Az Úr igazítja járását

„Nagyon emberi volt! Ezekkel az ismeretekkel nem találkozunk az életben… Hatalmas anyag tökéletes foglalata, érthetően közvetítve.” Patkós Attila szenvedélybetegségek kialakulását megelőző előadásainak visszajelzéseiből idéztünk. A sokoldalú pszichológussal és presbiterrel – aki vegyipari gépészmérnök, tanár és vallástörténész, előadóművész és környezetvédő is – a többi között a lélekgyógyítás evangéliumi missziójáról, Eger szakrális kincseiről, a holtig tanulás igényéről beszélgettünk.

A Pest vármegyei Gyömrőn született. Református hitben, a protestáns etika szellemében nevelkedett. A család mellett kiknek köszöni e neveltetést?

Igen, elsődlegesen minden a családban dől el, ezért drága emlékű szüleimet, nagy- és keresztszüleimet illeti magasztalás. Iránymutatók voltak, a nevelés és neveltetés pallérozói. Óvó szeretettel figyelték rezdüléseimet. Ma is hálatelt szívvel mondhatom: „Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem.” Ezt még konfirmációm idején nagymamámtól kaptam – és Szilháti Sándor lelkipásztoromtól, kinek Vigasztaló szó című kötete máig vezérel. Hegyi Füstös István szárnyaló homíliás tanulmányai szintén a lelkembe égtek. És hosszan sorolhatnám a neveket.

Patkós Attila 5., reflap cikk 2024.05. (f.Todoroff Lázár)

Fotó: Todoroff Lázár

Pályafutását Budapesten kezdte az 1970-es évek elején vegyipari gépészmérnökként, mérnöktanárként. A pártállamban milyen nehézségekbe ütközött a hivatásgyakorlás a hívő ember életében?

A Petrik Lajos Vegyipari Technikumban a természettudományi ismeretek széles skáláját kaptam. S még a középiskolai időmben más csatornán lelkendező gyönyörűséggel ismerkedtem nagy kutatók, tudósok istenhitével. Ekkor legfogékonyabb az ifjú, telve „szabad vegyértékkel”. Értékrend – erkölcs – magatartás – közösségi élet: önmagába visszatérő körként volt jelen a mindennapjaimban. Így semmi atrocitás nem érhetett a pártállam idején: kellően felvértezetten szemléltem az ideológiai, társadalmi eseményeket. Az államvizsgámon megkaptam a kérdést: „Hogyan alakul a hit és az egyháznak jövőbeli sorsa?” Válaszoltam: „Ha két ember marad a Földön, egyikük istenfélő lesz.” Senki sem mondta, hogy e hívő bizonyosság gőgös, vakmerő volna…

1976 óta él Egerben. A fővárosból hogyan vezetett oda az útja?

Évnyi lelki tusakodás előzte meg a váltást. Minden a szülőföldemhez kötött: a családom, a munkavédelmi szakmérnöki tanulmányaim, a vegyi üzem, a tanítványaim. 1975-ben a melamingyanta-gyártó egység tervezéséért Akadémiai Díjban részesültem. Minden amellett szólt, hogy maradjunk. Mígnem a feleségemet a kardiológiai szakvizsgája után Egerbe hívták. Jómagam pedig méltó helyet kaptam az Egervin kötelékében: a rendszerváltásig műszaki osztályvezetőként széles skálán tevékenykedtem, Dancz Pál vezérigazgató támogató bizalma mellett. Két évtized munka után megfogalmazódott bennem: nem a műszaki problémák a nehezek, hanem az emberiek. Nosza, társas kapcsolatok szakértőjévé illene válnom. Ezért folytattam a tanulmányaimat az ELTE pszichológiai karán.

Patkós Attila 3., reflap cikk 2024.05. (f.Todoroff Lázár)

Fotó: Todoroff Lázár

Munkái között vezető helyen áll a gyengék, az elesettek, a betegek segítése. HIV-, AIDS-, drogbetegek végzett tanácsadója. Pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátására, a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációjára is van képesítése. Sajnos már elhunyt kardiológus orvos feleségével bizonyosan lényeges közös küldetésük, szolgálatuk, szellemi-lelki kapcsolódási pontjuk volt a test és lélek gyógyítása, ez az evangéliumi misszió.

Isten elhívása mindig a teljesítéshez kellő adottságokkal, képességekkel párosul. Mi csupán csatornák vagyunk a kegyelem továbbadására; hirdetve a jó útra térést, a bűnbocsánat lehetőségét, a megbékélést a Feljebbvalóval. Evangelizációs képesség nélkül lehetetlen a lelkigondozás, még kevésbé annak eredményessége. Igen, a család és a környezet támogatásának kimagasló, nélkülözhetetlen jelentősége van.

Posztgraduális képzésben részt vett a Fiatalok az élet küszöbén című tanári szimpóziumon is. Lélekgyógyászként járja az országot, iskolákban is tart kamaszoknak, azaz a 10–18 éves korosztálynak alkohol- és drogprevenciós, valamint felvilágosító programokat. Mit tartalmaz egy-egy ilyen tréning? Bízik a megelőzés eredményességében?

Az ember kiterveli, de az Úr igazítja az útját. Az elkötelezettséget a csaknem két évtizedes bor- és szeszipari tevékenységemből eredeztetem. Az ipari alkológiát akkor ismertem meg, erre felfigyelt az akkori Országos Alkohológiai Intézet vezetője, és további egzakt képzésekbe hívott. Valóban, mindmáig keresztbe-kasul bejárom az országot alkohol- és kábítószerfüggők terápiai igényességű ellátására. Hippokratésztól eredeztetve a vérmérséklet tisztázásával kezdünk, követi ezt a konfliktuskezelés stratégiája, a kockázatvállalás. Végül jön az emberi stílusjegyek azonosítása (az érzelmek, a kritikátlanság, az agresszió a társas kapcsolatok tekintetében), az élet- és kórélettani hatások ismertetése. Életvezetésünk nem konform a mély lelki szükségleteinkkel. Karakter és személyiség nem mindig járnak kéz a kézben. A figyelem, önuralom, koncentráció szakadatlan éberséget feltételez; ha ezek hiányoznak, nem tudunk játékosan viszonyulni a világhoz. Hiszek és bízom a huszonöt-harminc órás tréningek eredményességében.

Milyen visszajelzéseket kap áldozatos, szenvedélybetegségek kialakulását megelőző, lélekápoló előadásaira?

Gyakran zavarba ejtően frappáns megfogalmazásokat, mai világunkban ez így hangzik: „Király volt!” – „Zsír volt!” – „Irtó jó volt!” – „Jobb ember lettem” – „Önismertető volt” – „Holnap is visszajönnék” – „Konstruktív”. Vannak persze, akik cizelláltan fogalmaznak.

Patkós Attila 4., reflap cikk 2024.05. (f.Todoroff Lázár)

Fotó: Todoroff Lázár

Munkavédelmi szakmérnök, addiktológiai pszichológus, igazságügyi pszichológus szakértő, alkohológus, narkológus, szociális munkás képesítései mellett első diplomája után három évtizeddel szerzett ember-, erkölcs- és vallásismeret szakos pszichológus képesítést. Miért tartotta fontosnak ennyiféle végzettséget szerezni?

Egyáltalán nem tartottam fontosnak, de így alakult... Az egyik kiegészítette, erősítette a másikat, miközben gyönyörűséggel töltött el. Persze időt, pénzt, fáradságot is kellett ezekért áldozni. Mindenkor megkaptam minderre Gazdámtól a muníciót, megerősítést; s ezt hálatelt szívvel köszönöm. Ha engedjük, hogy a Gondviselő válasszon részünkre utat, mindig jobban járunk, mintha mi magunk tettük volna. Ez az alázat! Képi megfelelője az érett gabona. Míg üres a fej, fennen hordja; éretten alább hajlik. Minden gyűjtött tapasztalat nyereség! Sok mindent megtanulhat az ember, ha készséges.

A hit táplálta segítés mellett a nemzeti önazonosságtudat közvetítése, fejlesztése is vezérli: ismeretes a nemzeti sorskérdések iránti vonzalma. Hivatásos előadóművész, ünnepségek, értékóvó kulturális rendezvények rendszeres versmondója. Irodalmunk mely alkotóinak műveit tolmácsolja a legszívesebben? Hogyan látja: elér a mai emberhez a hangjuk?

Modern világunk paradoxonja: „Semmiben sem bízhatunk.” Ez ellentétes a könyvek könyvében foglaltakkal! Ezért azonosulok azokkal a kiváló írókkal, költőkkel, sőt igyekszem „társszerzőjükké” válni, akik a vázolt lelkiséget mennyei magasságokba képesek emelni: Kálvin, Arany János, Petőfi, Jókai, Madách, Ady, Juhász Gyula, József Attila, Tömörkény István, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Wass Albert, Szabó Magda, Murawski Magdolna. Sőt, Molière, kinek szakralitását nem képes felismerni a ma színházlátogatója, a szöveghúzások miatt. Sokakat nem említettem, ők nemcsak templomokban, de világi környezetben is megértésre találtak.

Patkós Attila 1946-ban született Gyömrőn. Vegyipari gépészmérnök, tanár, pszichológus, vallástörténész, idegenvezető és előadóművész. Egerben él, négy cikluson át volt a helyi református gyülekezet presbitere, jelenleg pótpresbiter. 1990 óta vezeti a Gondviselő Alapítványt (ennek profilja a többi között: szociális ellátás, szenvedélybetegségek pszichoterápiai igényességű gyógyítása, alkohol- és drogprevenciós rendezvények szervezése). Özvegy – felesége, Müller Erzsébet kardiológus orvos 2007-ben elhunyt. Két gyermekük van: Patkós Zoltán okleveles közgazdász és Patkós Alexandra vállalkozó. Elismerései: Gyömrőért Érdemérem (1972), Akadémiai Díj (1975).

Érdeklődési körébe tartozik a szociológia, a művelődés- és művészettörténet, a néprajz, az antropológia, a szépirodalom, a publicisztika, a zene is. Hogyan tud ennyi területet egyeztetni magában?

Komplementer módon! Legalábbis soha nem éreztem túlterheltséget. Ágazott-bogozott-levelezett egyik a másikból; a „mást csinálás” ráadásul – paradox módon – pihentető. Menj ki a természetbe, és ott is találkozol a Feljebbvalóval, mint jól tudják ezt a horgászok, természetjárók. Üres templomokban is elmélkedj: „mi végre vagyunk a világon?”, közben ráébredhetsz a képző-, ipar-, építőművészet megannyi csodájára, és kisimult lélekkel folytathatod földi zarándokutadat. Ha éppen egy kántor gyakorol a templomban, tovább szárnyaltat Bach, Chopin, Schubert kottái alapján…

Országjáró előadásai, oktatási időszaka az egri főiskola közművelődési tanszékén, más tanári, idegenvezetői és egyéb élményei alapján milyen tapasztalatokat szerzett a közműveltség mai állapotáról?

A szerves kultúra hiányát kénytelen vagyok megemlíteni. A „könyvalapú” ismeretek, különösen a Szentírásénak szembeszökő hiányát. Vörösmarty írta: „Az ember fáj a földnek.” A minden mindennel összefüggő szerves kultúrát – megítélésem szerint – még néhány kivételes család és az óvodapedagógusok jól művelik, ezen túl már némi hiányérzetem támad. S ez vonatkozik az akkori eszterházys hallgatókra is, kik az ország különböző régióiból jelentkeztek. Ám az eredményes, talán élményszerű magvetéssel képesek azonosulni, sőt azért még lelkendezni is, és remélhetően továbbadni. Idegenvezetőként felemelő élményem, hogy az Európai szentek nyomában elnevezésű zarándoklaton rácsodálkoztam mintegy félszáz honfitársunk lelki nyitottságára, meglévő szerves kultúrájára.

Patkós Attila 2., reflap cikk 2024.05. (f.Todoroff Lázár)

Fotó: Todoroff Lázár

Az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület vezetőjeként, erkölcstanoktatóként mik a fő tapasztalatai arról, hogy mennyire óvjuk egymást, a teremtett és épített világ értékeit, környezetünket?

Ennek megítéléséhez kiváló alapot adott a Sapientia-főiskola négy féléves erkölcstani képzése, amely a globalizációt és annak vadhajtásait, köztük a féktelen profitéhséget alaposan górcső alá vette. S nem csupán az evangelizáció fényében… Párhuzamba állítva a középiskolás koromtól szerzett természettudományos ismeretekkel a reveláció erejével hatott, és minden a helyére került, hisz a teremtett világban elvileg rend van! Fokozatosan beláttam: ettől fordult el a ma emberiségének nagy része. Öt évig ennek a korrigálásán tevékenykedtem a magam eszközeivel a Teleki László Gimnázium erkölcstanóráin és a környezetvédő egyesületben.

Mint idegenvezető, vallástörténész, a történelmi levegőjű, keresztyén értékekben gazdag Eger mely szellemi kincseit ajánlja az olvasó figyelmébe?

A város sugárzó szakralitása, kimagasló művészi értékei, épített öröksége méltán megállja a helyét Európa megszentelt helyei között, harminchárom éve a legjobb zarándokirodák delegáltjaként vezethettem itt túrákat. E püspöki székhely hajdan harminchat templomából ma sem sokkal kevesebb említhető. A ciszterciek pazar templomának világhíres szentélyével, esszenciális üzenetével csak itt találkozhatunk. Az úri szent vacsora kiszolgáltatásának előképe itt jelenik meg! Melkisédek kezében „a kenyér és a bor”. A lélegzetelállító szoborcsoport ívét a Megfeszített koronázza, a Mórijjá-hegyről Ábrahám tekint rá – az ő áldozata itt a kereszthalál előképe. A művészi értékek tárházát adják a szerviták, minoriták, obszerváns ferencesek templomai, a franciák egyetlen szent királya, IX. Lajos szentélye, a Palermói Szent Rozália-templom, az ötvennégy ikonosztázas görögkeleti szerb templom („rác templom”), a bazilika, a vár kincsei, honunk egyetlen neobarokk stílusú református temploma és a világhírű szakrális nedű, a bor: mind zarándok- és turisztikai vonzerők is.

Miképp tudja megélni napjaink zajos, agresszivitással teli világában az elcsendesülést, református hitét?

Kálvin Jánosra gondolok és a monumentális Institutiójára. Nála többet senki sem tett azért, hogy a világot visszatartsa vagy megállítsa a lejtőn. Síkra száll minden spekuláció ellen, akár a pogány bölcseletből, akár a skolasztikus teológiából próbálja azt valaki az egyház életébe belopni. Más szóval: az istenhit személyiséget integrál. Önmagunk ismerése Isten megismerésével a legszorosabban összefügg! „Ha nincs kijelentés, elvadul a nép, de boldog lesz, ha megfogadja a tanítást.” Az éleslátás kegyelmét kívánom mindnyájunknak.

A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!