Az osztrák kancellár szerint a kvóta nem tartós megoldás a menekültproblémára

Sebastian Kurz a Bild am Sonntag című lapban közölt és az MTI által szemlézett interjúban kiemelte, hogy csak az Európai Unió (EU) megosztottságának mélyüléséhez vezet, ha rákényszerítik a tagállamokra a menekültek befogadását.

Minden tagállamnak önállóan kell eldöntenie, hogy befogad–e embereket, és ha igen, akkor mennyit. A kvótákról folytatott vita pedig „egyébként is szinte teljesen értelmetlen”, mert „az Európába induló migránsok nem Bulgáriában vagy Magyarországon akarnak élni”, hanem „Németországban, Ausztriában vagy Svédországban” – mondta a 31 éves kancellár, akinek a pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) alakított kormányt a múlt héten.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen uniós menekültügyi rendszerre van szükség, úgy vélekedett, hogy „teljesen elmosódott a határ a menedékjog és a gazdasági migráció között”. Kifejtette, hogy a rászorulóknak a hazájukban kell segíteni, és ha ez nem lehetséges, akkor a szomszédos államokban. Ha ez sem lehetséges, akkor az adott kontinens biztonságos területein kell segítséget nyújtani. Ezeket a területeket az Európai Uniónak (EU) támogatnia kell, és „talán meg is kell szerveznie és katonailag biztosítania”.

Hozzátette: „utolsó lépésként helyben kiválaszthatjuk, hogy kinek szabad Európába jönnie”, azt pedig nem lehet tovább folytatni, hogy „mindenkit befogadunk, akinek embercsempész segítséggel sikerül bejutnia az EU-ba illegálisan”.

Ha hiányzik a „politikai akarat” egy ilyen menekültügyi rendszer kiépítéséhez, „továbbra is milliók fognak útnak indulni”, és „sokan meghalnak majd menekülés közben, az embercsempészek pedig sok pénzt keresnek”.

http://mno.hu/

Az osztrák kancellár igennel felelt arra a kérdésre, hogy megvan-e a politikai akarat mindehhez, és kiemelte, hogy „európai szinten nagyon sok minden megváltozott a menekültkérdésben”. Így már mindenütt felismerték, hogy „helytelen” volt a 2015-ben választott út. Most ennek a felismerésnek „konkrét politikává kell válnia” – mondta Sebastian Kurz.

Az EU előtt álló feladatokról szólva hangsúlyozta: először is tudomásul kell venni, hogy a belső határok csak akkor lehetnek nyitva, ha a külső határokat „rendesen védik”.

„Másodszor: a jogállamiság és a demokrácia Európa megkérdőjelezhetetlen alapja”, és „itt nem lehetnek kompromisszumok, Lengyelországgal szemben sem”.

„Harmadszor: éppen Ausztriában és Németországban erősebben tudatosítani kell, hogy az EU valamennyi tagja azonos értékű és egyenrangú” – mondta Sebastian Kurz, hozzátéve, hogy „Közép- és Nyugat-Európában még túl gyakran lenézik a fiatalabb keleti tagországokat”, ami „negatív érzelmeket szül”.

Az osztrák kancellárt kérdezték a többi között az úgynevezett importált antiszemitizmusról, amelyről elmondta, hogy az nagy probléma Ausztriában, mert „a migráció révén sok olyan ember érkezett, akik az antiszemitizmust szinte az anyatejjel szívták magukba”. A zsidóellenességnek és az Izrael–ellenességnek Ausztriában „nem lehet helye, számomra ebben a zéró tolerancia érvényesül” – mondta Sebastian Kurz.

Az iszlám ausztriai helyzetéről szólva rámutatott, hogy a muzulmán vallás 1912 óta elismert vallás Ausztriában, és jelenleg 700 ezer híve van. A vallásszabadság fontos vívmány, „de a politikai iszlamizmusnak nincs helye Ausztriában”.

Arra a kérdésre, kijelentené-e, hogy az iszlám hozzátartozik Ausztriához, azt mondta, hogy ezt már korábban is kijelentette. „Ki kell mondanunk a valóságot: az iszlám hozzátartozik Ausztriához” – fogalmazott Sebastian Kurz.

Hozzátette, hogy az utóbbi években rendre több mint 100 ezer bevándorló érkezett hazájába. „Ausztria bevándorlóország” – mondta.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »