Balkáni a helyzet a Hegyvidéken

Balkáni a helyzet a Hegyvidéken

A fővárosi XII. kerületi önkormányzat gátlástalanul bünteti az embereket, a kérdések elől viszont menekül, és kizárólag írásban mer nyilatkozni a sajtónak. Az agyonhajszolt és felbőszített polgárok átkozódnak, a közlekedési szakemberek a fejüket fogják. Ez az egyenlege egyetlen útkereszteződésnek a főváros XII. kerületében, ahol az önkormányzat több mint 130 millió forintot akar legombolni az autósokról. Most a Hír TV mutatta be, mit művel a kerület, amelyik nincs egyedül.

A televízió a szombat este vetített Panaszkönyv című műsorában (ismétlés vasárnap 22, hétfőn 16 és csütörtökön 11 órakor) bemutatta, milyen arcpirító módszerrel kaszál a kerületi önkormányzat alkalmanként 50 ezer forintot – négy hónap alatt több mint 130 millió forintot – azokról a polgároktól, akik a Királyhágó utca-Ugocsa utca sarkánál a közlekedési táblák által megtévesztve sértették meg a KRESZ-t. Ezek az emberek úgy választottak az elmúlt évtizedekben, és úgy választják a mai napig teljesen ésszerű útvonalat a Királyhágó utcából az Ugocsa utca irányába, hogy nem is sejtik: egy pár hónapja frissen fölállított kamera rögzíti mozgásukat, hogy azután kiszabják rájuk a magyarországi fizetésekhez képest aránytalanul magas szabálysértési díjat. A „polgári” önkormányzat ahelyett, hogy kezdeményezné a közlekedési szabályok ésszerűsítését, hozzáigazítását a mindennapi élethez, ragaszkodik a polgárellenes helyzethez, és az előzetes értesítés nélkül kiszabott bírságolásból befolyó pénz elköltését tervezgeti. A több, mint 3000 autósnak kiküldött büntetés ellen fellebbezésnek helye nincs, ami jelzi, hogy a helyzet jogilag is mennyire balkáni. A kerület egyébként olyannyira „szemérmes”, hogy e problémáról a közpénzből kiadott ingyenes lapjában nem foglalkozik.

A Hír TV riportere összeszámolta, hogy röpke fél órát egy délutánból a helyszínen eltöltve hány autós választotta az ésszerű, de szabálytalan útvonalat. Az egyenleg 11 alkalom, ami 550 ezer forint bevételt jelent a hatóságnak. Nem kis bevétel ennyi idő alatt, egyetlen utcasaroknál, állapította meg a riporter, aki azt is tapasztalhatta, hogy az autósok nem veszélyeztettek senkit, amikor bekanyarodtak balra az Ugocsa utcába. Amikor aztán megkérdezett közülük pár vezetőt, kiderült, hogy senki sem gondolta közülük, hogy rossz úton jár, beleértve a rutinos taxisokat is. Azt pedig, hogy az adófizetők lekaszálása a cél, jelzi, hogy a közlekedési jelzések a mai napig félreérthetőek, s a tömeges szabálysértés ellenére sem állítanak ki rendőrt, aki terelné az eltévelyedett és „balesetveszélyt okozó” forgalmat.

A riporter arról is megkérdezte az önkormányzatot, hogy a visszaesőknél miért vár egy-másfél hónapot az újabb büntetések kiszabásánál, ha később újra elkövették ugyanazt és ugyanott a szabálysértést. Az írásos válaszban a hivatal azt állította, hogy ez nem igaz, nincs ilyen gyakorlat. Erről azonban a kamerát kezelő rendészetét elfelejtette értesíteni, így aztán ott készségesen elmondták az igazságot: ha egy rendszámot egyszer leolvasott a kamera, akkor másfél hónapig békén hagyják az autóst, ha megint ezt az utat választotta. „Ne legyen túlságosan megterhelő a sok büntetés”, derült ki a rejtett kamerás felvételen. Az önkormányzat tehát amellett, hogy hazudott, belenyúl a kamera rendszerébe és válogat, hogy kit büntet és kit nem, ami jogi képtelenség. Mindenesetre a polgármesteri hivatal „félénksége” nem jelentette azt, hogy ne lenne kíváncsi. A Hír tv stábja bemutatta, hogy addig, amíg forgattak, az egyik térfigyelő kamera nem a szabálytalankodókat figyelte, hanem a riporterek mozgását követte.

A műsorban megszólaló autós érdekvédő szervezetek vezetői és a közlekedési szakjogász egyöntetűen abszurd helyzetnek minősítették a kerület eljárását, s hozzátették, hogy sajnos a főváros más útvonalain és az állam gyakorlatában is van ugyanilyen botrányos bírságolási módszer. Az Ésszerű Közúti Közlekedésért Egyesület elnöke, Rácz Tamás szerint nem büntetni kéne azokat az autósokat, akik az évtizedek alatt megszokott útvonalat használják, hanem megváltoztatni a forgalom terelését a természetes módon kialakult iránynak megfelelően. Hámori László, a Gépjármű Károsultak Országos Szövetségének elnöke azt mondta, hogy a kerület gyakorlata nem korszerű és nem igazán jogállami. Szerinte egyértelműen az autósok „levágásáról” van szó, mert a kereszteződésben semmi bajt nem okozna, ha a forgalmat a környéken élők kérésének megfelelően szabályoznák. Kozma Péter ügyvéd szerint is szürreális a helyzet. A nulla baleseti veszélyhelyzet ellenére bekamerázott utak és a súlyos bírságok egyértelműen a futószalagon történő pénzbeszedést jelentik. A jogász szerint az autós szervezetek csekély érdekérvényesítését mutatja, hogy Magyarországon jogszabályok a szakhatóágok közreműködésével jogi és szakmai érveket félre dobva születhetnek meg, kizárólag a pénzbehajtás érdekében. Példaként a pár éve bevezetett objektív felelősség intézményét említette, amely „Európa szívében unikum. Ilyen máshol nincs.” Másik elképesztő példaként említette azt a fővárosi gyakorlatot, amely szerint egy tilos megállásért akár 100 ezer forintot bírságot szabhat ki a hatóság. Ekkora összeg egy közmunkásnak két és fél havi bére, érzékeltette a szabálysértés ésszerűtlenségét.

A kerületi polgárok által az önkormányzat túlkapásai elleni hatékony tiltakozáshoz korábban létrehozott szervezet, az Élhető Hegyvidékért Egyesület tagjai folyamatosan kapják a leveleket az elkeseredett emberektől a hatalmas összegű bírság miatt. Ezekben jelzik, hogy ilyen jogi körülmények közepette nem hajlandóak kifizetni a büntetést, amelyhez segítséget kérnek. Az egyesülettől megtudtuk: ha valaki nem fizeti be az önkormányzatnak a büntetést, akkor az ügye a rendőrséghez kerül, ám az egyébként is túlterhelt szervezetnek ez az egész ügy púp a hátára, van idő tehát kivárni a történéseket, amelyek a bíróságon fognak kikötni. A leginkább fideszes szavazókból álló, Pokorni Zoltán harmadik ciklusa alatt és a stábja magatartása miatt a politikusokból tökéletesen kiábrándult tagok lakossági ősszel fórum összehívását tervezik, s véleményük szerint a felháborodás tömeges tiltakozásba torkollhat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 11.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »