Bepillantás az ellentmondásos világi pápai kamarás, Esty Miklós hagyatékába

Bepillantás az ellentmondásos világi pápai kamarás, Esty Miklós hagyatékába

Esty Miklós online elérhetővé vált iratainak rendezésére még 2014-ben került sor az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport jogelődje, a ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport keretén belül. A munkát Sági György, a kutatócsoport jelenlegi tudományos segédmunkatársa végezte.

Ahogyan arról beszámoltunk, a Szent István Társulat Digitális Adatbázisában a napokban online elérhetővé vált Esty Miklós (1895–1973) világi pápai kamarásnak az irathagyatéka.

A korábbi banktisztviselő, az Országos Földhitelintézet volt igazgatója, Esty, 1951-től haláláig volt a Szent István Társulatnak a püspöki kar által delegált adminisztrátora, a magyar katolikus közéletnek pedig évtizedeken keresztül megkerülhetetlen, nagy befolyású alakja. Tekintélyre tett szert katolikus egyházi és világi körökben egyaránt.

Az egyházi kapcsolatait a Csernoch János (1912–1927), Serédi Jusztinián (1927–1945) és Mindszenty József bíboros, hercegprímások, esztergomi érsekek (1945–1973) mellett az 1920-as évektől gentiluomóként (régi magyar megfelelője a „nemesi familiáris”) eltöltött évtizedek alapozták meg. Továbbá az Actio Catholicának 1942-től haláláig egyik alelnöke is volt, de szerepe volt a Magyar Kurír működésében is.

Tehát szinte példátlan a 20. században az az egyházi kötődésű pálya, amelyet maga mögött tudhatott, mint laikus. Még a püspöki kar tagjai is nem egyszer kikérték véleményét bizonyos kérdésekben. Ugyan árnyékoktól sem volt mentes ez a karrier, mára tudjuk, hogy az állambiztonság ügynökeként is szolgált, de emellett bizonyos megnyilvánulásai arra mutatnak, hogy nem feledkezett el arról sem, hogy honnan jött, mit köszönhet a Katolikus Egyháznak. Így például szerepe volt Franz König bíboros, bécsi érsek (1956–1985) 1963-as magyarországi útjának megszervezésében, melynek során az osztrák főpap a pápa megbízásából találkozhatott az amerikai követségen „belső száműzetésben” lévő Mindszenty bíborossal, noha ő maga a hercegprímást kifejezetten nem kedvelte. Szerepe és megítélése tehát igencsak ellentmondásos napjainkra, de semmiképpen nem hagyható figyelmen kívül.

1973-ban a hagyatéki eljárást követően a váci egyházmegyés Ákos Géza zsidói címzetes prépost, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkárságának igazgatója (1972–1978) vette magához az elhunyt lakásán a szóban forgó iratanyagot, majd adta át a Szent István Társulatnak, melynek irattára mindmáig a hagyaték őrzési helyéül szolgál (Estynek nem volt saját családja). Ákos volt ugyanis az a személy, aki a delegált adminisztrátor halálát követően átvette a társulat ügyeinek intézését, 1978–1998 között pedig igazgatóként annak élén állt.

*

A Fraknói Kutatócsoport és Esty Miklós hagyatéka

A hagyaték rendezéséről és felépítéséről, Esty naplóiról valamint levelezése tartalmáról és jelentőségéről a kutatócsoport munkatársai, Tóth Krisztina, Rétfalvi Balázs és Sági György szakmai körben is beszámoltak 2016. június 8-án Murgán, az Egyháztörténészek III. Országos Találkozójának első napján. A Fraknói Kutatócsoport tevékeny részt vállal azóta is – a Szent István Társulattal való megegyezés alapján – a hagyaték történettudományos igényű feldolgozásában.

Hírdetés

Az MTA-PPKE ‘Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoportban már a hagyaték rendezése során megfogalmazódott Esty Miklós naplói kiadásának fontossága. A tervek szerint a Fraknói Kutatócsoport keretében realizálódhat ez három kötetben. A szöveggondozási munkálatok folyamatban vannak. Ezek mezsgyéjén jelent meg Esty A Szent István Társulat története (1951–1965) címmel kéziratban maradt munkája 2020 nyarán a Collectanea Studiorum et Textuum sorozatban, a Gondolat Kiadó kiadásában. A további érdekességre számot tartó források szakfolyóiratokban történő közlése is folyamatos. A 2016-os murgai előadásokon is jól körvonalazódott már, hogy melyek a hagyaték legértékesebb részei.

*

Bepillantás a hagyatékba

A fent maradt levelezés legfontosabb darabjaiként mindenképpen a világi pápai kamarásnak a Serédi bíborossal és Czapik Gyula veszprémi püspökkel (1939–1943), majd egri érsekkel (1943–1956) folytatott levelezését emelhetjük ki. Esty a hercegprímással különösen jó kapcsolatot ápolt, bizalmasa és sétapartnere is volt egyben. Beszélgetéseik során rendre szóba kerültek egyházi ügyek és közéleti kérdések. A naplókból is kitűnik, hogy Esty igencsak jól informált volt, valamint „közel volt a tűzhöz”, így rendszerint naprakész volt a különböző történések kapcsán. A hercegprímással való levelezése különösen fontos, mivel magánjellegű befűzéseken kívül a hivatalos egyeztetésekbe is betekintést engednek.

A másik főpap, akivel nem is csak bizalmi, hanem kifejezetten baráti kapcsolata alakult ki, az Czapik érsek volt. A főpap soraiból a kettejük közötti közvetlen kapcsolat is kitűnik. Az egri főpásztor levelei közül most példaként néhány második világháborús levelét emelném ki. Egy 1944. augusztus 28-án kelt levelében Miskolc bombázásáról tudósít (a főpap felkereste személyesen a lepusztult várost), egy 1944. október 11-i levelében pedig, felkészülve a halálra, búcsúzik Estytől és rajta keresztül Serédi bíborostól, bizonytalanul tekintve sorsa elé, hogy a szovjetek megérkezésével mi jut majd osztályrészéül. Székvárosát azonban – püspöktársaihoz hasonlóan – nem hajlandó elhagyni.

Az ismertebb személyek közül említésre méltóak még a Tomek Vince piarista generálissal (1947–1967) és Lepold Antal kanonokkal történő levelezései is Estynek. Az ismeretlenek közül talán Polak Géza zsidó származású, de már református vallású ügyvéd két levele (1944. november 16. és 20.) a legérdekesebb, melyeket egy budapest-erzsébetvárosi, Wesselényi utcai „csillagos házból” juttatott el Estynek, menlevél szerzését kérve tőle maga és családja számára az apostoli nunciatúrától. Az ügyvéd soraiból jól kitapintható a kétségbeesés és a bizonytalanság érzése. A Polak-család sorsa ismeretlen, de annyit lehet tudni, hogy Esty megszerezte számukra az oltalomlevelet.

Ezen felül fontos adalékkal szolgál a hagyaték mind az 1848-ban alapított, legrégebbi folyamatosan működő magyar könyvkiadó vállalat, a Szent István Társulat, mind pedig az Actio Catholica története tekintetében. A hagyatéknak tematikusan rendezett tételei közül szintén néhány érdekesebbet említek. Viszonylag nagyobb mennyiségű iratköteg található az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezéséről és lebonyolításáról, valamint az 1964-es ötös budapesti püspökszentelés hátteréről és megszervezéséről. Esty Miklós személyi irataihoz csatoltan pedig igen fontos forrásértékkel bír az itt elhelyezett 177 fotó, melyek többnyire Serédi bíboros társaságában tett útjaikon és hivatalos eseményeken készültek valamint a gerecsei prímási nyaralóban.

*

A hagyatékrendezés során kialakított rendet követve került fel ezúttal a Szent István Társulat által digitalizált 11 doboznyi, 1,32 iratfolyóméternyi anyag a társulat Digitális Adatbázisába, megkönnyítendő a benne végzendő tudományos kutatómunkát. Ez pandémiás időkben mindenképpen segítségére lehet a kutatóknak, de más érdeklődőknek is hasznos lehet.

Szerző: Sági György

Forrás és fotó: MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »