Bajban az alapítványok

Bajban az alapítványok

Semmissé válhatnak a jegybanki alapítványok által közbeszerzési eljárás nélkül kötött szerződések. A közbeszerzési hatóság ugyanis kezdeményezi azok érvénytelenítését. Hogy miként lehet visszaállítani az eredeti állapotot, arról a bíróság dönt.

Hivatalból, a törvény előírásainak megfelelően bírósági eljárást kezdeményez a közbeszerzés mellőzésével kötött szerződések érvénytelenségének megállapítása ügyében a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) – válaszolta a bizottság titkársága a jegybanki alapítványok ellenőrzés nélküli költekezésével kapcsolatos kérdésünkre. A hatóság ugyanakkor tagadta, hogy büntetőeljárást kezdeményezne ezekben az ügyekben költségvetési csalás gyanúja miatt.

Vagyis most már a bíróságon múlik, érvényben maradhatnak-e a törvényellenesen kötött szerződések, vagy sem. Munkája bőven lesz az igazságszolgáltatásnak, hiszen legkevesebb 63 ügyről van szó. Legalábbis ennyi esetben kezdeményezte a Fővárosi Főügyészség az alapítványok által kötött szerződések felülvizsgálatát a közbeszerzési hatóságnál, amelynek vizsgálatai még folynak. Egyelőre mintegy harmincnyolcmillió forint értékű büntetést szabtak ki az alapítványokra, de igazán nagy csapás az lehet, ha semmissé nyilvánítják a szabályellenesen kötött szerződéseket.

– Nem lesz egyszerű feladata a bíróságnak ezekben az ügyekben, ha semmisség okán vissza akarja állítani az eredeti állapotot. Az alapítványok által kötött olyan szerződések esetében ugyanis, amikor egy tanulmány elkészítésében vagy például egy irodaház üzemeltetésében állapodtak meg, nehéz eldönteni, hogyan lehet visszaállítani az eredeti állapotot. A felek közötti vita esetén erről is részletesen dönteni kell a bíróságnak – nyilatkozta lapunknak Kozma Péter ügyvéd. – Jóval egyszerűbbek azok az esetek, amikor egy tárgy megvásárlásáról van szó. Ez esetben visszajár a tulajdonjog s az érte fizetett összeg egyaránt.

Ismeretes, a Magyar Nemzeti Bank hat Pallas Athéné alapítványt hozott létre az elmúlt két évben, s 267 milliárd forinttal stafírozta ki azokat. Az alapítványok, illetve az általuk létesített vállalkozások közbeszerzési eljárás nélkül költöttek el milliárdokat, mondván, a jegybanktól kapott pénz nem közpénz, hanem magánpénz, mert az az alapítványokba kerülvén elveszti közpénz jellegét. Az Alkotmánybíróság azonban nem így látta, ezért közpénznek minősítette az alapítványok által kezelt összeget.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 14.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »