Belső világunk és az információrobbanás hatásai – Freund Tamás agykutató előadása

Belső világunk és az információrobbanás hatásai – Freund Tamás agykutató előadása

Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja tartott előadást október 18-án a Magyar Katolikus Kultúra Napjai rendezvénysorozatának keretében a székesfehérvári Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban.

Az agykutató arról beszélt, mi köze van a művészetek által gazdagított belső világnak a tanuláshoz, a memóriához, illetve hogyan befolyásolja mindezt az információrobbanás a kreatív gondolkodóképességünk szempontjából.

„A zene odafenn van. Minden korszakban csak néhány kivételes ember rendelkezik megfelelő antennákkal, hogy ezt fogja, dekódolja, és mindenki számára hozzáférhetővé tegye” – emelte ki a zene világának szerepét az agykutató, aki Vukán Györgyöt idézte: „Amikor a tudomány a legmagasabb rendű agyi funkciókat, például a művészeti alkotás folyamatait próbálja megismerni, esetleg be is pillanthat abba, ami odafent van.” A tudomány a létező anyagi világot és az abban zajló folyamatokat vizsgálja, a művészetek valamennyi ága pedig a nem létező dolgok megalkotásán munkálkodik.

Freund Tamás ma is énekel kórusban, mert, mint elmondta, belső világunk – amelynek alakításában nagy szerepe van a művészeteknek – alapvetően határozza meg értelmi intelligenciánkat. A professzor szerint agyunk végtelen mennyiségű információ tárolására képes, de komoly nehézséget jelent ezek előhívása. A zene kitűnő módszere a katarziskeltésnek, az emlegetett belső világ gazdagításának, amelyen érzelmeink, motivációink összességét értette. Minél gazdagabb ez a belső világ, annál könnyebben előhozható az agy legmélyebb rekeszeiből is a rég eltárolt információ. Ezért kell például énekelni.

Hírdetés

Az agykutató beszélt az újat megteremteni képes emberi agy megismeréséről, amely az emberiség, a tudomány legnagyobb kihívása, hiszen nem másra vállalkozik az emberi agy, mint hogy a megismerő szerkezet próbálja megismerni önmagát. Vajon megismerhetők-e a legmagasabb rendű agyi funkciók: a tanulás, memória, a tudatos, percepciós folyamatok, a művészi alkotás folyamata, a gondolkodás, a kreativitás? – tette fel a kérdést a kutató. Az információ olyan mértékben áraszt el minket – hangzott el az előadásban –, hogy radikálisan megváltoztatja agyunk információs környezetét, ami egyfajta adaptációs nyomásként nehezedik az emberi agyra. Szelektálnunk kell, mert amikor az ember minél többet próbál elsajátítani az információáradatból, az legtöbbször kudarcélményt eredményez. Ez az oka annak, hogy rohamosan terjednek a pszichiátriai és neurológiai betegségek, például a depresszió.

A tanulás folyamatával kapcsolatban az előadó levonta a következtetést: belső világunk gazdagítása alapvetően meghatározza a kreativitást, a gondolkodási képességet és az emlékezőképességet. Ezt pedig a művészeti neveléssel lehet a leghatékonyabban elérni. Az akadémikus alátámasztotta, át kell adnunk kulturális örökségünket a következő generációnak, úgy kell ma tanítani, nevelni a fiatalokat, hogy érzelemviláguk pozitív gondolkodással, megismerni vágyással párosuljon és kreatív tevékenységben öltsön testet.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Fotó: H. Nagy István

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »