Az özvegyi nyugdíj nem jár automatikusan

Az özvegyi nyugdíj nem jár automatikusan

A szeretett személy halála nemcsak érzelmileg, hanem sokszor anyagilag is megviseli a hozzátartozókat. Az állam ezt úgy próbálja meg kompenzálni, hogy az elhunyt házastársának özvegyi nyugdíjat folyósít.

Nagy általánosságban elmondható, hogy az összes nyugdíjtípus egyfajta biztosítás, hiszen a biztosított személy rendszeresen fizeti a meghatározott járulékot, és valamilyen esemény bekövetkeztekor – bizonyos feltételek teljesítése mellett – hozzájut a biztosítási összeghez. A baleset- vagy életbiztosításhoz hasonlóan ennek is több címzettje lehet, és eszerint a nyugellátást két nagy csoportra oszthatjuk: saját jogúra és hozzátartozóira. Az előbbi kategóriába tartozik az öregségi, a korengedményes és a rokkantsági nyugdíj – ez esetben azonos a jogszerző és a kedvezményezett, azaz a szolgáltatás jogosultja. A másik kategóriát az özvegyi és az árvasági ellátás alkotja – ez esetben a jogszerző és a kedvezményezett nem azonos, hanem a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt az elhunyt személy szerzi meg, és az általa elért jogosultság alapján halála után a túlélő családtagok, mint kedvezményezettek részesülhetnek a nyugdíjban.

 

Jogosult személy

Az özvegyi nyugdíj tehát olyan járandóság, amelyet az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjbiztosítási rendszerből folyósítanak az elhunyt személy házastársának. A járandóságra az jogosult, akinek a férjének/feleségének a haláláig folyósították az öregségi, korengedményes vagy rokkantsági nyugdíjat, illetve jogosultságot szerzett a járandóságra, vagy munkabaleset, esetleg a munkahelyén szerzett betegség következtében hunyt el.

A hozzátartozói nyugdíj nem automatikus, azaz kérni kell a Szociális Biztosítótól. A kérvényt a lakhely szerint illetékes kirendeltségben kell benyújtani, majd megvizsgálják, teljesültek-e a törvényes feltételek. Özvegyi járandóságot csak házastárs kaphat, élettársnak nem hagyják jóvá. 2004. január 1-jétől elvált nő vagy férfi sem jogosult özvegyi nyugdíjra.

 

Meddig folyósítják

Hírdetés

A biztosító a meghatározott összeget 1 évig folyósítja, utána felülbírálják a jogosultságot. 1 év után csak az az özvegy kaphatja továbbra is a házastársa utáni özvegyi nyugdíjat, aki eltartott gyermek(ek)ről gondoskodik, rokkantnyugdíjas (munkaképessége több, mint 70%-kal csökkent), betöltötte a nyugdíjkorhatárt, felnevelt legalább 3 gyereket, illetve még csak 52 éves, de felnevelt 2 gyereket. Azonnal elveszíti jogosultságát, és leállítják az összeg folyósítását, ha a hozzátartozó ismét összeházasodik valakivel, illetve bírósági ítélet születik arról, hogy szándékos bűncselekménnyel okozta férje/felesége halálát. Egyébként az özvegyi nyugdíjhoz való jogosultság nem szűnik meg, nem is évülhet el, esetleg csak ideiglenesen a kifizetés feltételei nem teljesülnek, ha viszont a hozzátartozó később ismét megfelel a kritériumoknak (például közben eléri a nyugdíjkorhatárt, megrokkan), újból jóváhagyhatják számára az özvegyi járandóságot – de ezúttal sem automatikusan, hanem ismét kérvényezni kell. Előfordul, hogy valaki nem tudatosítja, ismét jogosultságot szerzett a járandóságra, és elfelejti elintézni. Utólag is lehet igényelni, de visszamenőleg csak legfeljebb 3 évre fizetik ki.

 

Ügyintézés

A leginkább zökkenőmentesen akkor intézhető el a hozzátartozói ellátás, ha olyan ember hunyt el, akinek a Szociális Biztosító már folyósított öregségi, korengedményes vagy rokkantsági nyugdíjat. Kissé bonyolultabb ügyintézésre lehet számítani abban az esetben, ha az elhunytnak a halála előtt ugyan még nem folyósítottak semmilyen járandóságot, de már megszerezte rá a jogosultságot, csak még nem kérte, mert például a nyugdíjkorhatár elérése után is tovább dolgozott. (Ez utóbbi esetben a nyugdíjkérvényhez mellékelni kell a munkahelyen kiállított nyugdíjbiztosítási nyilvántartólapot is.) A legbonyolultabb helyzetek akkor szoktak előfordulni, ha sem az elhunyt személy, sem a hozzátartozója nem érte még el a nyugdíjkorhatárt, és korengedményes nyugdíjra sem jogosult. Ilyen esetben a halált úgy veszik, mint egy tragikus kimenetelű megrokkanást, és kiszámítják, hogy az elhunyt személy milyen rokkantsági nyugdíjra lenne jogosult, a házastársa pedig megkaphatja ennek az összegnek a 60 százalékát. Az özvegyi nyugdíj ugyanis mindig 60%-a annak az öregségi, korengedményes vagy rokkantsági járandóságnak, amelyet az elhunyt házastársnak a haláláig folyósítottak, illetve amelyikre addig jogosultságot szerzett.

 

Mikor feleznek?

Az özvegy nem mindig kapja meg a kiszámított özvegyi nyugdíj teljes összegét. Ez akkor szokott előfordulni, ha már ő maga is nyugdíjas, illetve ha az elhunyt járandóságából árvasági nyugdíjat is kiszámolnak. Ha a hozzátartozó a Szociális Biztosítótól öregségi, korengedményes vagy rokkantsági járandóságban részesül, csak a (leg)magasabb juttatást fizetik ki teljes összegben, az alacsonyabb(ak)nak viszont csak a felét. Ha a kettő egyforma, akkor mindig az özvegyit felezik meg. Ráadásul a hozzátartozói nyugdíjnak is szabtak felső határt. Általában kis összegekről van szó, de előfordulhat, hogy valaki egyszerre férj és szülő is volt, és a túlélő hozzátartozók özvegyi és árvasági járandóságra is jogosultak. Ilyen esetben ezeknek az összege nem haladhatja meg annak a nyugdíjnak az összegét, amelyikre az elhunyt személy lenne jogosult. Ha túllépi ezt a határt, az egyes összegeket arányosan megkurtítják.

 

Kovácsék példája

Kovács János 45 évesen meghalt, és előtte nem folyósítottak neki semmilyen nyugdíjat. A halál ez esetben végzetes kimenetelű megrokkanásnak minősül. A felesége igényelte az özvegyi nyugdíjat. Kiszámolták, hogy János 407,50 euró rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult, az özvegyi nyugdíj ennek az összegnek a 60%-a, vagyis 244,50 euró havonta. Van egy fiuk, aki még nem töltötte be 26. életévét, iskolába jár. Ő is benyújtotta igényét a biztosítóban, árvasági járandóságot hagytak jóvá számára, ami János rokkantsági nyugdíjának a 40%-a: 163 euró havonta. Ha lenne testvére, ő is jogosult lenne árvasági ellátásra. Alapszabály: ha ugyanazon elhunyt biztosított személy után több hozzátartozói nyugdíjigényt (özvegyi + több árvasági) nyújtanak be, a kiszámított járandóságok együttes összege nem lehet nagyobb az elhunyt személy nyugdíjánál. János számára 407,50 eurót hagytak jóvá, az özvegyének megítélt 244,50 euró és a fiának jóváhagyott 163 euró együtt nem lépi túl a 407,50 eurót. Ha viszont lenne még egy gyermek, akkor a 3 hozzátartozói nyugdíj együttes összege 570,50 euró lenne, és ez esetben mindhárom járandóságot arányosan megkurtítanák úgy, hogy együtt ne lépjék túl a 407,50 eurót. A gyerekek 26 éves korukig lennének jogosultak árvasági ellátásra, utána már csak a feleség kapna hozzátartozói nyugdíjat, és mivel az egyedül nem haladná meg a 407,5 eurót, az özvegyi nyugdíj ismét teljes összegű lenne. Ha később a feleség nyugdíjba vonul, és lesz saját járadéka, akkor is jogosult lesz az özvegyi nyugdíjra, de csak az egyik járandóságot, a magasabbat kapja meg teljes összegben, az alacsonyabbat megfelezik. (sza)


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »