Az újkori selyemúton megérkezett Dunaszerdahelyre az első kínai tehervonat

A 2006-2008-as időszakban már a tervezőasztalon voltak a tiszacsernyői, kisdobrai vasúti átrakódóállomások, a Kelet- és Dél-Szlovákián át – a majdani R2-es déli gyorsforgalmi út mentén –Pozsonyig, sőt Bécsig haladó széles nyomtávú vasút tervei. Az akkori szándék alapján Kínából az áru az Európai Unió kapujába, valamint visszafelé, az Európai Unió termékei Kínába és Oroszország távol-keleti részébe sokkal gyorsabban juthattak volna el vasúton, mint hagyományosan, tengeri úton, hajóval.

Sőt mi több, a tervezőasztalra került a széles nyomtávú vasúttal párhuzamosan a 2+2 sávos gyorsforgalmi út terve is, Kassa és Pozsony között, Dél-Szlovákia járásain át. Az akkori hírek arról szóltak, hogy kínai és orosz tőke állhat e tervek mögött. Ám a 2008-ban hozzánk, az Európai Unióba és a Távol-Keletre is begyűrűző világgazdasági válság e terveket felülírta.

Emiatt a régió hallatta a hangját, kifejezve nemtetszését, ami hozzánk, az MKP akkori parlamenti képviseletéhez is elhallatszott. Noha akkor is igaz volt és ma is igaz: a felújított selyemúton Távol-Keletről, a xiani ipari térségből az áru hozzánk, Európa szívébe vasúton két hét alatt ideér, szemben a másfél-két hónapig tartó tengeri úttal.

Tíz évvel később, néhány napja tanúi lehettünk a fenti törekvések leporolásának, újfent egy kialakulni látszó globális gazdasági válság küszöbén. A kedvező, termékeny gazdasági ciklus vége felé jut eszébe a távol-keleti illetékeseknek (a kínai gazdaság növekedésének üteme is alaposan lelassult), hogy a jelentős logisztikai innovációt végrehajtsák.

A főpróba nyilván számos tehervonat-szerelvényt magába foglal mindaddig, amíg a végső döntés megszületik, s a széles nyomtávú beruházás megvalósul. Vagy meg sem valósul, a keletiek kitartanak a kisdobrai átrakodás mellett?

Nézzünk azonban az új fejlemény, a logisztikai innováció és a hosszabb távú tervek mögé. Tudatosítanunk kell, hogy a világgazdasági tényezők, a nagy játékosok tervei általában megvalósultak, megvalósulnak. Kína gazdasága kisebb-nagyobb kitérőkkel ugyan, de töretlenül fejlődik, növekszik. Hamarosan a világ első számú gazdasági nagyhatalma lesz. Ezzel párhuzamosan viszont feltehetjük a kérdést:

Hírdetés

Amennyiben az áru és a termékek mozgása kétirányú lesz, nyilván szolgálni fogja. Szlovákiából és Magyarországról Kínába, Oroszországba és a Távol-Keletre főleg gépkocsik szállítása jöhet számításba, ellenkező irányból, keletről pedig a gépkocsi-alkatrészek gyorsabb, rugalmasabb szállítása a Kárpát-medencében termelő autógyárakba.

Viszont az olcsó és egyre magasabb technológiai, műszaki, minőségi szintet megütő kínai termékek gyorsabb áramoltatása régióinkba sokkal erőteljesebb konkurenciát eredményezhet azon hazai termelőknek, akiknek termékcsoportját a keletiek megcélozzák. Mert számos szigorú uniós szabályzat, bürokratikus irányelv következtében – amelyek gyakran a munkavállalóinkat védik – valamint a bérköltségek általános szintjének különbözősége folytán a termékeink nem állíthatók elő olyan olcsón, mint a hasonló kínai termékek.

Ebben ma még nem tudunk az árainkkal versenyezni velük. Viszont az olcsóbb kínai termék ma is eljut hozzánk. Igaz, egy hónappal hosszabb vízi úton. Azonban ha belegondolunk, hogy

Persze, élni kellene a kínálkozó lehetőséggel. A termelői, gazdasági hagyományokat fel kellene éleszteni, fel kellene újítani, mert újra időszerűvé válhatnak. Ugyanis világviszonylatban egyre többen tudják, tudatosítják: Európa édenkertje a Kárpát-medence. A legjobb ízű, a legjobb zamatú gyümölcs és zöldség itt terem. Erre építhetnénk főleg az élelmiszeriparban, nem csupán a primőrök, a nyers zöldség és gyümölcs tekintetében. Próbáljuk meg a kérdést ilyen szemszögből megválaszolni.

Óriási szervezés és munka vár ránk az új logisztikai fejlemények tükrében a hátrányok leküzdésében és kiküszöbölésében, a lehetőségek kiaknázásában. Horribile dictu: Magyarország gazdaságának keleti irányú nyitása évekkel ezelőtt megtörtént, azóta a kereskedelmi kapcsolatok töretlenül fejlődnek. Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a napokban hívta fel a figyelmet a szlovákiai kivitel döntően egyirányú mivoltára (az EU országaiba) és az ebben rejlő kockázatokra, veszélyekre, főleg most, a globális gazdasági válság küszöbén. A keleti irányú nyitást helyezte előtérbe, mint követendő példát. A fent leírt új közlekedési fejlemény lehet mindennek a logisztikai háttere, „mozgatórugója”.

A szerző az MKP gazdasági alelnöke. 


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »