Széchenyi a civil életet is jelentősen gazdagította Magyarországon a gyorsan terjedő kaszinókkal. Fontos civil szervezet ma hazánkban a rendszerváltoztatás idejében alapított Széchenyi Társaság, amely sok szellemi impulzust adott a kilencvenes években a Gellért szállóban rendezett, nemzeti szellemiségű konferenciákkal.
Pakucs János – szechenyitarsasag
A Széchenyi Társaság 2024 évi díját díját kapta meg ebben az évben Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetég alapítója, tiszteletbeli elnöke. Őt kérdezte a Gondola.
– Elnök úr, Széchenyi szerint a hitel szó elsősorban a becsületet, az adott szó szentségét, a cselekedetek egyenességét jeleni. Mennyire érvényes ma ez a gondolat?
– A becsület, az adott szó szentsége és a cselekedetek egyenessége különösen fontos lenne a mai világban, de sajnos épp az ellenkező irányban mennek a folyamatok. Szinte divatja múlt lett a becsület. Épp ezért kiemelkedően fontos, hogy a Széchenyi Társaság ezt az értékrendet tartja, mutatja föl, hirdeti. Lényeges, hogy a díjátadás annak a Magyar Tudományos Akadémiának az egyik termében kerül hagyományosan sorra, amely Akadémiának felállítását Felsőbüki Nagy Pál és mások mellett Széchenyi István is szorgalmazta az akkori reformországgyűlésben Pozsonyban. A tudomány ma is nagy támasza a nemzetnek, ez is a becsület mellett olyan érték, amelyet fiataljaink értékrendjében a legfontosabbak közé kell emelni.
– Széchenyi István rendkívül innovatív gondolkodású volt: a pénzügyekben, a lótenyésztésben, a skót hídépítők behívásában, a kaszinóalapításban, a folyószabályozásban, a sportban, a nyelvújításban. Ugyanakkor éppen az ő tevékenységéből látjuk, hogy kockázatok is rejlenek az innováció területén. Szervezetük hogyan figyelmeztet arra, hogy az innovációban is a felelősségteljes gondolkodásnak kell érvényesülnie?
– Valóban, a Lánchíd megépítése, mely értéket angolok terveztek, skótok kiviteleztek, szinte civilizációs jelentőségű fejlesztés volt az 1840-es évtizedben, de az addigi dunai komposoknak gazdasági összeomlást hozott. Számos innováció okozhat ilyen jellegű zavart, ám nem mondhatunk le a fejlesztésekről, hiszen maga a Lánchíd is, amelyen maga Széchenyi soha nem ment át, mára egyfajta nemzeti jelképünkké vált, nemcsak használjuk, hanem szeretjük is ezt a hidat. Az innovációk okozta piaci zavarokat másként, talán állami közbelépéssel lehet és kell enyhíteni. Mégis vállalni kell ezeket a kihívásokat, hiszen gondoljunk csak bele: az akkori Osztrák-Magyar Monarchiában az első angol wc Széchenyi István nagycenki kastélyában volt, azt kockázatvállalással juttata Angliából Magyarországra a géniusz. Néha ilyen rizikókat is vállalni kell.
– Miért fontos az, hogy egy hazai civil szervezet fenntartsa a legnagyobb magyar emlékét díjátadással, bálok tető alá hozásával, könyvkiadással?
– Széchenyi István sok nagy cselekedete között hajlamosak vagyunk elfelejteni a kaszinókat, amelyek az ő szervezőmunkája révén sokasodtak el magyarhonban. Olaszországi utazásakor talált rá erre a szóra, s azért vezette be, mert a „klub” szó a francia forradalom emléke miatt lejáratott kifejezés volt Európa-szerte. És Széchenyi a civil életet is jelentősen gazdagította Magyarországon a gyorsan terjedő kaszinókkal. Fontos civil szervezet ma hazánkban a rendszerváltoztatás idejében alapított Széchenyi Társaság, amely sok szellemi impulzust adott a kilencvenes években a Gellért szállóban rendezett, nemzeti szellemiségű konferenciákkal. Kiemelkedően fontosak a Széchenyi Bálok, amelyeket XIX. században indítottak el a legnagyobb magyar akkori tisztelői, és csak a kommunizmus évtizedeiben halt el. A rendszerváltoztatás után azonban ez is feléledt. Ritka értékek a társaság által kiadott, elsősorban Széchenyi életművéről szóló könyvek, valamint Széchenyi levelezése, elsősorban az apjának írt fiatalkori levelei. Magam is egyik legrangosabb kitüntetésemnek tartom a társaság által adományoztt Széchenyi Társaság Díjat , amelyet nagy megtisztetetésnek tartok, boldogan vettem át.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
