„Azokat nyomja a teher, akik nincsenek rá felkészülve"

Nem lehet halogatni tovább egy központilag irányított háttér kiépítését, melyben sportpszichológusok segítenek a sportolóknak a mentális felkészülésben – reagált Lénárt Ágota sportpszichológus az MTI-nek Tóth Krisztián cselgáncsozó szerdai szavaira. Az elismert szakember kiemelte, nagyon sok sportoló gondolkodik úgy, hogy majd a helyszínen megbirkózik a körülményekkel. Ám, ez nem így van.

Tóth Krisztián 90 kilogrammos dzsúdós Rióban éremesélyesnek számított, ám a második meccsén kikapott és kiesett. A történtek után kifakadt és, hogy „agyonnyomja az olimpia” a magyar sportolókat, hozzátéve: „otthon senkinek nem felel meg semmi.”

Erre Lénárt Ágota sportpszichológus úgy reagált, hogy:

„Azokat a versenyzőket nyomja agyon a teher, akik mentálisan nem készülnek fel erre a helyzetre.”

Az MTI által a riói Olimpiai Sportlövőközpontban megszólaltatott szakember, jelezte, hogy évtizedek óta arról beszélnek a szakmán belül egy világversenyre, és főleg az olimpiára mentálisan is fel kell készülni. Hozzátette, hogy ez azt jelenti, hogy a sportolónak nagyon sokszor modelleznie kell azt a helyzetet, ami vár rá, ezt be kell gyakorolnia, s ezt különböző sportpszichológiai módszerek, technikák segítségével el kell sajátítania.

Az elismert szakember kiemelte, nagyon sok sportoló gondolkodik úgy, hogy majd a helyszínen megbirkózik a körülményekkel, s lehet, hogy kicsit nagyobb a nyüzsgés, felhajtás egy olimpián, de más különbség nincs az egyéb versenyekhez képest.

Ám hangsúlyozta, „ez nem így van”, mert a játékokon meg kell szokniuk többek között, hogy faluban laknak, nagyon sokan vannak körülöttük, esetleg a pihenőidejüket sem tudják a szokott módon beosztani, ráadásul nagy a nyomás a média részéről, különböző elvárásokról hallanak, sőt, akár a barátok és a család részéről is megnövekedett teher hárul rájuk.

A pszichológus tapasztalatai szerint van, aki egyáltalán nem olvas el semmilyen levelet, újságcikket, van, aki viszont mindig, márpedig a különböző véleményeket, információkat, kommenteket meg kell tanulni kezelni, s érdemes olyan „üvegburába” helyezni magukat, amibe csak azok az információk jutnak be, amelyek segítik a versenyzőt. Ugyanilyen fontos a „csapásokkal való megküzdés” képességének elsajátítása, a váratlan helyzet kezelése, s hogy akkor is tudjon küzdeni az ember a végsőkig, amikor menet közben úgy érzi, rossz helyzetben van, elúszott a versenye.

Modellezni kell

„Mindezt mentálisan is kell gyakorolni, ezt hívjuk modellezésnek. Ebben is tudunk segíteni, ezek a sportpszichológia alapmódszereihez hozzátartoznak, amit egy felkészülés során megfelelő módon adagolva, a versenyzőnek időt hagyva az elsajátítására lehet begyakorolni. Viszont ha ez nem történik meg, akkor következik be például az egyik fajta összeomlás, az >acting out<, kilépés a helyzetből, azaz valaki egyszerűen köszöni szépen, s elsétál” – utalt a pszichológus Verrasztó Dávid úszóra, aki, miután vb-ezüstérmesként nem jutott be a 400 m vegyes döntőjébe, szerdán nem indult el 200 m vegyesen, s már elutazott Budapestre.

„A másik reakció, hogy utólag valahogy megmagyarázza a jelenséget a versenyző, aki számára ez egy értelmezési keretet ad, ám a jövőre nézve nem oldja meg a helyzetet.”

Lénárt Ágota hangsúlyozta, a versenyző ezekkel a problémákkal egyedül nem tud megküzdeni, ezért külföldön már bevett gyakorlat, hogy főleg a világversenyre készülő sportolók számára van egy alapfelkészítés, ami kötelező.

„A pszichológiai felkészítést nem szabad kötelezővé tenni amúgy, ám az alaptechnikákat meg kell tanítani, s ezt már külföldön régen felismerték. Nem a mélylélektani alapokat kell kapirgálni, hanem azokat a technikákat kell megtanítani, amelyekkel a versenyző ki tudja hozni magából a legjobb teljesítményt, azt igenis meg kell tanítani” – mondta határozottan a világ élvonalába tartozó számszeríjász. – „Amennyiben korszerű, modern felkészülésben gondolkodunk, akkor vannak olyan dolgok, amiket be kell építeni, s egy stábmunkával ezt biztosítani kell. Tehát orvos, gyúró, dietetikus, fizioterapeuta, gyógytornász, sportpszichológus kell, hogy legyen a csapatban, s ez innentől kezdve nem választás kérdése.”

Mindehhez a szervezeti kereteket központilag ki kell építeni, mert ezek jelenleg Magyarországon nem működnek, a szakember hátteret pedig biztosítani kell – tette hozzá.  Lénárt Ágota külön hangsúlyozta, hogy csak megfelelően képzett és tapasztalattal rendelkező szakembereket szabad a sportolók közelébe engedni. Ugyanakkor a sportolóknak, szövetségeknek kötelezően kellene a rendszerbe bekerülő sportpszichológusok közül választaniuk. Kérdésre válaszolva jelezte, hogy a magyarországi szakembergárda adott, s a rendszert hamar, néhány hónapon belül fel lehetne állítani.

„A mostani példák jól mutatják, hogy ha nincs meg a felkészítés, akkor szélsőséges reakciókra lehet számítani, ami abból fakad, hogy a sportoló dühösnek és tehetetlennek érzi magát, mert nem tudja a helyzetet kezelni” – jegyezte meg, elismerve, hogy vannak olyanok, akik maguktól képesek megfelelően mentális tréninget alkalmazni, de vannak, akik erre sosem jönnek rá.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »