Baklövés a Fórum és a Focus eredményeinek összehasonlítása

Döbbenetes írások jelentek meg a közelmúltban a felvidéki magyarok között mért választási pártpreferenciákról, nevezetesen a Fórum és a Focus felméréseiről. Ebben élen jár a szlovákiai magyar napilap, de néhány bulvárportál is asszisztált ehhez.

Nem a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Focus közvélemény-kutatási eredményeivel van baj, hanem azok összehasonlítgatásával, illetve „tálalásával”. (A Fórum felméréséről korábban itt tájékoztattunk, az utóbbiról az Új Szó cikke itt olvasható.) A két felmérésnél teljesen más volt a minta és a kérdezési módszer. A Fórum a felvidéki magyarokat kérdezte (1000 fő), a Focus Dél-Szlovákia magyarul beszélő polgárait, magyar és szlovák nemzetiségűeket vegyesen (714 személy). Az előbbi önállóan, pártoktól függetlenül végezte a munkát, az utóbbi a Most-Híd felkérésére.

Nézzünk két idézetet a napilap cikkéből: „Az eredmény szerint ha a magyar politikai formációk külön indulnának, Bugár Béla pártjára a dél-szlovákiai választók 27,9%-a, az MKP-ra 17,4%-a szavazna, 11,9%-uk még nem döntötte el, kire voksolna, 16,5%-nyian pedig biztosan nem mennének el szavazni.” A napilap az eredményeket grafikusan is szemlélteti „A pártok támogatottsága a szlovákiai magyar választópolgárok körében” címen. Nem sokkal ezután a „Kit kérdeztek?” című fejezetben ott áll: „a megkérdezettek 72,1%-a magyar, 27,9%-a szlovák nemzetiségű”. Ugyanitt a napilap arról is tájékoztat, hogy a megkérdezettek mind jól beszélnek magyarul, ugyanakkor 67%-uk (!) a szlovák nyelvű kérdőív kitöltése mellett döntött.

Ezzel az igyekezettel akár ezt a szamárságot is írhatták volna, hogy „A szlovákiai magyarok 72%-a magyar, 28%-a szlovák nemzetiségű”. Mert a fenti idézetekből ez jön ki!

Időpazarlás tovább rágódni ezen!

Maradjunk a tényeknél!

Hírdetés

Valamennyi legutóbbi szlovákiai választásból (2019: európai parlamenti, 2018: önkormányzati, 2017: megyei, 2016: parlamenti) egyértelmű, hogy a Magyar Közösség Pártja nagyobb támogatottsággal bír a felvidéki magyarok körében, mint a Most-Híd. A 2016-os parlamenti választáson a szlovák szavazatokkal még bekerült a Most-Híd a törvényhozásba, azóta viszont van egy több mint három éven át folyó botrányos kormányzása a Smerrel és a Szlovák Nemzeti Párttal, és az idei köztársaságielnök-választás eredménye sem Bugár Béla és pártja népszerűségét mutatta, sőt.

Ezek ismeretében szemfényvesztés azt állítani, hogy a felvidéki magyarok között a Most-Híd volna a meghatározó párt… Ellenkezőleg, Bugárék mára odáig jutottak, hogy a túlélésért küzdenek, és ehhez szükségük van más pártokkal való összefogásra. Ha magyar pártokkal tárgyalnak, akkor messze nem kegyet gyakorolnak, még ha egyes megnyilvánulásaik (például hogy egyedül is bejutnának a parlamentbe…) ezt a hamis látszatot próbálják sugallni. Valójában az a kegy, hogy valaki tárgyal velük.

Az MKP egyébként még a Focus felmérése szerint is megtarthatta a stabil százezres támogatottságát (erre utal a májusi EP-választás eredménye is). Miért? A Focus teljes mintája 714 főből állt, ebből mértek az MKP-nak 17,4%-ot, ami 124 megkérdezettet jelent. A Focus mintájában 515 volt a magyar nemzetiségű, itt a 124 válaszadó már 24,08%-nak felel meg. Ez persze csak akkor van így, ha az MKP-ra csak a magyar nemzetiségűek szavaznának a megkérdezettek közül. Miután körülbelül 400 ezer magyar választópolgár él Szlovákiában, közöttük a csaknem egynegyedes arány kiadja az MKP stabil százezres szavazóbázisát.

Honnan vesszük a 400 ezer magyar választópolgárt? Ez természetesen csak becsült adat, de megalapozott. Az idei államfőválasztáson Szlovákia lakosai közül 81,09% volt a választópolgárok aránya. A legutóbbi (2011) népszámláláson 458 467 volt a magyar nemzeti hovatartozásukat vállalók száma. Ha a magyarok is hasonló arányban választópolgárok, mint a szlovákiai átlag, akkor a magyar nemzetiségűek között 372 ezer a felnőtt, azaz választásra jogosult ember. Csakhogy a 2011-es népszámláláson 382 493 olyan személy is volt, aki nem nyilatkozott a nemzeti hovatartozásáról, közöttük több mint 32 ezer magyar lehet. Még legalább két tényező befolyásolja a szlovákiai magyar választópolgárok tényleges számát: miután a magyar lakosság jobban „elöregedett”, mint a szlovák, a felnőttek között nagyobb lehet az arányunk az országos átlagnál, ugyanakkor a legutóbbi népszámlálás óta eltelt 8 év, azóta tovább fogyatkozhattunk…

2020 – néhány szubjektív megjegyzés

A magyarok parlamenti képviseletéhez nem elég az MKP 100 ezres választói bázisa, nem elég a vegyespárt ennél kevesebb magyarból álló választótábora, szükség van a többi magyarra is. Ott szerepel a felvidéki magyar politikai porondon a Magyar Fórum és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség, vannak szlovák pártokkal szimpatizáló magyarok, és még többen vannak, akik nem élnek választójogukkal. A paletta széles, néhányan viszont összekeverik az eszközzel a célt. A parlamenti képviselet csak eszköz, a célnak pedig a felvidéki magyar közösség szülőföldjén való boldogulásának kell lennie. Ennek felismeréséhez és eléréséhez pedig elsősorban alázat szükségeltetik a felvidéki magyar választópolgárokkal szemben. A lecke tehát adott, az idő rövid!


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »