a hegyeken túli pópa az ünnepségen, kéretlen szónokként súlyosan megalázta a város magyar-székely lakosságát. És ekkor már Sebastian Cucu ült a prefektusi székben.

Éppen ezért az újdonság varázsán túl az állásfoglalást egyelőre hadd tekintsük halvány őszi fuvallatnak, a kemény fogalmazás ellenére, mely szerint minden alkalommal elítéltek bármilyen szélsőséges megnyilvánulást, és a jövőben is határozottan fellépnek a szélsőséges-nacionalista kisiklásokkal szemben.

A legkeményebb szó- vagy írásbeli fellépés próbája ugyanis a tett. Ha Sebastian Cucut, illetve a – közvetve ugyan, de neki is – alárendelt karhatalmi szerveket valóban a normalitás irányába történő elmozdulás vágya vezérli, és elejét vennék, hogy a továbbiakban a megye lakosságáról torz kép alakuljon ki, hamis interetnikus konfliktusokról szóljanak a hírek, nem ártana, ha pontosan egy hét múlva „élőben” is bizonyítanák ezt.

Az Új Jobboldal tagjainak felvonulása – amint azt a korábbi alkalmak egyértelművé tették – kiváló pillanat lehet egy második lépés megtételére, hiszen ha egy történelmi zászló felvonása akár terrorista, államellenes cselekményként is értelmezhető és fel is kívántak lépni ellene, akkor a „ki a magyarokkal az országból” rigmus is vígan kimeríti a gyűlöletkeltés fogalmát, mely amúgy bűncselekmény, s mint ilyen büntetendő.

Reménykedjünk, Sebastian Cucu prefektus hasonlóan vélekedik a kérdésben, komolyan gondolja a szerdán leírtakat, és egy hét múlva nem kell újból neonáci hőbörgésre ébrednünk. Ha a felvonulásukat elviekben nem lehet megakadályozni, legalább a provokáció maradjon el, és ezért, amint az ünnepi felszólalások tartalmáért, igenis felelősek a szervezők.

Ha ők nem, akkor ki?

Nagy D. István / Háromszék


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »