Benyovszky Móric teret avattak

Benyovszky Móric teret avattak

Benyovszky Móric teret avattak pénteken Budapest VIII. kerületében, Józsefvárosban az Orczy út és Diószeghy Sámuel utca által határolt területen, ahol tavaly decemberben állították fel a magyar világutazó, hajós és katona szobrát.

Benyovszky Móricra méltán lehetünk büszkék mi, magyarok, Magyarország nemzetiségei, és büszkék lehetnek rá a lengyelek is – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Hangsúlyozta, hogy Benyovszky Móric volt az egyik leghíresebb magyar utazó, aki négy kontinenst érintett és több ország történelmébe is beírta nevét. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány nemzeti évfordulók bizottsága 2011-ben a kiemelt nemzeti évfordulók sorába vette Benyovszky Móric születésének és halálának kerek évfordulóit, ennek szellemében szervezték tavaly a Benyovszky jubileumi emlékévet.

Hírdetés

Katarzyna Ratajzcak-Sowa, Lengyelország magyarországi nagykövethelyettese azt mondta, a köztéravatással a magyar és lengyel nemesre, a kamcsatkai száműzöttre, a szökevényre és utazóra, Madagaszkár királyára és a széles körben olvasott emlékiratok szerzőjére emlékezünk.

Csáki Imre alezredes, címertörténész szerint Benyovszky Móric példakép katonai és polgári értelemben is a jövő generáció számára. Hozzátette, a Benyovszky tér köztudatba ágyazása egyúttal a közösségi tájékoztatást is szolgálja. Magánlevelezéséből ízig-vérig katonás, őseit, származását és becsületét nagyra tartó, büszke főtiszt, tábornok jelleme rajzolódik ki, aki méltó példaképül szolgálhat a mai nemzedéknek nemcsak Magyarországon, hanem a Kárpát-medencében is – hangoztatta.

Erőss Gábor, Józsefváros kultúráért és emlékezetpolitikáért felelős alpolgármestere közölte: a kerület büszke Benyovszky Móricra, akinek emlékét itt utca, emlékház és immár tér és szobor is őrzi. Benyovszkyt, a felvidéki nemest és utazót a magyarok, a szlovákok és a lengyelek, de a franciák és a madagaszkáriak is magukénak érzik – mondta. Küzdött az oroszok ellen a lengyel szabadságért, aztán a sajátjáért, így a 18. században az első és leghíresebb „Gulágról” szökött rab volt – fogalmazott. (MTI)


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »