Az uniós bíróság a magyar gyakorlatot igazolja

Az uniós bíróság a magyar gyakorlatot igazolja

Az Európai Unió Bírósága (EUB) devizahiteles szerződések ügyében hozott szeptemberi ítélete sok tekintetben megerősíti a Kúria eddigi gyakorlatát – közölte a Kúria devizahiteles szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó Konzultációs Testülete.

A Kúria honlapján közölte, a testület az október 10-ei ülésén az EUB által szeptember 20-án hozott ítéletével kapcsolatban felmerülő értelmezési kérdéseket vitatta meg. Az árfolyamkockázat tisztességtelenségének vizsgálhatósága, vizsgálati szempontjai vonatkozásában az EUB ítélete nem tartalmaz olyan új szempontokat, amiket a vonatkozó joggyakorlatában az EUB már nem fejtett volna ki, és amiket a Kúria már ne vett volna figyelembe joggyakorlat-egységesítő tevékenysége során.

Közölték, jelenleg a Kúria részéről újabb, általános jellegű elvi iránymutatás kibocsátása, illetve a korábbiak módosítása nem szükséges.

Az egyes szerződések érvényességét az egyedi perekben eljáró bíróságoknak kell megítélniük a Kúria – az EUB-nak újabb joggyakorlatával is teljes mértékben összhangban álló – korábbi elvi iránymutatásai figyelembevételével.

A Konzultatív Testület megítélése szerint a szeptemberben hozott ítélet nem biztosít új vagy szélesebb körű jogalapot a fogyasztók számára a perlésre, ezért azon fogyasztók számára, akik eddig nem láttak indokot a perlésre, ez az ítélet sem szolgáltat alapot újabb perek indítására;

a már folyamatban lévő perekben a testület pedig az eddigi iránymutatások szerinti elvek érvényesítését tartja irányadónak.

Az EUB szeptember 20-án hozott ítélete kimondta: az árfolyamkockázat esetében nem elégséges, ha egy pénzintézet általánosságban írt arról egy kölcsönszerződésben. A luxembourgi központú testület álláspontja szerint a pénzintézetek kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak.

E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára – fogalmaztak.

Az ügy előzménye, hogy két magányszemély svájci frankban nyilvántartott kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban kellett megfizetniük, de e részletek összegét a forint és a svájci frank aktuális árfolyama alapján számították ki. Ezenfelül a kölcsönfelvevők vállalták, hogy viselik a két pénznem árfolyamának esetleges ingadozásához kapcsolódó kockázatot.

Az árfolyam későbbi jelentős megváltozása a fizetendő havi törlesztőrészletek összegének nagymértékű megemelkedését eredményezte.

Közben Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az ilyen szerződések alapján fennálló összes fogyasztói tartozást forintosították, és elrendelték, hogy a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. Az új törvények azonban fenntartották a magyar forintnak a svájci frankkal szembeni leértékelődése esetén fenyegető árfolyamkockázatnak a fogyasztóra terhelését.

A bíróság hozzátette, a jogalkotó érdemben nem változtatta meg a devizahitel-szerződések azon rendelkezéseit, amelyek szerint a forint és a kölcsönügylet alapjául szolgáló deviza árfolyamának a fogyasztó kárára történt megváltozásából előálló többletköltségeket egyedül a fogyasztó köteles viselni.

Végezetül az uniós bíróság megerősítette, hogy a nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie, milyen, az árfolyamkockázaton túli esetleges tisztességtelen feltételek lehetnek a szerződésekben.

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »