Balog több lábra állítaná a köznevelést

Balog több lábra állítaná a köznevelést

Az emberi erőforrások minisztere szerint több fenntartó kell a rendszerben: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ központja mellett, annak decentralizálásával, önálló költségvetési szervezetekkel mint fenntartókkal.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere felszólal a közoktatás állapotáról szóló vitanapon, az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. március 1-jén. A vitanapot az MSZP kezdeményezte.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Balog Zoltán kedden a parlamentben a szocialisták által a közoktatás helyzetéről kezdeményezett parlamenti vitanapon két fő törekvést határozott meg a köznevelési rendszerrel kapcsolatban: a minőségi oktatást és a hazafias nevelést, hangsúlyozva, mindkettőre szükség van, ha nem csupán egyéni, hanem közösségi sikereket is el kívánunk érni.

“Nélkülünk nem fog menni a változtatás”, akkor van értelme az oktatásról beszélni, ha nem külön beszélünk, hanem együtt – jelentette ki utalva a köznevelési kerekasztalban való részvétel fontosságára. A tárcavezető komikusnak nevezte, hogy egyesek a tudományos akadémia neveléstudományi intézetét minősítik “havernak” vagy “baleknak”, a nagycsaládosok szervezetével együtt. Szerinte a komoly szakmai munkától el kell különíteni azokat, akik a “politikai pecsenyéjét kívánják sütögetni”.

„Nem volt egyértelmű felelős 2010-ben”

A miniszter az iskolák állami kézbe adását azzal magyarázta, hogy a köznevelési rendszer fenntartásának sem minőségi, sem finanszírozási szempontból nem volt egyértelmű felelőse 2010-ben, az önkormányzati rendszer az összeomlás előtt állt. Balog Zoltán kijelentette: semmiféle megbízható adat nem létezett 2010-ben sem a tanárok számáról, sem arról, mennyibe kerül az oktatás fenntartása. Hozzátette: ennek eredményeként semmilyen bázisadat nem volt arról, hogy milyen finanszírozási igénye lehet az indítandó Kliknek. Ekkor alakult ki konszenzus arról, hogy az állam fenntartó szerepét erősíteni kell – hangsúlyozta a miniszter.

Emlékeztetett: a 2010-re 1264 milliárd forintnyi adósságot felhalmozó önkormányzatok képtelenné váltak az iskolarendszer fenntartására. Rámutatott arra is: a szocialista kormány csak a tizenharmadik havi fizetés elvételével évi 17 milliárd forintot vett el az önkormányzatoktól. Összesen 1127 iskolának szűnt meg az önállósága a szocialista kormányok idején és több mint 10 ezer tanár veszítette el a munkáját. A PISA-eredmények is súlyos romlást mutattak 2012-re a 2003-as eredményekhez képest – sorolta a problémákat.

„Szigorú egyközpontú rendszer kell”

Elismerte: valóban elképzelhető, hogyha egy rendszer szétesett, akkor a központosításban lehet, hogy tovább megy az ember, mint ahogy szükséges. A központosítás után valamilyen lazításra szükség van, de ahhoz, hogy felálljon a rendszer, nagyon szigorú egyközpontú rendszer kell – közölte.

El kell ismerni – folytatta – , hogy ezzel a “beszorították” a vezetői jogköröket, vagyis a vezetői felelősség ma már nem olyan egyértelmű, mint korábban volt, szükség van ennek a részbeni helyreállítására.

Balog Zoltán beszélt arról is, hogy meg kell vitatni, jó-e a vegyes rendszer, vagyis hogy az iskolák működtetése az önkormányzatoké, a fenntartás pedig az államé. Jelezte, hogy a tanulók 17 százaléka jár kizárólag állami fenntartásban és működtetésben lévő iskolába. Követendő modellnek tartotta a Nemzetgazdasági Minisztérium által átvett intézmények rendszerét, amelyek 44 oktatási centrumba szerveződnek.

„Változtatni kell a pedagógusok túlbürokratizált minősítésén”

Balog Zoltán szerint lényegesen változtatni kell a pedagógusok túlbürokratizált minősítésén, de annak lényegét nem szabad feladni. A miniszter törvénymódosítást vetített előre annak érdekében, hogy 2018-ig eltöröljék a minősítés kötelező jellegét.

A pedagógusok terheinek csökkentéséről szólva ismertette: akik hét évvel a nyugdíj előtt vannak, nem kell minősíttetniük magukat, automatikusan a pedagógus II. kategóriába kerülnek. Akiket pedig ideiglenesen minősítettek ebbe a kategóriába, azok minősítés nélkül is itt maradhatnak.

38 milliárdos pluszforrás

A legutóbbi kormányülésen az idei félévre 38 milliárd forintnyi pluszforrásról hoztak döntést – tette hozzá, megjegyezve: a tanév végére olyan finanszírozási rendszert kívánnak a kormány elé terjeszteni, amellyel várhatóan hatékonyan működtethetők az iskolák. A jelenlegi uniós fejlesztési időszakban 230 milliárd forint áll rendelkezésre az iskolák infrastruktúrájának és humán kapacitásának fejlesztésére. Megjegyezte: ebből nagyon keveset szeretnének azoknak a szakértőknek adni, akik a korábbi rendszert felállították.

Szerinte az alaptantervvel kapcsolatban azon is érdemes gondolkodni, hogy hogyan tanítsák meg azt. Arra tett javaslatot, hogy az első három évben az írás és olvasás készségét kellene erősíteni, a közismereti tárgyakra pedig a második három évben kellene koncentrálni. A hatodik osztály után kerülhet elő a pályaorientáció kérdése.

Rámutatott: az elitgimnáziumokban nem probléma az alaptanterv megtanítása, míg máshol ez is gond. Egyes hátrányos helyzetű csoportok esetében ezért a nyári szünidő is felhasználható az elmaradások pótlására – fűzte hozzá.

A diákok és tanárok túlterheltségéről a miniszter azt a példát hozta, Magyarországon egy tanuló átlagosan egy évben 5553 órát tölt az iskolában, az OECD-átlag 7571 óra, amit egy évfolyamon átlagosan egy tanuló az iskolában tölt. Szerinte nemcsak arról kell beszélni, mit tanítanak, hanem arról is, hogyan tanítanak, mennyi a törzsanyag.

Elképzelhető, hogy változtatnak azon, hogy jelenleg a tananyag 90 százalékát központilag határozzák meg, míg 10 százalékról a helyi tanerő dönthet.

Nem voltak elbocsátások

A miniszter szólt az ingyenes tankönyvellátásról, és étkezésről, a már bevezetett életpályamodellről, fontos eredménynek tartotta, hogy nem zártak be egyetlen intézményt sem, nem voltak pedagógus-elbocsátások.

Balog Zoltán azt mondta, a Klebelsberg-ösztöndíj révén hiányszakok területén nőtt a jelentkezők száma, 1237-en kapnak 25-50-75 ezer forintot.

MTI

The post Balog több lábra állítaná a köznevelést appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »