Isten igéjének vasárnapján, január 24-én érseki szentmisével ünnepeltek Kalocsán a főszékesegyházban.
A jelentőségteljes ünnep a II. vatikáni zsinat tanításában gyökerezik. A zsinati atyák azt szerették volna elérni, hogy a hívő emberek vegyék újra kézbe a Bibliát, és foglalkozzanak vele.
Sok egyéb próbálkozás mellett erre alakult ki a Szentírás vasárnapja, melyet Ferenc pápa 2019. szeptember 30-án, Szent Jeromos, a nagy bibliafordító halálának 1600. évfordulóján kiadott Aperuit illis kezdetű apostoli levelében megfogalmazott új utasítása szerint kibővít az Isten igéjének vasárnapjával. Ezt az ünnepet minden évben az évközi idő harmadik vasárnapján kell megülni.
Ünnepi szentbeszédét Bábel Balázs érsek az ünnep magyarázatával kezdte, majd kitért arra a kezdeményezésre, melyet Benyik György szegedi biblikus professzor szervezett meg erre a napra. A program a „szívek konferenciája”, egyfajta bibliás találkozás. Az esemény keretében 18 külső helyszíni bejátszást láthattak és hallhattak a nézők, és 9 alkalommal kapcsolták Szegedről, a Korzó Zeneházból a Szegedi Szimfonikus zenekar tagjait, akik a Gyüdi Sándor karnagy által válogatott legszebb egyházi zenékkel színesítették az egy-egy helyszín közötti csatlakozási időt.
Az Isteni Ige adást kilenc országban (Magyarország, Szlovákia, Szerbia, Románia (Erdély), Olaszország, Németország, Ausztria, Japán, Ausztrália) több mint ötezren követték. A programba kapcsolt helyszín volt Róma, Budapest, Debrecen, Pozsony, Komárom, Gyulafehérvár, Kolozsvár, Szabadka és a Tsukubai Egyetem Japánban.
A programban megszólalt Bábel Balázs kalocsai érsek, Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, Večerin Slavko szabadkai püspök. A bevezető gondolatokat a szintén frissen megválasztott Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Balog Zoltán mondta. Jeles biblikus tanárok is idézték kedvenc bibliai mondataikat, miként Martos Levente Balázs, a Pápa Biblikus Bizottság tagja, Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat elnöke, Akyama Manabu, a Tsukubai Egyetem professzora.
Bábel Balász érsek a továbbiakban elmélkedett Isten igéjéről, mely többet jelent, mint a Szentírás.
Hirdette az evangéliumot, de vele ez nem fejeződött be, hiszen az utódai, az apostolai folytatták és folytatják az evangélium hirdetésének küldetését. Ez csak azért lehetséges, mert pontos szövege van Isten igéjének, amelyet a Szentlélektől sugalmazott Bibliában olvashatunk – mondta az érsek.
Beszéde következő részében a napi evangéliumról elmélkedett a főpásztor. Kifejtette, hogy Jézus nyilvános igehirdetésének kezdetén vagyunk. A félig pogány földön, melynek üzenete is van, hiszen a Megváltó mindenki üdvösségéért jött. Az Ószövetségnek volt már sejtése Isten uralmáról; a legnagyobbak azt tartották, hogy Isten az egész világ Ura, és ezt az uralmat le fogja hozni népe körébe. Ebből egészen evilági elképzelések is fakadtak. Az ekkori gondolatok a törvényben való jártasságot szabták meg az Isten országába való belépőjegyként. Azt tartották akkoriban: ha két szombaton megtartaná mindenki a törvényt, akkor elérkezne az Isten országa, ám ez az akkori aprólékos jogszabályok miatt lehetetlen volt.
Jézus ezzel szemben meghirdette, hogy betelt az idő.
Meghirdette országának örömhírét. Nem adott pontos meghatározást, definíciót. Általában az országok leírásáról pontos, egzakt leírásokat találunk, de Jézus nem ezt tette. Példázatok, csodák, utalások által segít minket, hogy jobban megismerjük Isten országát. Minden időben többet és többet ismerhetünk meg belőle. Nincs bebetonozva jogi kategóriákkal. Tudjuk, hogy az ország itt van, de imádkozzuk mégis mindennap, hogy „jöjjön el a Te országod”. Ez az ország természetfeletti. Pilátus féltette annak idején a hatalmát, de Jézus megnyugtatta: az ő országa a világ felett való.
Ám azt nem tanította, hogy ez az ország idegen lenne a földtől. Hiszen főpapi imájában nem azt kéri, hogy az Úr vegye ki a világból híveit, hanem hogy szentelje meg őket az igazságban. A Diegnetoszhoz írt levél az ősegyházból tanít arra, hogy a keresztények kívülről semmiben sem különböznek másoktól, ám lelkületükben komoly a különbség.
Sajnos az emberek széles úton hömpölyögnek, de a keskeny úton kevesen tülekednek Isten országa felé. Ez nem újdonság. A világ minden időszakában többen lesznek a szórakozóhelyeken, mint a matematikai tudós klubban. Ezért lesznek kevesebben a templomban is, hiszen ez már elkötelezettséggel jár: ezt pedig kevesebben vállalják. Isten országáért tenni is kell. Ez az érték hallatlan nagy, de mégsem személytelen. Nem tárgyiasult. Ő maga az Isten országa, hiszen az üdvösség is ebben teljesedik ki. Isten országának öröme, hogy megismerjük az Istent színről színre, amint van. E tény az emberi kapcsolatok által érthető meg. Ha valaki egy szerettét régen látta, mennyire örül, ha újra találkozik vele. Mennyivel jobban fogunk örülni, ha a végtelen szerető és tökéletes Istent meg tudjuk ismerni.
A főpásztor emlékeztetett: „Isten az üdvösség elnyerésére szánt minket”. Ez ad életünknek súlyt és lényeget, hogy van feltámadás, és van örök élet. Az első tanítványok otthagyták egzisztenciájukat, és követték Jézust, hiszen Isten országa nem tűr halasztást, azt építeni kell, méghozzá azonnal. Tenni kell érte, élni kell érte – Isten országáért.
Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Fotó: Koprivanacz Kristóf
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
