Béníthatják a paksi atomerőmű bővítését

Béníthatják a paksi atomerőmű bővítését

Megbéníthatná átmenetileg a paksi atomerőmű bővítésére indított beruházási programot, ha a szakhatóság a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub hét elején benyújtott fellebbezése nyomán új környezetvédelmi hatástanulmány készítésére kötelezné az állami beruházót, az MVM Paks II. Zrt.-t. A zöldszervezetek szerint az építkezést megalapozó hatástanulmány kirívóan hiányos és pontatlan.

Jelentősen lelassíthatná a paksi atomerőmű bővítését, ha a szakhatóság a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub beadványa alapján új környezetvédelmi hatástanulmány elkészítésére vagy hiánypótlásokra kötelezné a beruházó állami MVM Paks II. Zrt.-t – nyilatkozta lapunknak a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője. Jávor Benedek ezt annak kapcsán mondta el, hogy a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub tegnap bejelentette: fellebbezést nyújtott be hétfőn az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez a Paks II. beruházás környezetvédelmi engedélye ellen. A kiadott engedély alapjául szolgáló környezeti hatástanulmány ugyanis több ponton hiányos. Nem ad választ arra, mi történne súlyos baleset esetén; hol tárolnák véglegesen a kiégett fűtőelemeket; vagy hogyan hatna az erőmű hőterhelése a Duna élővilágára. A szervezetek álláspontja szerint felelőtlenség egy ennyire megalapozatlan környezeti hatásvizsgálat alapján kiadni a környezetvédelmi engedélyt az atomerőműre. Paks II. helyett a tiszta és helyi erőforrásokon alapuló megújulóenergia-rendszerek fejlesztése és elterjesztése szolgálná az ország érdekeit – állítják a zöld szervezetek.

Jávor Benedek szerint is silány minőségű az építkezést előkészítő hatástanulmány. A dokumentumban például eredetileg az szerepelt, hogy a legalább 3600 milliárd forintba kerülő két 1200 megawattos atomreaktor 2030-ban kezdi meg az áramtermelést, miközben a beruházásra kötött magyar–orosz államközi szerződésben az szerepel, hogy az orosz állami atomipari vállalat, a Roszatom 2026-ban adja át a két új blokkot. Az üzembe helyezési dátumot később kijavították a hatástanulmányban is 2026-ra, ám a dokumentumon semmit nem változtattak amiatt, hogy a régi és az új blokkok négy évvel hosszabb ideig működnek majd egyszerre. Holott ez számos kérdést, például a hűtővízellátás átgondolásának a szükségességét is felveti.

A környezetvédők szerint téves a hatástanulmányban szereplő Natura 2000-hatásbecslés is. A Duna egész szakasza ugyanis Natura 2000-terület, amivel a kibővített erőmű közvetlen kapcsolatban lenne. A hatástanulmány pedig semmilyen biztosítékot nem ad arra, hogy Paks II. kibocsátott hűtővize nem fogja a megengedett korlát fölé melegíteni a Dunát. Ha ez megtörténne, az visszafordíthatatlan ökológiai változásokat okozna az ország ívó- és öntözővíz-készletét adó, védett folyó életében. A Duna hőterhelése emellett sérti a Víz Keretirányelvben és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben előírt kötelezettséget is – állítják a fellebbezés beadói.

A zöldszervezetek közleményükben hangsúlyozták: a hatóságok által megfogalmazott követelmények sok esetben nem számon kérhetőek. Kirívó hiányossága például az engedélynek, hogy Paks II. leszerelésére, leállítására, felhagyására vonatkozóan nincsenek egyértelmű előírások. Továbbá nem tisztázottak a kérelmező feladatai a radioaktív kibocsátásra vonatkozóan sem. A közigazgatási joggyakorlat szerint pedig nem megengedett a határozatokban az ilyen bizonytalan megfogalmazás.

– Elfogadhatatlan, hogy a hatásvizsgálatból teljes mértékben hiányzik egy olyan elemzés, amellyel megelőzhetőek lennének az emberi hibára és a szándékos károkozásra – például a terrorizmusra, szabotázsra, háborús cselekményekre – visszavezethető súlyos balesetek. Fukusima és Csernobil tragédiája pedig már bebizonyította: súlyos, előre nem látható balesetek igenis történhetnek – mondta Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország energiakampány-felelőse.

Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub energiapolitikai szakértője pedig kijelentette: az atomerőműből származó radioaktív és nukleáris hulladék végleges kezelése környezeti szempontból kulcsfontosságú. Paks II. mégis úgy kapta meg a környezeti engedélyt, hogy nem tudni, mi lesz az erősen sugárzó kiégett fűtőelemek sorsa. Erre még mindig nincs kidolgozott koncepció, annak ellenére, hogy utóbbit nemzetközi kötelezettség is előírja – tette hozzá a szakértő.

A Greenpeace és az Energiaklub közölte: Paks II. környezetvédelmi engedélyét felelőtlenség volt kiadniuk a hatóságoknak. Hozzátették: az atomerőmű bővítése teljesen feleslegessé válna, ha a kormány elkezdené fejleszteni a biztonságos, tiszta és versenyképes megújuló energiaforrások hálózatát, amely Magyarország orosz energiafüggőségét is csökkenteni tudná.

Az elmúlt időszakban többször próbáltuk megszólaltatni a kormányzat képviselőit az ügyben, de nem nyilatkoztak lapunknak.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »