Májusban vette kezdetét és július közepéig tartott a 14. századi templom megmaradt épített örökségének restaurálása. Az 1380 körül épült templom hihetetlen gazdag értékekkel rendelkezik. Számos eredeti, korabeli freskóval büszkélkedhet, amiből vélhetőleg több is volt, de a 16. századi reformáció idején eltüntették azokat.
A ma ismert falfestmények nagy részét 1884-ben fedezték fel, közülük egy a világháború idején szinte teljesen megsemmisült. 1945-ben kis híján végső pusztítás érte a templomot, de a helyiek szívós akaratából sikerült mégis megmenteni a szakrális teret. Igaz, teljesen új arculatot (szocreál) kapva.
Az új részeket a gótikus elemekkel illesztették össze, ami ma igencsak fura hatást kelt, ugyanakkor elvitathatatlan, hogy megmaradtak a közel 700 éves építészeti elemek. Ezeknek az elemeknek a szakszerű restaurálását tűzték zászlajukra a zselíziek, karöltve a helyi plébánia esperesével.
A restaurátori munkálatok 2015-ben a középkori szentély és sekrestye mérműves ablaknyílásaival kezdődtek, majd a szentély, sekrestye és a hajó déli homlokzatának a felújításával folytatódtak, miközben szakaszosan restaurálásra kerültek a szentélybelső és a hajó falfestményei is. A jelenlegi munkálatok tárgyát a szentély középkori kőelemeinek – kőbordás mennyezet, zárkövek, oszlopok, diadalív, szentségtartó (pasztofórium) restaurálása, valamint a szentély részleges vakolatfelújítása képezték. A freskók szakszerű restaurálását Koreň Péter és Gregorek Juraj festő-restaurátor művészek, míg a kőelemekét a zselízi Mézes Árpád szobrász-restaurátor művész végezte.
A Magyarország Kormánya alá tartozó Egyházügyi Államtitkárság, a Bethlen Gábor Alap, illetve a Teleki László Alapítvány támogatásaiból (hozzávetőleg 10 millió forint) fokozatosan újultak meg az ismert, felbecsülhetetlen értékű fali képek. A munkák során pedig három eddig ismeretlent is sikerült felfedezni, a megsemmisültet pedig vászonra reprodukálni.
A szentély és a sekrestye gótikus ablakai, a hajó déli gótikus kapuzata, illetve a szentély és a hajó déli homlokzatrészének vakolatrekonstrukciója pedig a Szlovák Kulturális Minisztérium támogatásából valósult meg mintegy 45 ezer euró értékben.
„A restaurátori munkálatokhoz segítségül szolgáltak az előzetesen elvégzett restaurátori és egyéb kutatások. Ezen dokumentumok, valamint a feltárás során előkerült tények figyelembe vételével és a nyitrai Kerületi Műemléki Hivatal munkatársaival való egyeztetés során került sor a restaurátori munkálatok elvégzésére” – mondta a szakember.
Hozzátette: „Az oszlopfők tisztítása során a másodlagos formai kiegészítéseket meghagytuk, és csak a helyenként zavaró párkányzat formai hibáit javítottuk. A bordázat tisztítása során feltárásra kerültek a XIX. századi polikróm festés nyomai (sárga, kék, narancssárga és vörösesbarna). A diadalív külső nyugati premén viszont egy régebbi (reneszánsz, esetleg gótikus) festés töredékének nyomaira is bukkantunk. A fehér alapon fekete, fehér és vörös vízszintes csíkozás sajnos kevés információt hordoz az esetleges színrekonstrukció kivitelezéséhez. A fehér alapon fekete szín töredékesen (1-2 cm2) méretnagyságban a bordázatokon is előkerült.”
„Templomunk egy olyan misztikus szakrális hely, ami ezer meg ezer kincset rejt. Akárcsak a magyar népet és ezt a földet, a templomot se kímélte a történelem. Számtalan viszontagságon ment keresztül fennállása 6-700 éve alatt, mégis egyedüliként áll a mai napig abból az időből. Freskói, oszlopfői felbecsülhetetlen értéket képviselnek, ezért ezekre büszkének kell lennünk és óvnunk, mint a szemünk fényét. A szakszerű restaurátori helyreállítással igyekszünk az eredeti állapot megőrzésére, méltó módon való bemutatására és nem utolsósorban pedig lehetőséget kínálnak, hogy újabbakra leljünk. Három fantasztikus freskófelfedezést is eredményeztek ezek a munkálatok, aminek nagyon örülünk. Ugyanakkor hiszem azt, hogy rejtőzhetnek még továbbiak a falak, a vakolat mélyén.
A forrásokat kutatva több apró nyomot is sikerült találni, bízom benne, hogy sikerül majd anyagi fedezetet is találni ezeknek feltárására. A szentélyt ezzel a mostanival hellyel-közzel lezárjuk, de a hajóban remélhetően folytathatjuk a kutatást. Illetve még várat magára a templom alatt lévő kripta feltárása is, ahova a helyi legenda szerint a templom építtetőjét, magát Becsei Vesszős György lovagot és/vagy lányát, Margitot is temették. Reméljük ezekre is sikerül anyagi fedezetet találnunk. További hír, hogy a levéltári kutatásokkal egy újabb értékét sikerült megtalálnunk a templomnak, de ennek feldolgozása és kiértékelése még zajlik, ezért erről később fogunk hírt adni”– ezt már Csonka Ákos önkormányzati képviselő tette hozzá a témával kapcsolatban, aki a restaurálási folyamatok egyik szorgalmazója, a templom elkötelezett helytörténeti kutatója.
Felvidék.Ma/Fotók: Mézes Árpád
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
