Az utolsó fagyos nap

Május 25-e, Orbán napja az utolsó fagyos nap a népi emlékezetben. A különleges naphoz jeles szokások kapcsolódnak.

A szent életű pápa, Szent Orbán lett a szőlők és a boros gazdák védőszentje, népszerűségét annak köszönheti, hogy a Kr. u. 3. század legelején ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék.

Szent Orbán kultuszában – egyes kutatói elmélet szerint – az ősi Bacchus-kultusz élt tovább, amely Kis-Ázsiából eredt, majd a görögök és a rómaiak között széles körben elterjedt. A magyarok különleges, az európaitól eltérő népszokásainak a gyökere elsődlegesen a keleti szőlőkultuszhoz kapcsolható, de talán lehet összefüggés a kisázsiai kultuszokkal, hiszen abban a térségben is éltek szkíta, lovas népek. Az ókorban a szkíták egyik központja a Kaukázusban volt, éppen ott, ahol a borkészítés egyik legkorábbi időből ismert.

Régi mondások

Szegedi öreg parasztok tréfásan azt szokták emlegetni, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba. Amikor a kalendáriumot csinálták és a szenteket belerakták, Orbán a kocsmában mulatott. Későn ment haza. Kérdezte, hogy az ő neve hova került? Amikor megtudta, hol van, azt mondotta, hogy miért nem tették a tél közepére, akkor bele tudta volna fagyasztani a borjút a tehénbe, az asszonyba pedig a gyereket.

A Zala megyei Keszthelyen úgy vélték, hogy Orbán után már nem kell a fagytól tartani, mert eltávozott a tűzhelyről. Igaz nem jószántából, mert amelyik házban csak öregasszony volt, az mindenütt seprőt ragadott e napon, hogy Orbánt elűzze.

Zöld ág tisztelet

A természet megújulását jelképezi a magyar ünnepek alkalmával használt zöld ág. Ez egyben a Boldogasszony jelképe is. A keleti rokonnépek táltosai tisztításra használnak zöld ágakat. Orbán napkor is feltűnik ez az ősi eszköz, az Orbán-napi misét például virágokkal és zöld ágakkal feldíszített kápolnában tartották. A virágokból mindenki igyekezett egy keveset a présházba vinni, abban a hitben, hogy az Orbán-napi szentelt virág megvédi az épületet a villámcsapástól. Az ünnepi mise után könyörgő célzatú körmenetet szerveztek a szőlőbe, hogy imádkozzanak jó időért és jó termésért. Amennyiben aznap rossz volt az időjárás, megbüntették az Orbánt jelképező szobrot.

Ez a szokás a bálványimádás legősibb szertartását juttatja eszünkben. A Nyitra-vidékén a falvak lakói körmenetben keresték fel a szobrot, és ha jó idő volt, megkoszorúzták, meglocsolták borral, ha viszont aznap rossz idő volt, akkor kövekkel dobálták meg. Máshol szidták, köpködték, locsolták, pálcával verték meg, ahol fából faragott szobrot készítettek Orbán tiszteletére, azokat méregből el is égették.
 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »