Békésebb a világ, mint évszázadok óta valaha

2016-ról nem a béke az, ami elsőre eszünkbe jut: Szíria, Afrika, európai terrortámadások… Ennek ellenére egy angol pszichológus szerint a nagy háborúk és a tömegmészárlások ideje lejárt.

Steven Pinker könyvében mindezt adatokkal támasztotta alá. Azt vizsgálta, hogy az emberiség történetében mikor, mennyi halálos áldozatot követeltek a háborúk, és arra jutott, hogy ahogyan haladunk előre a történelemben és fejlődik a civilizációnk, úgy egyre kevesebben halnak meg a teljes népesség számához viszonyítva. Szerinte a 19. századot a béke századának képzeljük, a huszadikat pedig a vérontás tetőfokának, pedig – legalábbis a második világháborút leszámítva – épp fordítva áll a dolog. A napóleoni háborúk 4 millió áldozatot követeltek, 20 millióan meghaltak a kínai Taiping lázadásban, 650 ezer áldozata volt az amerikai polgárháborúnak, és akkor a gyarmati háborúkról még nem is beszéltünk. Nyugat-Európában több, mint hetven éve béke van, amire 1345 óta nem volt példa. Fura kimondani, de egy hosszú és új béke időszakában élünk – állítja Pinker.

Németh József Lajos, a biztonsagpolitika.hu tudományos munkatársa azt mondta: sokkal inkább arról van szó, hogy a háborúk is folyamatos generációváltáson mennek át, jelenleg az 5. generációs hadviselés korát éljük. A technikai fejlődésnek köszönhetően 1500-tól 1950-ig az abszolút számokban egyre magasabb lett a fegyveres konfliktusokban, háborúkban elesettek száma, de azt követően csökkenni kezdett. Ennek éppen az az oka, hogy már másfajta háborúkat vívnak a szembenálló felek. Nem a hatalmas pusztítás, sokkal inkább az a cél, hogy minél több ember szívét megnyerjék a háború céljainak, amelyek egyértelműen látható politikai célok is egyben. Ebből következik, hogy a legtöbb ütközet a meggyőzés és a befolyásolás színterein zajlik, a hadviselés pedig főleg precíziós eszközökkel, egyre kevesebb emberi áldozattal jár.

„Nyilvánvalóan ahol nem áll rendelkezésre ez a technológia, ott még manapság is a hagyományos eszközök, a könnyű fegyverek az elterjedtek – mondta Németh József Lajos. – Ezt látjuk az Iszlám Állam esetében, és pontosan attól olyan megdöbbentő az a brutalitás, amit alkalmaznak, hogy elszoktunk már ezektől a módszerektől. Sokféleképpen lehet kategorizálni is a ma zajló fegyveres konfliktusokat. Szíriában például, alapvetően polgárháború zajlik, ami egyben törzsi és vallásháború is, ha az alkalmazott módszereit tekintjük, akkor ez az első nagyméretű hibridháborúnak is mondható. Kiszámíthatatlanul, nem teljes képességű, de kiképzett emberek hajtják végre az akciókat, puha célpontok ellen és mondhatjuk azt is hogy proxi háború, ami azt jelenti, hogy a szembenálló felek mögött egy külső hatalom is részt vesz a háborúban.”

Német József Lajos azt mondta: hiába békésebb a világ, olyan, hogy globális béke nem létezik, az csak illúzió. Minden nap zajlanak háborúk valahol a világban, legfeljebb nem veszünk erről tudomást és akkor érezhetjük úgy, hogy békében élünk. Ami Szíriában zajlik, az messze a legnagyobb konfliktus az egész világon. Közép-Afrikában véget ért a polgárháború, Ukrajnában viszonylagos nyugalom van, Nigériában, Pakisztánban, Jemenben ugyancsak javult a helyzet. De a világ mintegy 20 milliónyi reguláris katonája talpig felfegyverezve 2003 óta nem vonult háborúba másik nemzet ellen.

A szakértő szerint ugyanakkor 2016 az első valódi áldozatokkal járó cyber-háború éve lesz. A jövő ugyanis az, hogy a harcokat a virtuális térben vívják, a kritikus infrastruktúrák, kórházak, atomerőművek, bankok, közigazgatás – vagy személyes, érzékeny adatok ellen támadnak. Ez ugyan még kevésbe látható, de ugyanolyan károkat képes okozni, mint a hagyományos hadviselés.

Szerző: Vasárnap Reggel


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »