Bencsik András: Abdeslam és a bicikli

A valóság az, hogy az emberek nem hülyék és nem dőlnek be az agresszív médiakampányoknak. A pedagógustüntetések például hatalmas médiatámogatást kaptak – a jobboldali és közszolgálati médiumok is kénytelenek voltak futni az események után –, ennek ellenére minden ellenkező híreszteléssel szemben a valóság az, hogy egyáltalán nem élvezik az emberek többségének támogatását.Közel kétszer annyian érzékelik felháborító pimaszságnak a heti 22 óra kötelező munkaidő követelését egy olyan országban, ahol számos szakmában – bolti eladók, buszvezetők, rendőrök, egészségügyi dolgozók és még sokan mások – csak vágyott álom lehet a 40 órás munkahét is. Mivel a Demokratán kívül (talán nem véletlenül) más nem készített e tárgykörben felmérést, nem került nyilvánosságra az, ami józan ésszel előre sejthető volt, hogy koránt sincs akkora támogatottsága Pukli kartárs csapatának, mint azt a ballib média elhitetni szeretné.Amiből ismét levonhatjuk e világkorszak legfontosabb tanulságát, miszerint a látszat és a valóság háborújában a valóság egyelőre ugyan még vitézül tartja magát, de folyamatosan meghátrálni kényszerül a virtualitás támadásaival szemben. Ember legyen a talpán, aki a fejük tetejére állított hírekből kiolvassa a valóságot.Vegyük példának a most elfogott Salah Abdeslamot, akit brüsszeli rejtekhelyén csíptek fülön, amiben nem az a fontos hír, hogy elkapták, hanem az, hogy mindössze néhány száz méterre a szülei házától, egy olyan lakásban, ahol tavaly november közepe óta bujkált. Az testvérek között is több, mint négy hónap… Az ember eltűnődik. Brüsszel az Európai Unió fővárosa. Ha a birodalom fővárosában négy hónap kell, hogy a legvalószínűbbnek látszó háztömbben megtalálják az unióban legkeresettebb terroristát, akkor vagy az a helyzet, hogy a brüsszeli rendőrség és úgy általában véve az európai titkosszolgálatok rendszere – már elnézést – egy lepkefingot sem ér, vagy pedig olyan kiterjedt, feltehetően nem kis részben föld alatti párhuzamos társadalom jött létre Európa szívében, amely képes volt a keresett terroristát ilyen hosszú ideig sikeresen elbujtatni. Vagy nem is akarták elkapni ez idáig, mert mondjuk figyelték.Akármelyik változat az igaz, még a legkorlátoltabb szakszervezeti funkcionárius is hálát kell adjon a Gondviselésnek (vagy aminek akar), hogy a magyar kormány kőmereven ellenállt a népvándorlásnak és divatba hozta a hatékony területvédelem olyan ősi technikáját, mint a kerítés. Amit egyébként Európa szinte minden lakója ismer és használ, amikor a saját birtokának védelméről van szó. A közép-európai térség viszonylagos nyugalma és biztonsága a párizsi, isztambuli és berlini merényletek hallatán egyre értékesebb, bár ilyen tárgyú közvélemény-kutatások ritkán készülnek.Vagy vegyük példának Donald Trump diadalútját. A nemzetközi ballib média folyamatosan szapulja, gyalázza, gúnyolja, és megállás nélkül hüledezik, hogy ez a Trump, ez micsoda alak. Még a szent pápa is jól beszólt neki. Hogy nem jó keresztény. Apropos Ferenc pápa. Úgy tetszik, Őszentsége kissé túltolta a biciklit a migránsok befogadásának kérdésében. Vagy lehet, hogy a Vatikánban még nem hallottak Abdeslam elfogásáról? Visszatérve Trump diadalmenetére. Vajon miért nem hallhatunk, miért nem olvashatunk semmit arról, hogy mi történt az amerikai néppel, mitől lett annyira elegük, hogy egy ilyen úgymond lehetetlen alak veszélyeztesse az első női elnök megválasztását?Bencsik András – www.demokrata.huTisztelt olvasók!
Legyenek olyan kedvesek és támogassák “lájkukkal” a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin
– Minden “lájk számít, segíti a magazin működését!Köszönettel és barátsággal!www.flagmagazin.hu Tweet

Közel kétszer annyian érzékelik felháborító pimaszságnak a heti 22 óra kötelező munkaidő követelését egy olyan országban, ahol számos szakmában – bolti eladók, buszvezetők, rendőrök, egészségügyi dolgozók és még sokan mások – csak vágyott álom lehet a 40 órás munkahét is. Mivel a Demokratán kívül (talán nem véletlenül) más nem készített e tárgykörben felmérést, nem került nyilvánosságra az, ami józan ésszel előre sejthető volt, hogy koránt sincs akkora támogatottsága Pukli kartárs csapatának, mint azt a ballib média elhitetni szeretné.

Amiből ismét levonhatjuk e világkorszak legfontosabb tanulságát, miszerint a látszat és a valóság háborújában a valóság egyelőre ugyan még vitézül tartja magát, de folyamatosan meghátrálni kényszerül a virtualitás támadásaival szemben. Ember legyen a talpán, aki a fejük tetejére állított hírekből kiolvassa a valóságot.

Vegyük példának a most elfogott Salah Abdeslamot, akit brüsszeli rejtekhelyén csíptek fülön, amiben nem az a fontos hír, hogy elkapták, hanem az, hogy mindössze néhány száz méterre a szülei házától, egy olyan lakásban, ahol tavaly november közepe óta bujkált. Az testvérek között is több, mint négy hónap… Az ember eltűnődik. Brüsszel az Európai Unió fővárosa. Ha a birodalom fővárosában négy hónap kell, hogy a legvalószínűbbnek látszó háztömbben megtalálják az unióban legkeresettebb terroristát, akkor vagy az a helyzet, hogy a brüsszeli rendőrség és úgy általában véve az európai titkosszolgálatok rendszere – már elnézést – egy lepkefingot sem ér, vagy pedig olyan kiterjedt, feltehetően nem kis részben föld alatti párhuzamos társadalom jött létre Európa szívében, amely képes volt a keresett terroristát ilyen hosszú ideig sikeresen elbujtatni. Vagy nem is akarták elkapni ez idáig, mert mondjuk figyelték.

Akármelyik változat az igaz, még a legkorlátoltabb szakszervezeti funkcionárius is hálát kell adjon a Gondviselésnek (vagy aminek akar), hogy a magyar kormány kőmereven ellenállt a népvándorlásnak és divatba hozta a hatékony területvédelem olyan ősi technikáját, mint a kerítés. Amit egyébként Európa szinte minden lakója ismer és használ, amikor a saját birtokának védelméről van szó. A közép-európai térség viszonylagos nyugalma és biztonsága a párizsi, isztambuli és berlini merényletek hallatán egyre értékesebb, bár ilyen tárgyú közvélemény-kutatások ritkán készülnek.

Vagy vegyük példának Donald Trump diadalútját. A nemzetközi ballib média folyamatosan szapulja, gyalázza, gúnyolja, és megállás nélkül hüledezik, hogy ez a Trump, ez micsoda alak. Még a szent pápa is jól beszólt neki. Hogy nem jó keresztény. Apropos Ferenc pápa. Úgy tetszik, Őszentsége kissé túltolta a biciklit a migránsok befogadásának kérdésében. Vagy lehet, hogy a Vatikánban még nem hallottak Abdeslam elfogásáról? Visszatérve Trump diadalmenetére. Vajon miért nem hallhatunk, miért nem olvashatunk semmit arról, hogy mi történt az amerikai néppel, mitől lett annyira elegük, hogy egy ilyen úgymond lehetetlen alak veszélyeztesse az első női elnök megválasztását?

Bencsik András – www.demokrata.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »