Barroso a Goldman Sachsnál

Barroso a Goldman Sachsnál

Nem mutathat rosszul egy önéletrajzban, ha valaki az Európai Bizottság (EB) elnöke volt, bár az is igaz, hogy aki betöltötte ezt a pozíciót, az aligha szorul állásinterjúkra. Valószínűleg José Manuel Barroso, az uniós szervezetet 2004 és 2014 között vezető portugál politikus sem izzadt, izgulva a Goldman Sachs egyik londoni irodájában, mielőtt múlt héten kinevezték volna az amerikai befektetési bank tanácsadójának. A korábban (2002 és 2004 között) Portugália kormányfői tisztét is betöltő Barrosótól nyilván nem teljesen idegen a közgazdaságtan, de egyértelműen inkább a politika, mint a bankszektor világában mozog otthonosan. Újdonsült munkahelye pedig éppen ezért sokaknak nem tetszik Brüsszelben.

Barroso feladata az Európai Uniót kiválóan ismerő politikusként az lenne a Goldman Sachs európai részlegénél, hogy a nagy bonyodalmakat kavaró brexit után tanácsaival segítse át a nehéz helyzeten a vállalatot. A segítség elkél, hiszen az amerikai nagybank központja ugyancsak Londonban van, és több mint ezer munkatársa dolgozik ott, így Nagy-Britannia kilépése az unióból őket is érzékenyen érinthette. Csakhogy az EU-ban nem mindenki örül annak, hogy a politika és az üzlet ennyire összefonódik. Ki óvatosabban, ki keményebben – a francia Libération szerint például a politikus a munka elvállalásával bemutatott Európának – bírálta Barrosót, amiért az unió szolgálatát egy amerikai bankéra cserélte.

Ami a jogszerűséget illeti, Barrosónak nincs mitől tartania. A törvények szerint az EB elnöke összeférhetetlenség miatt a mandátumát követő 18 hónapig csak korábbi munkaadója jóváhagyásával vállalhat ugyan munkát – Barroso élt is ezzel, legtöbbször előadásokat tartott –, ez a türelmi időszak azonban májusban már lejárt. A portugál politikus ettől függetlenül értesítette (ha nem is engedélyt kért) az EB jelenlegi elnökét, Jean-Claude Junckert a döntéséről, aki azonban nem kommentálta a történteket, de a Politico névtelen forrásai szerint egyáltalán nem örült neki. Más kérdés, hogy a szabályok értelmében az egykori EB-elnököknek a másfél év leteltével is a „becsületesség és diszkréció elveinek figyelembevételével” kell eljárniuk munkavállalásuk során, ami kritikusai szerint sérült ebben az esetben. Túl sokat ugyanakkor így sem tehetnek, legfeljebb a nyugdíját vonhatják meg.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 13.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »