Aznap: 1920. március 1.

1920. március 1-jén a hírlapok többsége – hétfői nap lévén – nem jelent meg, azonban a másnapi számokból teljes képet kaphatunk az ezen a napon történtekről. Március 1-jén került az antant hatásköréből ismét magyar adminisztráció alá Szeged városa, lemondott az addig kormányzó Huszár-kormány, zajlott tovább a vita a Tanácsköztársaság vállalkozások felé ki nem fizetett megrendeléseinek ellentételezéséről, a borbélyok újabb áremelést jelentettek be, és újabb emberek kapták el a spanyolnáthát. Mindezek felett azonban egy sorsfordító hír uralta a közbeszédet.

Az Est beszámolója: „Szegedről jelentik: De Tournadre francia tábornok, szegedi városkormányzó a város fölötti impériumot a magyar polgári és katonai hatóságoknak adta át (…) A tábornok Raymond vezérkari őrnagy kíséretében felkereste dr. Vasek Ernő főispán kormánybiztost, a kivel tudatta, hogy hétfőn átadja az impériumót a magyar hatóságoknak, ő maga pedig néhány napig még Szegeden marad, mint magánember.”

A tábornok emellett „87 darab értékes francia könyvet, – az újabb francia irodalom képviselőit – ajándékozott a szegedi Somogyi-könyvtárnak. A könyvek mai értéke tizenháromezer korona.”

Többek között a Népszava is közölte a Magyar Távirati Iroda jelentését: „A magyar nemzeti hadsereg csapatrészei február hó 28-án Kunhegyest és Etyeket szállották meg. Miután a román csapatok a Karcag-Köröstorkolat vonaltól csak március 2-án vonulnak vissza, saját csapataink előnyomulása ezen napig szünetel.”

A Budapesti Hírlap napi híreiből: „Róma várós tanácsa elhatározta, hogy ötezer magyar fiú nyaraltatásáról fog gondoskodni. Leginkább tanárok és tanítók gyermekeit szeretnék vendégül látni, a kiket azután olasz fürdőhelyeken és pedig Szorrentóban és Amalfoban helyeznék el. A nyaralás időtartama ez év június 1-én kezdődnék és szeptember 1-ig tart. A fürdővárosok elöljáróságai megígérték, hogy a magyar fiúkat nemcsak életemmel, hanem ruházattal és cipővel is ellátják.

A Budapesti Hírlap napi híreiből: „Bennet Eduard húsz éves angol katonát az Ó-utca 12. szám alatt levő nyilvános házban az elmúlt éjszaka összeszólalkozás közben egy olasz katona pisztolyával meglőtte. A golyó az angol katona hasába fúródott. A mentők veszedelmes állapotban a Rókus-kórházba szállították.”

A Pesti Napló tudósításából: „Szünet után Huszár Károly miniszterelnök állt fel szólásra és a következőket mondta: ‘Tisztelt nemzetgyűlés! Az ideiglenes kormány hivatását betöltötte. Van szerencsém a nemzetgyűlésnek bejelenteni, hogy ezentúl egyetlenegy aktus van még hátra, amit el kell végeznünk: ez imént lefolyt kormányzóválasztás törvénybe iktatása. Van szerencsém erre vonatkozólag beterjeszteni a törvényjavaslatot, kérem sürgős tárgyalás végett a közjogi bizottsághoz utasítani. Egyúttal van szerencsém bejelenteni, hogy a minisztertanács elhatározta a kormány lemondását. A kormányzó az ügyek vitelével megbízta a kormányt. Mindaddig hivatalunkban fogunk maradni, mig a politikai válság meg nem oldódik és
a felelős kormány be nem mutatkozik.’”

A Pesti Napló jelentette, hogy az amerikai „Save a Life League” (Ments Meg Egy Életet Liga) felmérése szerint „a háború óta az öngyilkosságok száma nemcsak Amerikában szaporodott, de az egész világon. A fegyverszünet aláírása óta Bécsben megkétszereződött az öngyilkosságok száma, Oroszországban, Németországban s a Közel-Keleten pedig borzalmas arányokat öltött. Különös, hogy katonák és kedveseik között az öngyilkossági szerződés egészen közönséges valami lett s nem egy szerelmes pár ölte meg magát közös elhatározással. Némelyik szomorú országban szinte csoportosan ölték meg magukat az emberek, mint például a japánok által agyonsanyargatott Koreában, ahol tizenegy fiatalember egy csónakban egymáshoz kötötte magát és.úgy ugrott a vízbe, nehogy egy is kimenekülhessen. Kinában a múlt esztendőben legalább félmillió ember lett öngyilkos.”

Az Est egy meglehetősen nyugtalanító esetről számolt be:
„Szunyila György fodrász hat évvel ezelőtt vándorolt ki Amerikába, most visszatért egy 200.000 koronás a Wiener Bankverein budapesti fiókjához szóló csekkel és 26.000 korona készpénzzel. Több visszavándorlóval együtt a pályaudvar melletti barakkban helyezték el. Egy katonaruhás rokkant, sovány termetű alacsony ember, a ki már többször megjelent a kivándorlók között, sétálni hívta: Szunyilát, majd egy üvegből megkínálta, hogy igyon belőle, hazai szilvórium. Szunyila nem fogadta el, de a rokkant katona erőszakkal az orra alá tartotta az üveget. Szunyila kábító szagot érzett, elvesztette az eszméletét és csak a Rókusbán tért magához. A kloroformos támadó elrabolta pénzét, a kétszázezer koronás csekkel, óráját és kalapját. Hasonló leírású ember már több ilyen támadást követett el a keleti pályaudvar környékén.”

Hírdetés

Az Est beszámolt róla: „A fodrász mesterek, vasárnap gyűlést tartottak, a melyen mintegy 400 borbély vett részt.” A gyűlésen elhangzott, hogy „a mostani árak mellett nem tudnak megélni, mert a borbélvkellékek beszerzési ára hallatlanul magas. Nem marad más hátra, mint hogy a borbélyok újra felemeljék a kiszolgálási árakat. A borotválkozásnak a mostani három koronás díját nem akarják felemelni, hanem az egyéb kiszolgálási díjakat szeretnék drágítani. Úgy akarják, hogy a fésülés és a stuccolás díja kél korona legyen és ha valaki borotválkozik és megfésülteti magát, az 5 koronát fizessen. A hajvágás árát úgy akarják megállapítani, hogy az a haj sűrűsége és a frizura mineműsége szerint 10–15 korona között váltakozzék. A gyűlés elhatározta, hogy az Órszágos Központi Árvlzsgáló Bizottsághoz fordul kérelmével.”

A Budapesti Hírlap rövidhíre: „A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint vasárnap a kerületekből 2 beteget jelentettek be. A Gellért-kórházba bevitték 14 betegét, meghalt 19 beteg. A Zita-kórházba bevitték 1 beteget, meghalt 1 beteg. A katonaság 14 új beteget jelentett he. Az összes megbetegedés 31, halálozás 11. Az eddigi összes megbetegedések száma 13 659, a halálozás 1139.”

Az Új Nemzedék „a cseh közélelmezési politika csődjéről” írt:
„A magyar Felvidéknek a csehek által való megszállása gazdasági szempontból máris előidézte azokat az állapotokat, melyeknek tarthatatlanságát politikusaink előre megjósolják. A cseh közélelmezési politika csődbe jutott, a Felvidék élelmezéséről gondoskodni nem tudnak s félő, hogy rövidesen éhínség fog kitörni, melynek súlyos politikai következményei is lesznek.”

Az Ujság beszámolt arról, a kormány hogyan tervezi felmérni a magyarországi proletárdiktatúra során keletkezett, el nem rendezett állami tartozásokat a vállalkozások felé:

„A megbeszélések eredményeként vasárnap rendelet je1ent meg a hivatalos lapban, mely szerint a minisztériumok megfelelő adatgyűjtés útján tájékozódnak mindazon körülményekről. melyek a tanácskormány rendelkezései folytán okoztak károkat az egyes vállalatoknak. Az adatgyűjtés ellenőrzésére miniszteri bizottságok küldhetők ki, a melyek a vállalat összes levelezéseit, könyvelését és szóval mérlegszerű adatait felülvizsgálhatják és megállapíthatják. Ha ily módon olyan károk tűnnének ki, melyek az államnak történt szállítások folytán állottak elő, az illetékes miniszter elismerheti a szállítást, minek következtében az állam fizetési kötelezettsége is meg fog állapíttatni.”

A Friss Ujság rövidhíre: „Egy rendőr ma délután a Bástya-utca 33. számú házba hívta ki a mentőket, akik a helyszínen Dirstinger Hermanné 54 éves hímzőnőt a lakásán holtan találták. A szerencsétlen asszony két nappal ezelőtt bezárkózott a szobájába, azóta nem mutatkozott és ma holtan akadtak rá. A mentőorvoe megállapítása szerint minden jel arra vall. hogy az asszony éhen halt.”

A Friss Ujság beszámolója: „A posta- és távírda vezérigazgatósága közli, hogy felmerült akadályok miatt Csehországba és Magyarországnak a csehek által megszállott részeibe szóló levelezés és postaforgalom felvételét egyelőre ismét felfüggesztették.”

A Kis Ujság írt egy, a háború és forradalmak utáni időszakra jellemző bűncselekményről:
„A rendőrség nyomozza Bíró Ferenc negyven éves igazgatót, aki az Erzsébet-tér 12. számú házban lévő Unió élelmiszer forgalmi vállalat vezetője volt. Biró hatvanezer koronát csalt ki a Hofherr és Schrantz, továbbá a Clayton és Shuttleworth ] vasgyári cégektől azzal az ürüggyel, hogy tizenöt métermázsa szalonnát és hatvan méter mázsa burgonyát szállít nekik. Ötvenezer koronát csalt ki a Délivasúttól, ötvenötezer koronát a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetétől, amelyeknek burgonya és bab szállítását ígérte meg. Amikor a pénzt felvette. megszökött. Biró magas, erős termetű, testtartása egyenes, megjelenésében elegáns, beszéde határozott hangú, szeme barna, arca gömbölyü, telt, piros, haja barna, bajusza borotvált. Az egyik fülére alig észrevehetően nagyot hall.”

A 8 Órai Ujság címlapján – a többi hírlaphoz hasonlóan – Horthy Miklós kormányzóvá választása szerepelt, amit sokan a megszokott rendhez való visszatérésként értékeltek.

„A nemzetgyűlés ma megválasztotta Magyarország kormányzóját: nagybányai Horthy Miklóst. Ezt a választást a nemzet szíve sugallotta és egy ország zúgó éljenzése felel rá.  (…) A szavazatok összeszámlálása után Rakovszky István elnök kihirdette az eredményt: leadatott 141 szavazat. Ebből Horthy Miklósra 131 szavazat esett.  (Az egész Ház felállt és percekig tapsolt.) Gróf Apponyi Albertra esett 7 szavazat. 1 szavazólap üres volt. 2 megoszlott. Az elnök Horthy Miklóst Magyarország megválasztott kormányzójának jelentette ki.”

Bár sokan tartották alkalmasnak Apponyit a poszt betöltésére, a szavazás idejére már ő is visszalépett, és Horthy megválasztását szorgalmazta.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »