"Az ország destabilizációjára nem lehet alapjogokat felhasználni": Gaudi az ECHO Tv-ben az elmúlt napok ellenzéki akcióiról, tüntetéseiről, illetve a Jobbik ezekben játszott szerepéről

Az ECHO Tv 2018. december 20-i Napi aktuális c. műsorában nemzeti jogvédőként és volt országgyűlési képviselőként elemeztem az elmúlt napok ellenzéki akcióit nemzetpolitikai és jogi nézőpontból.

A 2006 őszi tüntetések elleni rendőrterror és az idei Kossuth téri és MTVA előtti ellenzéki tüntetések között az önkény az egyetlen átkötő elem – jelentettem ki. Felidéztem: akkoriban a balliberálisok állami oldalról tudták gyakorolni az önkényt, hiszen mögöttük volt a karhatalom, most pedig a hatalom megszerzése érdekében szintén önkényt alkalmaznak, csak már nincs mögöttük az állam, de az eszközeik ugyanazok. Most viszont a sokszor joggal való visszaéléssel tiltakozókkal szemben nem alkalmaznak rendőri erőszakot.

Nagy különbség az is a két esemény között, hogy 2010 előtti tiltakozások nemzeti, hazafias célú akciók voltak, hiszen akkoriban olyan mértékben szolgáltatták ki hazánkat az EU-nak, hogy annak is fennállt a veszélye, hogy gyarmati létbe szorulunk. Ma az alapvető irány a nemzeti önrendelkezés megőrzése – ugyan nem hibátlanul-, ezzel szemben azonban az ellenzékiek nyíltan zászlójukra tűzték az uniós ügyészséghez való csatlakozás nemzeti szuverenitást sértő programját – hangsúlyoztam.

Ez már rég nem arról szól, hogy a balliberálisokat a munkavállalók érdekei foglalkoztatnák, hiszen 2010 előtt olyan bérviszonyok mellett kellett dolgoznia a munkásoknak, amelyhez képest most a bérkiáramlás szintje ad egy bizonyos egzisztenciális biztonságot, de messze van a még a Mennyország, rengeteg még a tennivaló – tettem hozzá.

Hírdetés

A Munka Törvénykönyve módosítást társadalmi vitára kellett volna bocsátani ? A munkavállalókat munkáltatói önkénnyel szemben védő biztosítékokra szükség lenne ?

Lehet az ország destabilizációjára és a választási eredmények önkényes megváltoztatására az alapjogokat felhasználni ? Mit céloztak az MTVA székházába behatolt országgyűlési képviselők ? Meddig terjed a képviselő joga ? Történt-e visszaélés ? Ismertetni kellett volna-e a követeléseiket ?

Mi lehet az cél, ami magyarázhatja az egykor nemzethű Jobbik hazánk nemzeti önrendelkezésének felszámolását célzó, bevándorláspárti és nemzeti összetartozást tagadó balliberálisokkal való összeborulását ?

A válaszok kiderülnek az interjúból…

 


Forrás:gaudinagytamas.hu
Tovább a cikkre »