Balog szerint nem létezik funkcionális analfabétizmus

Balog szerint nem létezik funkcionális analfabétizmus

Ebben a vitában a kormányzatnak nem osztottak lapot – erről beszélt tegnap Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője Hosszú Katinka és az úszószövetség konfliktusa kapcsán. Igaz, a miniszter megjegyezte azt is: a versenyzőközpontú szakmai irányításé a jövő, de ebben még más szövetségeknek is akad tennivalója. A miniszter a kulturális bizottság csütörtöki ülésén tartott éves beszámolót a sport, a kultúra és az oktatás területén végzett munkájáról, ahol a tagok kérdéseket tehettek fel neki munkájáról. Igaz, egy kormánypárti indítvány miatt mindössze három percben. Utóbbi felháborította a bizottság ellenzéki tagjait, miután évente csak egyetlen egyszer kell a miniszternek beszélnie munkájáról a kulturális bizottság előtt.

A képviselők kérdései közt többek közt szerepelt a tankötelezettség 16 éves korra történő leszállításának ügye. A szocialista Kunhalmi Ágnes szerint ezt vissza kellene állítani 18 évre, mert így ahhoz az „embertelen” helyzethez vezet, hogy az iskolát otthagyó diákok közmunkára mennek. Balog erre azzal kérdezett vissza, hogy ha valakire 16 évesen vonzerőt gyakorol a közmunka, akkor miért is ne menjen el rá. Azt is állította, hogy az iskolát elhagyó 16 évesek nagy részének 18 évesen sem lenne ott esélyük. Ugyanakkor elismerte: a tankötelezettség kérdése mindig is foglalkoztatni fogja a szakmát, nincs megnyugtató megoldás. A miniszter a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) kapcsán arról beszélt: ha a politika türelmesebb lett volna és adott volna néhány évet a rendszernek, komoly eredményei lettek volna. A Klik adósságairól pedig azt mondta: még mindig jobb, hogy kifizették a tartozásokat, mintha ezt nem tették volna meg.

Balog meghallgatásán az is kiderült, hogy fogalma sincs arról, hogy mit jelent a funkcionális analfabétizmus, ami eléggé meglepő tekintve, hogy ő az oktatásért felelős miniszter. Ugyanis a miniszter úgy fogalmazott: ha valaki valamit el tud olvasni, az azt jelenti, hogy megérti. És bár láthatóan a miniszternek nem volt ismerős a funkcionális analfabétizmus fogalma, de tagadta, hogy Magyarországon 20 százaléknyi lenne az ilyen problémákkal küzdők aránya. Egyébként a funkcionális analfabétizmus éppen azt jelenti, hogy hiába képes valaki elolvasni a betűket, a szavakat, de magát a szöveget ennek ellenére sem érti.

Balogot a fideszes Dunai Mónika a budapesti Teleki Blanka Gimnáziumról is kérdezte, amelynek igazgatója, Pukli István volt az oktatás reformjáért küzdő Tanítanék Mozgalom egyik vezéralakja, amíg abból ki nem lépett szeptemberben. Bár Balog azt mondta, nem kívánja minősíteni Pukli munkáját, ezt mégis megtette. Ugyanis megjegyezte: szerinte jót fog tenni a gimnáziumnak, ha elhagyja a vezetői pozícióját és több sikert kívánt neki politikai pályájához, mint amennyit eddig elért. A Tanítanék mozgalomról pedig később úgy fogalmazott, a kormányzat kereste a kapcsolatot velük az oktatás ügyében, de „nem akarásnak nyögés a vége”. Szerinte egyébként a Tanítanékot politikai mozgalomként kell elfogadni, amit már azok is elhagynak, akik politikai tevékenységet akarnak folytatni – mondta ismét Puklira utalva.

A szegregáció ügyének felszámolása kapcsán a miniszter azt mondta, mindig elkötelezett volt a kormány és „ettől Brüsszel sem tudott eltéríteni”.

Azzal kapcsolatban, hogy nemrégiben az országos diákparlament egyik gyűlésén felszólaló tanulónak kellett cenzúráznia a gondolatait beszédében, elmondta: a köznevelés célja a vitakultúra méltó szinten való megtartása is. „Önök is ismerik azt, amikor valaki olyan hangon beszél, amiért az ember szégyelli magát” – érzékeltette Balog a helyzetet, bár a valóságban az érintett diákot nem az udvariatlan hangnem miatt szakították félbe, hanem azért, hogy kihúzzon bizonyos szövegrészeket a beszédéből. A miniszter azért leszögezte: nem fordulhat elő senkivel, hogy ne mondhassa el a véleményét a diákparlamentben.

Balogot kérdezték a tao-pénzekről  is, erre úgy reagált: Brüsszel jövő nyárig egyezett bele a program folytatásába, de már beadták a meghosszabbításra vonatkozó kérelmet. A riói olimpiával való elszámolás kapcsán pedig azt állította, ez még folyamatban van. A miniszter véleményét abban is kikérték, hogy nem tartja-e visszásnak, hogy egyes kormányközeli politikusok – például Németh Szilárd vagy Kocsis Máté – sportszövetségeknél tölthetnek be vezetői pozíciót. Balog ugyanakkor úgy válaszolt, ők inkább társadalmi, mint szakmai elnöknek számítanak és addig ebben nem talál kivetnivalót, amíg nem történik törvénytelenség.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »