Bayer Zsolt: A bírói függetlenség

Bayer Zsolt: A bírói függetlenség

Durva törvénysértést követett el a Gyurcsány miniszterét fölmentő, politizáló bíró.

A bírók tényleg mindentől függetlenek? És tényleg nem lehet egy bírót sem kirúgni, akkor sem, ha teljesen világos, hogy nem való a bírói testületbe, mert nem várható tőle pártatlan és tisztességes ítélkezés?

“Durva törvénysértést követett el a Gyurcsány miniszterét fölmentő, politizáló bíró

Több jogszabály is szigorúan tiltja, hogy a bírók politikai tevékenységet folytassanak. Ám sajnálatos módon ez némelyiküket nem igazán érdekli. Így fordulhatott elő, hogy néhány napja a Gyurcsány egyik exminiszterét a korrupciós vádak alól fölmentő bírónő ítélethirdetés közben gyakorlatilag politizálni kezdett. A portálunknak nyilatkozó Völgyesi Miklós nyugalmazott bíró szerint durva szabályszegés történt, amit soron kívül ki kellene vizsgálni. Hogy lesz-e következménye az esetnek, nem tudni, mivel a bírónőt foglalkoztató Fővárosi Törvényszék egyelőre nem reagált megkeresésünkre.

Az alaptörvény és a bírák jogállásáról szóló törvény egyaránt rögzíti, hogy a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet, nem politizálhatnak. Ennek tükrében több mint érdekes az a politikai pamflet, amelyet Tóth Erzsébet (vezető képünkön), a Fővárosi Törvényszék bírája előadott néhány napja, amikor első fokon fölmentette a hűtlen kezelés vádja alól Szabó Pál volt postavezért, a második Gyurcsány-kormány közlekedési miniszterét és bűntársait az úgynevezett postapalota-ügyben. Tóth Erzsébet az ítélet rövid, szóbeli indoklásában politikai hátterű eljárásról kezdett beszélni, vagyis szerinte a fideszes állami befolyás gazdasági koncepciós pereket indít a szocialista-szabad demokrata politikai kurzus személyiségei ellen, de a bíróság ezen ítéletek elszabotálásával és a vádlottak felmentésével helyreállítja az egyensúlyt. (Mondta ezt annak ellenére, hogy a postapalota elkótyavetyélése ügyében még 2010 elején, tehát a Bajnai-kormány alatt indult nyomozás!) Tóth szó szerint a következőket adta elő:

Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott: a bírónő ezzel megsértette az alaptörvényt és a bírák jogállásáról szóló törvényt, hiszen politikai véleményt nyilvánított, politikai tevékenységet folytatott, ami számára nem megengedett. Neki a vádiratról kell nyilatkoznia, az abban szereplő bizonyítékokat kell értékelnie, az a dolga. Egy 2004-es alkotmánybírósági határozat alapján az ügyészség tevékenységét sem kritizálhatja a bíró, márpedig azzal, hogy ez esetben politikai koncepciós eljárásról beszélt, ennél még tovább is ment – hangsúlyozta Völgyesi Miklós.

A nyugalmazott tanácselnök úgy vélte: Tóth Erzsébet kötelességszegő magatartásának következménye kell legyen, hiszen az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hitet rendíti meg az effajta, nyíltan az ellenzéki pártvéleményekre hajazó kirohanás. Völgyesi Miklós kiemelte: akár fegyelmi eljárás is indítható ilyen esetben, de soron kívüli értékelő vizsgálat is indokolt lehet a hivatásának legalapvetőbb normáit megsértő bíróval szemben. Ez végső soron szolgálati bíróság elé állításhoz, illetve a bírói tisztségből való felmentés kezdeményezéséhez is vezethet – tette hozzá a volt tanácselnök. Mint fogalmazott:

Tóth Erzsébet politikai megnyilvánulása ügyében kerestük a Fővárosi Törvényszéket, ám több mint egy héttel ezelőtt föltett kérdéseinkre egyelőre nem jött válasz. Részletes választ kaptunk viszont az Országos Bírósági Hivataltól (OBH), amelyben kiemelték: a törvények szerint a Kúria felelős az ítélkezési gyakorlat egységéért, minőségéért, és szakmai kérdés, hogy egy ítéletet a bírók írásban vagy szóban milyen tartalommal indokolnak. A Kúriának ezen feladata ellátásához számos eszköz rendelkezésére áll. Például a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat hozhat, elvi határozatokat és döntéseket tehet közzé, joggyakorlat-elemzést folytathat. Ám – mint fogalmaztak –:

Ezután az OBH is utalt rá, hogy a bírók az alaptörvény, illetve a jogállásukról szóló törvény alapján nem folytathatnak politikai tevékenységet. Ezt azzal is megtoldották, hogy a 2015. január 1-jével hatályba lépett Etikai Kódex a bírák politikai jellegű megnyilvánulásait, politikai rendezvényeken való részvételét is megtiltotta, ám

Ilyen volt például az az OBT-állásfoglalás is, amely szerint a bírónak

Mindez azt jelenti – szűrhetjük le mi, laikusok a következtetést –, hogy az OBT által hatályon kívül helyezett állásfoglalások nélkül immár a politizálás látszatát nem feltétlenül kell kerülniük a bíráknak. Vagy legalábbis következménye nem lesz…

Forrás: pestisracok.hu

Forrás: Bádog – Bayer Zsolt blogja

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »