Az oroszok az utolsó pillanatig remeghetnek Rióban

Az oroszok az utolsó pillanatig remeghetnek Rióban

A rendszerszerű, állami szintű doppingolás gyanúja miatt a szőnyeg szélére állított orosz olimpikonok az utolsó pillanatig rághatják a körmüket. Valószínűleg csak Rióban tudják meg, maradhatnak-e az olimpián, vagy repülhetnek haza verseny nélkül. Bármilyen döntést hoz is a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, biztosan lesznek fanyalgók, ugyanis a világ nem látott még olyan doppinggyárat, amit a vád szerint az oroszok évek hosszú munkájával felépítettek.

A szakállas vagy utóbb férfivá operált NDK-s sportolónőkön ma már sokan csak kacagnak, ahogyan azokon a szovjeteken is, akiknek karrierjük befejezését követően változott át a testük a tiltott teljesítményfokozók hatására. Az oroszok – úgy tűnik – folytatják a hagyományt, versenyzőik doppingkálváriája pedig olimpiai szereplésükbe kerülhet.

A WADA, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság doppingellenes szervezete hétfőn nyilvánosságra hozta annak a független bizottságnak a jelentését, melyet az oroszországi doppinglaborok működéséről raktak össze. Ebben egészen hihetetlen állításokat fogalmaznak meg, de azért tegyük hozzá gyorsan: az ügynek már voltak előzményei. 2015-ben a WADA már nyilvánosság elé tárta azt a beszámolót, mely szerint állami szinten befolyásolták a moszkvai doppinglabor működését, ahol több mint ezer sportoló mintáját semmisítették meg. A jelentés nyomán több atlétától elvették világeseményeken szerzett érmeiket, a laborok engedélyét felfüggesztették, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első haragjában eltiltott minden orosz atlétát a riói játékoktól. Utóbbi szankciót később feloldották, bár a Nemzetközi Atlétikai Szövetség felfüggesztése értelmében így sem indulhatnak Rióban az orosz atléták.

Kis falrésen át cserélték a fiolákat

Ahogy mi is írtunk róla, a fenti, Richard McLaren vezette bizottság szintén államilag irányított folyamatról ír a moszkvai és szocsi laborban. E szerint 2012 és 2015 között egy kis lyukon keresztül csempészték ki az egyik vizsgálati helyiségből egy raktárszobába több mint hatszáz sportoló pozitív mintáját, melyeket negatívra cseréltek. Minderről a sportminiszter, Vitalij Mutko, sőt az FSB, a szövetségi biztonsági szolgálat (az orosz titkosszolgálat) emberei is tudtak a jelentés szerint. Még az érintett titkosszolgát is megnevezik, Jevgenyij Blohinnak hívják. A tiltólistás szerekkel „terhelt” minták eltüntetése mintegy 15 olyan orosz sportolót érint, akik érmet nyertek Szocsiban. McLaren azt is elmondta, hogy a legfőbb végrehajtó a 2010-től megbízott sportminiszterként dolgozó Jurij Nagorkij volt. Az orosz olimpiai bizottság tagjaként ő volt az, aki személyesen eldöntötte, kinek a pozitív mintája váljon negatívvá, és ki bukhat le. Súlyosbítja a helyzetet, hogy nem csak a legtöbb sajtótermék által sulykolt szocsi olimpián induló versenyzők mintáiról van szó, hanem a 2012-es londoni olimpián, a 2013-as atlétikai vb-n és a kazanyi egyetemi vb-n szereplő sportolókéról is. Pontosan ez alapján követelik most sokan, hogy a nyári és a téli sportágak orosz versenyzőit is sújtsa eltiltással a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.

A McLaren-jelentés egyesek – főleg az oroszok – szerint ugyanakkor ingatag lábakon áll. A „vádirat” ugyanis annak a Grigorij Rodcsenkovnak a tanúvallomására épül, aki a moszkvai doppinglabort vezette 2005 és 2015 között, jelenleg is eljárás folyik ellene emiatt. A férfi még időben dobbantott, az általa kirobbantott botrány következményei elől menekült az USA-ba, mint mondta, veszélyben érezte az életét. Aztán az olimpia előtt pár héttel úgy gondolta, előrukkol a fenti részetekkel. Állítása szerint nem csak mintákat tüntettek el, és cseréltek ki a laborokban, de volt, hogy ő maga öntött tiltó listás keverékeket orosz női és férfi sportolók alkoholos italába. Jegyezzük fel: a McLaren-jelentéshez több személy vallomását rögzítették, metaadatokat, e-maileket fésültek át.

Rodcsenkov úgy véli, a 2010-es vancuveri téli játékokon látott gyenge orosz szereplés miatt döntöttek úgy „odafent”, hogy kicsit megtolják a szekeret. Sikerült: Vancuverben mindössze 3 aranyat szereztek, és 11. helyen végeztek az összesített éremtáblázaton, Szocsiban viszont tönkreverték a világot. 33 érmükből 13 volt arany, természetesen övék volt az éremtáblázat első helye is.

Bevállalja-e a precedenst a NOB?

Reakciójában egyébként Vladimir Putyin is azzal védi Oroszországot, hogy nem egyetlen ember tanúvallomása alapján kellene eldönteni, hogy egy egész nemzet sportolói részt vehessenek-e a nyári játékokon. A tét ugyanis immár az, hogy az augusztus 5-i olimpiai megnyitón ott lesz-e a Maracanában az orosz zászló, vagy sem. Példátlan eset volna, ha tiltólistás szerek használata miatt egy ország összes indulóját kizárnák, vagyis kollektív büntetést alkalmaznának. A NOB pont ennek elkerülése érdekében döntött úgy júniusban is, hogy néhány atléta doppingügye miatt nem fogja elmeszelni a sportág összes orosz indulóját. Olimpiáról eddig csak politikai okokból hiányoztak országok. 1980-ban a moszkvai játékokról 81 ország versenyzői maradtak távol az afganisztáni szovjet bevonulás miatt, négy évvel később pedig a Szovjetunió, és a szocialista blokk, benne Magyarország bojkottálta a los angeles-i olimpiát.

Éppen a hatalmas téttel bíró precedens miatt óvatosak Lausanne-ban is. A NOB kedden közölte, kiértékeli a McLaren-jelentést, majd megvizsgálja a jogi lehetőségeket. Úgy tűnik, próbálják tolni az eltiltás jelentette felelősséget, ugyanis megvárják, mit dönt a CAS (Nemzetközi Sportdöntőbíróság) az orosz atléták 2015-es doppingügyében csütörtökön.

Az olimpiai bizottság a következő jogi előírások alapján dönthet: a WADA kódexe kimondja, hogy ha valaki megsérti a doppingellenes szervezet előírásait, írásbeli indoklást nyújthat be hozzájuk. Ezt megvizsgálják, és még mindig dönthetnek úgy, hogy ideiglenesen mentesüljön a vétkes az eltiltás alól. Ezen felül következmény lehet még „a WADA-n belüli tisztségek és pozíciók elvesztése; egy országban nemzetközi rendezvény megtartására való jelöltség jogosultságának hiánya vagy meg nem engedhetősége; nemzetközi rendezvények törlése; szimbolikus következmények és más következmények az Olimpiai Charta értelmében.” Ezek ellen a CAS-nál lehet fellebbezni. Az olimpiai charta a semmit írja körül dopping témában, a lényeg, hogy be kell tartani a WADA kódexében leírtakat. Azt azért a dokumentum legvégén rögzítik: ha a NOB etikai kódexét bárki megsérti, azt a NOB végrehajtó bizottsága zárhatja ki, függesztheti fel működését, vonhatja vissza érmeit.

A végrehajtó bizottság 2 nappal az olimpia előtt gyülekezik majd Rióban, itt kell meghozniuk a végleges döntést. 339 orosz olimpikon gombóccal a torkában várhatja a határozatot – szintén a helyszínen.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »