Bangladesben szegénység van, háború nincs, biztonságos ország

Folytatódott annak a két bangladesi migránsnak a pere Strasbourgban, akiket a testület elsőfokú ítélete szerint jogellenesen tartottak fogva 2015 őszén a röszkei tranzitzónában, majd küldtek vissza Szerbiába. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint egyértelműen politikai ítélet született.

Szerdán kezdték tárgyalni Strasbourgban annak a két bangladesi bevándorlónak az ügyét, akik miatt első fokon – forintra átszámítva – közel hatmilliós büntetést szabtak ki Magyarországra. Az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly jogellenesnek mondta ki kitoloncolásukat és a fogva tartásukat, ezért kártérítést ítélt meg a két férfinak.

Az ügy előzménye, hogy a két bangladesi férfi 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok több mint három héten át a röszkei tranzitzónában tartották őket úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába.

Kovács István az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Ma Reggel adásában elmondta, hogy a mostani per túlmutat két bangladesi férfin, első fokon egyértelműen politikai ítélet született, és a strasbourgi bíróság ítéletével megnyílik a lehetősége, hogy a Helsinki Bizottság vagy más hasonló szervezetek tömegével vigyék hasonló esetekben a migránsok ügyét a strasbourgi bíróság elé, és vaskos kártérítést kapjanak.

Hírdetés

Kifejtette: a magyar hatóságok három hónapig vizsgálták, majd visszautasították a két férfi menedékjogi kérelmét. Magyarország azoknak biztosít védelmet, akiknek esetében Magyarország a földrajzilag az első biztonságos ország, ahol már nem kell menekülniük.

A két bangladesi férfiről elmondta, hogy mivel nem háborús övezetből érkeztek és üldöztetésnek sem voltak kitéve, csupán a jobb élet reményében érkeztek Magyarországra, ezért visszautasították kérelmüket.

Az elsőfokú strasbourgi ítélet szerint Magyarország több ponton, a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a kínzás tilalma, valamint a hatékony jogorvoslat tekintetében is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Kovács István szerint erre azonban semmilyen bizonyíték sincs. „Az egyetlen jogcím az országba történő és az EU-ba történő bejutásra a menekültkérelem benyújtása, de ezzel sokan visszaéltek” – mondta.


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »