A járványszerűen terjedő uborka tőhervadása miatt a kárpátaljai magyar fóliakertészek tömegesen állnak át valamilyen más zöldség hajtatására. Egy időben a szamóca volt a sláger, de egyre többen a paradicsomban látják a reményt. Ebben talán közrejátszik az is, hogy az elmúlt évek rendkívül sikeres voltak a paradicsomtermesztők szemszögéből. A tavaszi-nyári hajtatási szezonban a jövedelmezősége már az uborkáéval vetekszik, miközben az őszi szezonban sokszor meg is előzi.
Mivel nagyon sokuknak nincs még tapasztalatuk ennek a növénynek a termesztésében, indokolt, hogy részletesebben is írjunk a főbb tudnivalókról, a leggyakoribb buktatókról.
A vetés után, az egyenletes és gyors kelés biztosítására, éjjel-nappal 23-24 0C hőmérsékletet kell biztosítanunk. Ezen a hőmérsékleten kb. 5 nap alatt a paradicsommag kikel. Közvetlenül kelés után, a szikleveles állapotban fenntartandó hőmérséklettel kapcsolatban megoszlik a tudósok véleménye. Egyesek azon a véleményen vannak, hogy a palánták felnyurgulását megelőzendő a lomblevelek megjelenéséig a hőmérsékletet az optimum alá kell csökkenteni, kb. 16-17 0C-ig. A lomblevelek megjelenésétől aztán az optimális szintre, kb. 20-210C-ra lehet növelni a nappali hőmérsékletet. A szakemberek másik része viszont azon a véleményen van, hogy ez jelentősen megnyújtja a palántanevelés időtartamát. A palánták felnyurgulását kiegészítő pótmegvilágítással kell visszafogni. A pótmegvilágítás hossza napi 16-18 óra, az erőssége el kell, hogy érje a 3000 luxot. Ebben az esetben mind a nappali, mind az éjszakai hőmérsékletet az optimális szinten tarthatjuk (20-210C, valamint 17-19 0C). Napsütéses időben a nappali hőmérsékletet 2-3 0C-kal növelhetjük.
A kiültetést megelőző 7-10 napban, különösen, ha fűtetlen, esetleg vészfűtéses fóliasátorba kerülnek majd kiültetésre a palánták, sort kell keríteni azok edzésére. Ez azt jelenti, hogy fokozottabban szellőztetünk, kicsit visszább vesszük az öntözést, valamint a fűtést is visszább vesszük: éjjel lemehet 8-10 0C-ig, nappal pedig 13-15 0C-ig is.
A fóliás paradicsomtermesztés igen hosszadalmas és energiaigényes folyamat. A jobb helykihasználás és energia-megtakarítás végett gyakorlatilag mindenütt a tűzdeléses módszert alkalmazzák, amikor egy viszonylag sűrű vetést 3-4 hét múlva a palánták pikirozása (tűzdelése) követi. Ilyenkor a vetési sűrűség kb. 1000-2500 mag/m2 között mozog, ami egy 2×2 vagy 3×3 cm sémának felel meg. Egy sűrűbb vetés korábbi, míg egy ritkább vetés későbbi tűzdelést tesz szükségessé. Nyugaton, ahol a palántanevelés szinte gyárilag, futószalagon történik, a tűzdelést már a 7-10 napos palántánál elvégzik. Így a számítógéppel vezérelt klímaszabályozás és pótmegvilágítás révén már 5-6 hét alatt kiültetésre kész, bimbós palántákat kapnak. A mi körülményeink között egyelőre egy hosszabb palántanevelési idővel kell számolnunk, aminek hossza elérheti akár a 8-10 hetet is. Ebben a rendszerben a palánták tűzdelését kb. 3-4 hetes korban végezzük. A tűzdelés után néhány napig a hőmérsékletet éjjel-nappal 18-20 0C közelében kell tartani, majd visszatérünk a fent leírt hőmérsékleti rezsimre.
Az utóbbi időben már szinte egyeduralkodóvá vált a műanyag edényekben történő palántanevelés. Az edények mérete nagyban meghatározza a palántanevelést. A kisebb edény ugyan kisebb költséget, de fejletlenebb palántákat is jelent egyben. Például a 7×7 cm-es poharakban átlagosan 14-15 grammos palántákat nevelhetünk ki, míg a 10×10 cm-es poharakban ez elérheti a 28-34 grammot is! Valamelyest javíthatunk a helyzeten, ha a lombozat összeérése esetén szétrakjuk a palántákat. Első alkalommal minden második sort szedjük ki és rakjuk át. Második alkalommal, ha szükség van rá, minden második poharat a sorból. Ezzel ugyan megakadályozhatjuk a palánták felnyurgulását, de a gyökérzet fejlődéséhez nem biztosít elegendő teret.
Gál István, „Pro Agricultura Carpatika” Alapítvány
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
