Béremelés helyett bérkiegészítés jön az önkormányzatoknál

Béremelés helyett bérkiegészítés jön az önkormányzatoknál

December 18-án több ellenzéki párt és szakszervezet részvételével kerekasztal-megbeszélést tartottak a Magyar Iparszövetség székházában, ahol előterjesztésre került egy Munkavállalói Minimumról szóló koncepció is. Ennek egyik pontja célul tűzte ki az országon belüli, állami-önkormányzati dolgozók bérszakadékának felszámolását.

Az önkormányzati béremelés valójában egy bármikor visszavonható bérkiegészítés

Nem csoda, hiszen a „kiegyenlítő bérrendezési alap” bejelentése óta megint nagy a csend az önkormányzati tisztviselők béremelése körül. A 2019-es költségvetési törvénybe a kormány 11 milliárd forintot különített el erre a célra, de a felhasználási feltételekről továbbra is csak annyit tudni, hogy pályázati úton juthatnak majd hozzá a hivatalokat fenntartó szegényebb települések.

Pintér Sándor belügyminiszter egy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók (MKKSZ) által október elején írt kérdésére válaszolva elárulta, hogy a pályázatot csak a 2019-es költségvetési törvény hatályba lépése után, vagyis januárban tudják kiírni. Ez egyelőre nem történt meg, így a február 5-ei utalásokban még biztos, hogy senki nem számíthat megemelt bérekre. De az is kétséges, hogy később lesz-e, és ha igen, akkor az milyen mértékű.

Ebbe a 11 milliárd forintos bérrendezési alapba egyébként nem az állam tesz bele, hanem a gazdagabb önkormányzatoktól elvont „szolidaritási hozzájárulással” töltik fel a keretet.

A tavalyi évben ezzel kapcsolatban ötvenhét országgyűlési képviselő fordult az Alkotmánybírósághoz, ugyanis kifogásolták a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket. A bíróság decemberi határozatban ezt elutasította, így idén is fizethetnek a tehetős önkormányzatok. Azaz nekik a megmaradt bevételeikből kellene kigazdálkodniuk a béremelést, a keretösszegre pedig körülbelül hétszáz önkormányzat tud majd pályázni.

Schmidt Jenő, a hazai önkormányzatok több mint felét tömörítő szervezet elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy

“ez a megoldás nem is tekinthető valódi béremelésnek, csak bérkiegészítésnek, ami bármikor megszüntethető.”

Az azonban egyértelmű, hogy a kormány a szolidaritási hozzájárulással való sáfárkodással kézben tartja az önkormányzatokat és kevés eszközt hagy a polgármesterek kezében.

Hírdetés

Egyeztetés az utolsó pillanatban, 12 órázás, kevesebb munkanap

Miközben az önkormányzati tisztviselőket kiszolgáltatott helyzetben hagyja a kormány és nem rögzíti törvényben a bérezés alapjait, addig saját hivatali dolgozóinak épp most szabták át a bértábláját a kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslattal.

A javaslat 2018 novemberi benyújtását megelőzően a Kormány júniusban létszámzárlatot rendelt el, majd leépítést hajtott végre. A leépítés jogi hátterét a 2018 októberében megjelent 1535/2018. Kormányhatározat biztosította, ami 6810 fő elbocsátását tette lehetővé. A folyamat valamennyi minisztériumot, illetve hét tárca háttérintézményeit érintette.

A közel 200 oldalas javaslatcsomag számos a tisztviselők számára hátrányos részeket is tartalmazott, amiket a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egy 18 oldalas dokumentumban küldött meg a kormánynak és a sajtónak. Ebben elfogadhatatlannak nevezték, hogy a kancellária egyetlen jogszabályba gyúrta össze a kormányzati szervek általános működési szabályait: a miniszterelnök feladatainak felsorolásától kezdve, a kormányülések dokumentálásán át a főhivatalok szervezeti felépítéséig és a hivatalokban foglalkoztatottak jogállását, bérük és szabadságaik, munkahelyi kötelességeik meghatározásáig.

Mivel az új jogszabály eltörli az állami tisztviselőkről szóló törvényt, az eddig ennek hatálya alá tartozó megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozók kifogásolták legélesebben a rájuk nézve rendkívül hátrányos változásokat:  

  • a bértáblájuk nagyon alacsony kereseteket kínál,
  • nekik nem jár cafetéria,
  • a szolgálati elismerést egy korábbi alacsony szintre állítják vissza.
  • Természetesen ezek mellett a többi központi hivatalhoz hasonlóan őket is sújtja az alapszabadság 25 napról 20 napra csökkentése. A további szabadnapokat nem a munkában töltött idő, hanem a beosztás határozza meg és ellentételezés nélkül terjeszthető ki a napi munkaidő 12 órára.

    A szakszervezetek  és az ellenzéki pártok a kormányzati igazgatás létszámgazdálkodásáról szóló teljes fejezetet is eltörölték volna, mert a már most is égető munkaerőhiány mellett nem tartják életszerűnek az abban vázolt létszámszigorításokat.

    A Jobbik a törvénnyel kapcsolatban külön kiemelte az érdemtelenségre való hivatkozás miatti elbocsátás lehetőségét. Ami ebben a javaslatban azt fogja jelenteni, hogy ha valaki akár a munkahelyén kívül olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv jó hírnevét, vagy a jó közigazgatásba vetett bizalmat rombolja azt a meghallgatása nélkül is ki lehet majd rúgni. Ennek bevezetésével párhuzamosan pedig kikerül a közszolgálati tisztségviselőkre vonatkozó pártatlanság követelménye is, ami azt jelenti, hogy bizonyos esetekben nagyon könnyen, bármire hivatkozással, akár egy Facebook- vagy egyéb közösségi oldalon megtett poszt alapján ki lehet rúgni a jövőben tisztviselőket.

    Noha a javaslatot még decemberben átvitték az Országgyűlésen, az 42 tárgykörben ad felhatalmazást kormányrendeletek megalkotására, így még bőven várható olyan terület és részszabály, amiket még nem ismerhetünk, és kizárólag a kormányra lesz bízva azok kitöltése.


    Forrás:alfahir.hu
    Tovább a cikkre »