Berekesztették a rendkívüli ülést

Berekesztették a rendkívüli ülést

Határozatképtelenség miatt berekesztették az Országgyűlés szerdára összehívott rendkívüli ülését, így nem került napirendre a városligeti beruházást lehetővé tevő Liget-törvény megsemmisítéséről szóló javaslat.

A rendkívüli ülést Szabó Tímea, a PM társelnöke, független országgyűlési képviselő kezdeményezte és azt MSZP-s, jobbikos, LMP-s és független képviselők is támogatták. Szabó Tímea napirendként a 2013-ban elfogadott Liget-törvény visszavonását javasolta.

A napirend előtti felszólalások után azonban az elnöklő Latorcai János berekesztette az ülést, mivel a Ház nem volt határozatképes. Ehhez az országgyűlési képviselők több mint felének jelenlétére lett volna szükség.Ellenzéki képviselők kezdeményezésére rendkívüli országgyűlési ülés kezdődött szerdán. Napirend előtt az LMP és az MSZP is a kormányt bírálta a Liget-projekt miatt, a KDNP viszont úgy vélte nincs környezetvédelmi probléma a beruházással kapcsolatban.

LMP: vonják vissza a Liget-törvényt!
    
Sallai R. Benedek, az LMP képviselője napirend előtti felszólalásában “fanyűvőnek” nevezte a kormány magatartását, amely nem tiszteli a zöldfelületeket. A képviselő szerint a Liget-projeket sem polgári, sem nemzeti, sem keresztény értékek nem indokolják, de gazdasági érdeket sem szolgál, nem eredményez érdemi gazdasági növekedést, nem szolgálja sem a kulturális turizmus, sem a budapestiek érdekeit. Az LMP képviselője arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a Liget-törvényt, gondolja újra a koncepciókat és vegye le a projektet a kiemelt beruházások sorából.   

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy vélte: a rendkívüli parlamenti ülés is azt bizonyítja, hogy a Liget-ügy már nem a Ligetről és nem a fákról szól, hanem politikai mezőbe került, ezzel próbálnak egyesek politikai ismertséget szerezni, vagy visszakerülni a politika fő sodrába.

Megjegyezte: ülést kezdeményező PM-es Szabó Tímea, nem is jelent meg a teremben. Szerinte a Liget a “főállású tiltakozók” gyűjtőhelyévé vált, a “ligetfoglalók” részéről pár száz fő védi a lepusztultságot és az igénytelenséget, a híradások szerint agresszív fellépéssel. Az államtitkár szerint az LMP-t is “dac politikai alapállás” jellemzi, mindent ellenez, ami változás. Hangsúlyozta: a projekt eredményeképpen 60-ról 65 százalékra nő a zöldfelületetek aránya a Városligetben, amely azért különleges park, mert a kezdetektől van jelen benne egyszerre a zöldfelület és a kulturális funkció.    
    
MSZP: a kormány visszaél hatalmával
    
Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő szerint a Városliget beépítését ebben a formában a budapestiek háromnegyede nem támogatja. Felhívta a figyelmet arra, hogy múzeumi negyed építkezései teljesen átalakítják majd a talajvíz irányait, így ez a környező területek lakóházainak megroggyanásához vezethet.

Hozzátette: a jelenlegi rombolás is közveszélyes, “össze-vissza hull az azbeszt”.

Szerinte ugyanakkor a Liget-projekt nem egyszeri ügy, hanem egy működési modell: egy gyenge fővárosi vezetés és egy még gyengébb, de annál erőszakos kormány magatartásának modellje. “Önök a kopasz-kormány uralkodóinak tekintik magukat, akik ha már más eszköz nincs erőemberekkel érik el céljukat” – mondta a képviselő, aki szerint nem normális, hogy “ki tudja milyen alkalmazásban álló kopaszok” rendőröket utasítanak és tüntetőket vernek.

Mi lesz a következő lépés, legközelebb a hadsereget vagy a Terrorelhárítási Központot vetik be, hogy megtartsák hatalmukat? – tette fel a kérdést.

Úgy vélte: ezek a módszerek a féldiktatúrákat és a magyar pártállami időket idézik, holott a Fidesz alapítói biztosan tudják milyen érzés, amikor a hatalom lehallgatja őket és névtelen erőembereket küld rájuk. “Ez maga a kopasz-kormányzás” – jelentette ki. Hangsúlyozta: a kormány visszaél a hatalommal, a kormányzás nem szól másról, mint “pár pénzes projekt ellopásáról”. Szerinte a városligeti agresszió megjelenése azt jelzi, hogy a kormány fél a hatalom elvesztésétől, és attól, hogy a “vezetőszár és a bilincs a fideszes képviselőket is a utoléri”.

Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára Kunhalmi Ágnest arra szólította fel, hogy elsősorban az ország valós jövőképével foglalkozzon. Az államtitkár a migrációt nevezte az ország előtt álló egyik legjelentősebb problémának és hangsúlyozta, hogy a bevándorlás kérdése Magyarországon és Európában terrorveszélyt is magában hordoz. Tuzson Bence együttérzését fejezte ki az utóbbi időben történt terrorcselekmények áldozatai hozzátartozóinak, és fontosnak nevezte, hogy megvédjék a magyar emberek mindennapi biztonságát.

Az államtitkár a szocialista kormányzás és a mostani kormány időszakát összehasonlítva kijelentette: Magyarországnak egyre jobb a teljesítménye, a rekordalacsony a munkanélküliség, vizitdíj helyett béremelési programot valósítanak meg az egészségügyben.
    
KDNP: nincs környezetvédelmi probléma Liget-projektben
    
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője úgy vélte: a Liget egyes részei jelenleg egy “gigantikus romkocsmához” hasonlítanak, ezért rendbe kell tenni a területet úgy, hogy az emberi kultúra teljesítménye és a zöldfelület is meglegyen. A képviselő a természet és a kulturális értékek harmóniáját hangsúlyozta és a milleniumi építkezésekhez hasonlította a Liget-beruházást, amelyben szerinte nincs környezetvédelmi probléma.

Nagy István, a földművelésügyi minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy környezetvédelemre 2014-ben 724 milliárd forintot költöttek, a következő uniós ciklus végéig, 2020-ig pedig 3540 milliárd fordítható az ágazat fejlesztésére.

Korrupciós ügyekről és az illegális bevándorlásról is szó volt szerdán az Országgyűlésben napirend előtt. Az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülés napirendjét határozatképtelenség miatt nem fogadták el.

Jobbik: Magyarországnak maffiakormánya van?
    
Szilágyi György (Jobbik) szerint ha a kormánypárti politikusok bejöttek volna az ülésre, akkor a Liget-projekttel kapcsolatban felmerült kérdések mellett arról is beszélhettek volna, hogy Magyarországnak “maffiakormánya van-e vagy sem”. Szerinte arról is szót ejthettek volna, hogy a kormány egyik minisztere valóban kapott-e 10 millió forintot Portik Tamástól vagy sem, illetve négymillió forintot egy teraszengedélyért Vizoviczki Lászlótól. Azt is firtatva, hogy az ügyészség miért nem nyomoz ezekben az ügyekben.

Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára szerint a korábban a titkosszolgálatokat irányító Laborc Sándor leült egyeztetni egy bűnözővel, aki arra tett ajánlatot, hogy hajlandó fideszes politikusokat lejáratni. Arra kérte az ellenzéki képviselőt, hogy ne idézze bűnözők nyilatkozatait, ne működjön együtt így bűnözőkkel. Szerinte nem lehet komolyan venni olyan bűnözők nyilatkozatait, akiket korábban kormánypárti politikusok ellen bujtottak fel.

Közölte, a kormánypártok demokratáknak vallják magukat, míg Vona Gábor Jobbik-elnök 2012-ben arról beszélt, a jobbikosok nem demokraták. Hozzátette: aki az ügyészséget támadja, az valóban nem demokrata. Szóvá tette a Kovács Béla-ügyét, a Jobbik-frakció szerinte teljesítés nélkül kifizetett szerződéseit is.
        
Fidesz: összefüggés van a migrációs és a terrorveszély között
    
Kósa Lajos (Fidesz) arról beszélt, hogy az elmúlt napok tragikus eseményei bebizonyították a ma már mindenki számára nyilvánvaló tényt: összegfüggés van az Európát terhelő migrációs nyomás és a terrorveszély fokozódása között. Szerinte sokan vannak, akik ezt az összefüggést tagadják, például Gyurcsány Ferenc (DK), Molnár Zsolt (MSZP).

Elmondta, Magyarország felelősségétől vezérelve alkotott törvényt a nyár elején a migrációs helyzet újszerű kezelésére, amelynek végrehajtásáról a honvédelmi bizottság a határnál győződött meg. Úgy értékelte, lezárultak a kiskapuk, kijelenthető, a déli határon egyetlen ember sem tud illegálisan belépni.

A kormánypárti politikus szerint az is kiderült, a Magyarországra migránsként érkezők 95 százaléka rosszhiszemű: tudatosan sérti meg a törvényeket, nem működik együtt a hatóságokkal, nem igazolja magát, más országban már beadott menekültkérelmet.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára értékelése szerint az EU területén 2015 ősze óta a mindennapok részévé vált a terrorfenyegetettség. Tavaly az is nyilvánvalóvá vált – folytatta – , hogy Brüsszel az európai radikális iszlám melegágya; Nyugat-Európában a nagyszámú iszlám közösségeket nem tudták integrálni, párhuzamos társadalmak jöttek létre. Hozzátette: a migráció erősíti a párhuzamos társadalmakat.

Elmondta, Magyarország meggyőződése, hogy a migrációs hullám ellen a határok védelmével lehet védekezni. Kitért arra, hogy 23 628 menedékkérelmet benyújtóból most a nyitott befogadóállomásokon 606-an, menekültügyi őrizetben 714-en, idegenrendészeti őrizetben 341-en vannak.
    
Napirend, ülés bezárása
    
Határozatképtelenség miatt bezárták az Országgyűlés rendkívüli ülését, így nem került napirendre a városligeti beruházást lehetővé tevő Liget-törvény megsemmisítéséről szóló javaslat.

A képviselők 36 igen és hét nem szavazattal támogatták a napirend elfogadását, de a 199 képviselő több mint fele hiányzott, így az Országgyűlés nem volt határozatképes. Támogatta a napirendet az MSZP 17, a Jobbik 12, az LMP 2 képviselője és öt független képviselő. A napirend elfogadása ellen szavaztak a jelenlévő kormánypárti politikusok: a parlamenti jegyző, az államtitkárok, a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője, a Fidesz frakcióvezető-helyettese.

Az elnöklő Latorcai János bejelentette: elfogadott napirend hiányában annak egyetlen pontja sem tárgyalható. Hozzátette: a parlament következő ülése szeptemberben lesz, majd az ülést bezárta.

A rendkívüli ülést Szabó Tímea, a PM társelnöke, független országgyűlési képviselő kezdeményezte, aki nem vett részt a szavazáson. A kezdeményezéshez csatlakoztak MSZP-s, jobbikos, LMP-s és független képviselők is. Szabó Tímea napirendként a 2013-ban elfogadott Liget-törvény visszavonását javasolta.

A napirend elfogadása előtt bejelentették, hogy Áder János köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára július 6-ai, illetve július 7-ei hatállyal felmentette L. Simon Lászlót és Németh Lászlónét, a Miniszterelnökség államtitkárait. Bejelentették azt is, hogy az MSZP Tóth Bertalant választotta meg frakcióvezetőnek, helyetteseinek pedig Burány Sándort, Szakács Lászlót, Varga Lászlót, Tóth Csabát és Velez Árpádot.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »