Az önkormányzatok sanyargatásával a családoknak árt a legtöbbet a kormány

Az önkormányzatok sanyargatásával a családoknak árt a legtöbbet a kormány

Még be sem köszöntött az ősz, de máris óriási gondok előtt állnak országszerte a közintézmények a megnövekedett rezsiárak miatt. Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek az önkormányzatok: mindegyik ott spórol, ahol tud – éjfélkor elsötétülő városok, téli gázszünet az iskolákban, fűtetlen sportcsarnokok, uszodák, kétszeres menzadíj veszélye és egyéb, ma elvárt és már megszokott önkormányzati szolgáltatások hiánya fenyegeti a lakosokat. Azokat az állampolgárokat, akik tisztességesen fizetik az adót, amiből mindezen szolgáltatásokat jogosan várják el. Csakhogy a pénzügyminiszternek más tervei vannak, így az önkormányzatok az államtól segítségre nem számíthatnak. Amit viszont érdemes tudatosítani: a végén mi, állampolgárok fizetjük a cechet.

Már most látszik, több százszorosára emelkednek az energiaárak.

Erre az egyik példa a komáromi Eötvös Utcai Alapiskola villanyszámlája, amely augusztus hónapban 350 százalékkal növekedett, amikor gyakorlatilag nem is használnak áramot. Ez csak a világítás, ugyanis az iskola távhővel fűt saját kazán híján, emellett az iskolai étkezde működtetéséhez gázt használnak.

Majer Péter igazgatót mellbe vágta az augusztusi számla, hiszen ettől csak rosszabbra számíthat, ha elkezdődik az iskolaév. Az is gond, hogy a piaci ár ingadozása miatt nincs olyan szolgáltató, amely hosszú távra kötne szerződéseket fixált áron. Mint mondja, ők még egy nagy iskola, több mint 500 gyerekkel – a normatívából valahogy kigazdálkodják. Ha nem, akkor az önkormányzathoz tud csak fordulni. Lapunknak elmondta, távol áll tőle a mindennapi politika, de bosszantja, hogy nap mint nap azzal szembesül, hogy a kommunikáció szintjén a kormány álláspontja egyértelmű: nem hagyja cserben az iskolákat, a valóság azonban ennek épp az ellenkezője.

Az oktatásügyi minisztert az SaS párt adja, akinek elnöke, Richard Sulík augusztus 31-ei hatállyal Igor Matovič pénzügyminiszter távozását követeli. Ennek azonban nagyon kicsi az esélye, ezért Gröhling tárcája útra kész: a rossznyelvek szerint már most is csak pislákol bennük a lélek; összecsomagolva várják szeptember másodikát, amikor vélhetően távoznak a kormányból. Amúgy is mindegy talán: épp komáromi látogatása során kérdezte még februárban az oktatásügyi minisztert Andruskó Imre, a helyi magyar gimnázium igazgatója, hogy a várható (akkor még csak kétszáz százalékos növekedéssel számoltak) energiaár-növekedés miatt megnövelik-e a normatív támogatás működésre szánt költségeit. A válasz az volt, hogy a pénzügyminiszter erre nem ad pénzt. „A mi pénzünket, az adófizető állampolgárok pénzét nem adja oda” – bosszankodik Andruskó, aki szerint abnormális, hogy a két tárca vezetője, a gazdasági és a pénzügyi miniszter veszekszik ebben a helyzetben, hiszen a kezükben van a megoldás kulcsa.

Igor Matovič a Smer vezette szlovák kormányt behálózó maffia felszámolását és a korrupcióellenességet tűzte zászlajára, ebből mára egy habókos, viccnek is rossz, a hatalomhoz foggal-körömmel ragaszkodó őrült képét mutatja a volt kormányfő, jelenlegi pénzügyminiszter. Az államkasszába befolyó pénzzel úgy rendelkezik, mintha egy társasjátékban nyerte volna. Elképesztő, de olyan pénzügyminisztere van Szlovákiának, aki saját bevallása szerint még sosem fizetett bankkártyával, nincs is neki, mivel az ő Paulinkája (a felesége) mindig elégséges készpénzzel látja el, így nincs szüksége más fizetőeszközre. Ördögi vívmánya, hogy különböző társadalmi csoportokat emel ki kedvezményezettként, mások kárára.

Erről is beszélt lapunknak Keszegh Béla, Komárom polgármestere, aki szerint a kormány nem kezeli partnerként az önkormányzatokat, nem tárgyal és nem egyeztet velük a döntések kapcsán, ráadásul csapdába kergeti az önkormányzatokat. „Nyilvánvaló, hogy egy önkormányzat csak támogatni tudja egy családtámogatási csomag létrejöttét, vagy az iskolaügyben dolgozók béremelését. Csakhogy ezeket a döntéseket úgy fogadták el, hogy azokat, akiknek ezen támogatásoknak, juttatásoknak egy részét ki kell fizetniük, meg sem kérdezték” – húzta alá. Véleménye szerint komoly gond, hogy a kormány nem rendszerszintűen támogat, de elvesz az önkormányzatoktól, ezzel arányosan a polgároktól.

Hírdetés

Keszegh a probléma gyökerét abban látja, hogy a kormánypártoknak alig van polgármesterük, vagy önkormányzati politikusuk. Ebből kifolyólag nincs visszajelzésük a helyzet kezelhetetlenségéről, illetve nem is értik az önkormányzatok működési mechanizmusát, így nem tudatosítják, mekkora problémát okoznak például az adóbónusszal. „Az önkormányzatok sanyargatásával a családok életminőségét rontják” – mutatott rá a helyzet abszurditására.

Az államkassza rekordbevételekkel dicsekedhet, de ez annak köszönhető, hogy a megemelkedett energiaárakkal együtt az adó is növekedett. „Komárom városa augusztustól közel hatszorosát fizeti az áramért, megjegyzem az áfa  is hatszor több, ami az államkasszába megy. Év végéig csak ez 400 ezer euró többletkiadást jelent a városnak, jövőre előreláthatólag további 1 milliót” – jegyezte meg Keszegh.

A kormány úgy ad jutalmat az iskolaügyben dolgozóknak és a hivatalnokoknak, hogy nincs rá fedezet. Ráadásul mindezt év közben találja ki, így ezzel számolni sem lehetett a költségvetések tervezésénél, magyarázta Keszegh. „A jövő évi fizetésemelés nagy részét is az önkormányzatok fedezik, ez a komáromi önkormányzatnál 340 embert érint és 1 millió 50 ezer euró többletkiadást jelent” – jegyezte meg. Az adóbónusz emelésével körülbelül 2 millió euró euróval lesz kevesebb Komárom bevétele az állam által visszaosztott pénzekből. Mivel ennek 40 százalékát kötelezően iskolaügyre kell költeni, ezért ezzel a lépéssel is elvettek 800 ezer eurót a komáromi iskolaügytől, hívta fel a figyelmet a polgármester.

Az önkormányzatok az infláció következtében a jövedelemadóból ugyan magasabb bevételhez jutnak, de a kiadások is megnövekedtek, így nem több, hanem kevesebb marad az önkormányzatok zsebében. Ezt pedig a lakosság fogja megérezni. „Éjfélkor le kell kapcsolni a közvilágítást, nem fogjuk tudni a sportcsarnokokat, az uszodát kifűteni. Kérdés az is, hogyan tudjuk majd működtetni a tömegközlekedést”. Mindez az emberek életminőségének csökkenéséhez vezet, mutatott rá Keszegh.

Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója elmondta, a több százszorosára növekvő energiaárak az iskolák fejlesztésének kárára lesznek.

„Az világos, hogy az iskolák ezt a helyzetet önmaguk képtelenek megoldani. Az államnak kell ebben segítenie. Mégpedig úgy, hogy a szabadidős szakkörökre szánt, tanulónkénti 600 eurós összegből – amely a költségvetésből 400 milliót emészt fel –, lehetne tehermentesíteni az óvodákat, iskolákat, főiskolákat” – húzta alá.

Andruskó Imre még egy komoly problémára felhívta a figyelmet. Nagy a veszélye annak is, hogy az iskolai étkezdék képtelenek lesznek kigazdálkodni a rezsiköltségüket. Az ebédárak egyelőre államilag szabályozottak, de a rezsi mellett az élelmiszerárak is jelentősen megemelkedtek. Márpedig, ha a jelenlegi szabályozott árak kétszeresére nő a menzás ebéd előállítása – jobb esetben épp fedezi a gyerekek után járó adóbónusz. Igaz lesz a mondás: amit a réven nyerünk, azt elveszítjük a vámon. Meg kell érteni azt is, hogy mi, állampolgárok fizetünk meg mindent, magyarázta Andruskó. Klasszikust idézve: aki fizet, az rendeli a zenét. Ideje lenne, hogy az szóljon, amit hallani szeretnénk.

(Szalai Erika/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »