Balatonkeresztúr barokk gyöngyszemei

Balatonkeresztúr barokk gyöngyszemei

Somogy megye Marcali járásában búvik meg a dél-balatoni régió egyik legszebb települése, Balatonkeresztúr.

Két igazi gyöngyszeme, két barokk műemléke, a Szent Kereszt felmagasztalása-templom (amely 2009-ben méltán nyerte el az „Örökségünk – Somogyország Kincse” díjat) és a Festetics-kastély (méretei szerint inkább kúria) a község fő útvonalán, az Ady Endre utcában található. Tehát igazi „szomszédvárak.” Mindkettőt a Festeticsek építtették, a kastélyt a 18. század húszas, a templomot ugyanezen század ötvenes éveiben, Hofstädter Kristóf uradalmi építész tervei alapján, mindkettőt barokk stílusban, ám a templomon a rokokó stíluselemei is felfedezhetők.

Kezdjük a kastéllyal, amely napjainkban sokfunkciós szerepet tölt be, Bél Mátyás Látogatóközpont néven. Nomen est omen – a név kötelez; a Tóth Valéria által vezetett intézmény, ez a minden zugában otthonos kiskastély valóban méltó a névadó, Bél Mátyás evangélikus polihisztor alakját felidéző nevéhez. A nagyhírű lelkipásztor, nyelvész, történész és földrajztudós, aki a Pápai Református Kollégiumtól a hallei egyetemig nevezetes tanintézmények neveltje volt, Festetics Kristóf vendégeként itt írta le 1731-ben Somogy vármegyéről szerzett, színes és változatos benyomásait. Ő a 18. század egyik legsokoldalúbb tollforgatójaként és gondolkodójaként ismert, alkotó egyéniség volt. Sokféle hivatásának példájából erőt merítve, ugyancsak számos, jó szívvel vállalt feladatkört töltenek be most, a 21. században a róla elnevezett látogatóközpont dolgozói. Az épület manzárdterében elegáns, bababarát és mérsékelt árú fürdőszobás vendégszobák várják a családokat, valamint hangulatos társalgó, tágas kert, s az utca másik oldalán, a községi iskolával egy épületben, a csupa szín és vidámság játszóház, a Négy Évszak.

A főépület, amely egy ideig vadászkastély, majd intézői lak volt, napjainkban a szállásadással párhuzamosan a délnyugat-balatoni térség számos kulturális eseményének ad otthont: koncerteknek, író-olvasó találkozóknak, a Balatonhoz kötődő, változatos témájú előadásoknak. A bolthajtásos folyosó – az Árkád Galéria – pedig kiállításokat fogad. Márciusig egy kaposvári festőművész, Nádas József mediterrán légkört árasztó alkotásait, amelyek a Balatontól, a mi nyaralóparadicsomunktól, a vele több vonásában rokonítható Adriáig és Toscanáig vezetik el a látogatókat. Megmutatva, hogy Tóth Gábor Ákos mára már négykötetes Édesvízi mediterrán sorozatának szellemiségét nemcsak az irodalomban, nemcsak olvasmányainkban, hanem a képzőművészetben is tetten érhetjük. Végül, de nem utolsósorban, itt, ebben a harmonikus szépségű barokk épületben szerkeszti ugyancsak Tóth Valéria a mintegy 1500 főt számláló község szépen tipografált, tartalmas lapját, a Keresztúri Hírmondót, címlapján a község élénk, beszédes címerével, amelyben láthatjuk a nevezetes templom tornyát, szőlőtőkét, s három, nyilván a Balatonra utaló halacskát.

Téli látogatók lévén, kirándulásunk napfényes, de szeles napján, e címerelemek közül csak a templomhoz juthatunk el. Az építkezést Festetics Kristóf engedélyeztette Padányi Bíró Márton veszprémi püspökkel, 1753-ban. A templom öt esztendő alatt készült el, pusztulóban lévő elődje helyén. A helyiérdekű legenda szerint annak emlékére választotta Festetics Kristóf ezt a helyszínt, hogy a viharos Balaton éppen Keresztúrnál vetette a partra csónakját, s így élete itt menekült meg. A részben barokk, részben rokokó stílusban épült templom, nevéhez méltóan, kereszt alakú. Legszebb, s ritkaságnak számító díszítő elemei a hegedűablakok, melyek láttán szinte halljuk e finom vonalú hangszerek muzsikáját. A Hofstädter tervezte istenháza freskóinak készítője ismeretlen, a korábbi vélekedések szerint Dorfmeister István, a későbbiek szerint Maulbertsch Antal lehetett az alkotójuk, tehát mindenképpen a Dunántúl jeles 18. századi freskófestőinek egyike.

Hírdetés

Egyszóval: bár Keresztúr nem a divatos, felkapott balatoni települések egyike, az itt látottak arra figyelmeztetnek bennünket, hogy Balaton-rajongásunkat sem érdemes csupán néhány városra vagy községre korlátozni, hiszen sokhelyütt várnak ránk még rejtett, de figyelmünkre és szeretetünkre méltó értékek!

Fotó: Csiszér György, Tóth Valéria és Földesi András

Petrőczi Éva

Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2019. március 3-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »