A tavalyi év 209 halálos kimenetelű közúti balesetében összesen 224-en vesztették életüket, ami 21 fővel kevesebb, mint az azt megelőző esztendőben. Összesen 892 személy sérült meg súlyosan, 4468 pedig könnyebben.
A közúti balesetek, a súlyos és könnyebb sérültek számát tekintve az önálló Szlovákiának még sosem volt ilyen jó éve. A halálos áldozatok számát illetően a második legjobb statisztikáját könyvelte az elmúlt közel három évtizedből.
Összehasonlításképp: 2010-ben még 21,6 ezer közúti balesetet számláltak, 2015-ben 13 547-et, tavalyelőtt pedig még 13741-et.
Itt kell azonban felhívnunk a figyelmet arra, hogy a tavalyi év rendkívül rendhagyó volt, a járvány miatt minden bizonnyal jelentősen kisebb volt a közúti forgalom az év egyes időszakaiban.
Tavaly a Losonci, Breznóbányai, Simonyi és Báni járásokban senki sem vesztette életét közúti balesetben. A skála túlvégén a Nagyszombati, Galgóci, Nyitrai, Pöstyéni és Csacai járások szerepelnek 10-17 közötti áldozatszámmal. A déli járások közül a Nyitrai (11 halálos áldozat) és a Komáromi (8) szerepelt a legrosszabbul.
Az egymillió lakosra vetített halálesetek számát illetően Szlovákia a legjobb mutatóval rendelkezik a V4-ek körében (41), megelőzi Csehországot (43), Magyarországot (47) és Lengyelországot.
A legtöbb áldozat motorgépjármű sofőrje (95 fő) vagy utasa (38 fő) volt (59 százalék), 19 százalékuk gyalogos, 13 százalékuk motorkerékpáros (egyetlen esetben vesztette életét az utas), 9 százalékuk kerékpáros.
Sokat elárul az utak állapotáról, hogy az útfajták szerinti megoszlást is megnézzük. Bár a legtöbb koccanás (nem halálos kimenetelű baleset) nem az autópályákon (6 százalék) és elsőrendű utakon (17 százalék) történt, halálesetek tekintetében a az elsőrendű (33 százalék) és a másodrendű utak (25 százalék) utak szerepeltek a legrosszabbul. Az áldozatok 18 százaléka vesztette életét autópályákon.
A legtöbb koccanásra átlagban péntekenként került sor (17 százalék). A legtöbb halálos balesetre ellenben szerdánként (19 százalék). A halálesetek a hét elején emelkednek, a hétvége felé csökkenőben vannak.
A legtöbb halálos kimenetelű autószerencsétlenségre augusztusban (11,6 százalék) került sor.
Enyhén csökkent az alkoholfogyasztás miatt bekövetkező autóbalesetek száma.
Az esetek többségében azért kerül sor a balesetre, mert a sofőr nem tartja be a szabályokat, például nem a forgalomra és az úttestre figyel, valami elvonja a figyelmét (pl. mobiltelefon) – ez okozza messze a legtöbb balesetet. Viszonylag gyakran előfordul az is, hogy az autóvezető nem ad előnyt a gyalogosnak, mikor az kilépett a zebrára. A harmadik leggyakoribb ok, ha sérülten, betegen vagy kimerülten ültek a volán mögé.
A két legyakoribb haláls balesetet okozó körülmény a fentebb említett szabályszegések valamelyike (54 emberélet) és a gyorshajtás (52 emberélet). Viszonylag sok áldozatot követelt a nem megfelelő (például az úttest rossz oldalán való) közlekedés (35 emberélet).
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
