Az olvasó, az író meg az Isten

Az olvasó, az író meg az Isten

Az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulója nemigen ihlette meg a szerzőket és a könyvkiadókat, és a humor sem az erőssége az idei ünnepi könyvhét kínálatának – legalábbis Tarján Tamás irodalomtörténész szerint. A verskínálat viszont legalább bőséges, és számos érdekes prózai mű is megjelenik: Darvasi László, Grendel Lajos kötetei például. Súlyos betegségéről írt megrázó naplót Esterházy Péter; ő nyitja meg az idei könyvhetet Budapesten, a Vörösmarty téren. A kínálatból szemezgettünk, szigorúan a teljesség igénye nélkül.

Sajnos úgy tűnik, az 1956-os forradalom 60. évfordulója nemigen ihlette meg a szerzőket és a könyvkiadókat – különlegesség azért ebben a témában is akad: Weöres Sándortól a Rapszódia a kivívott szabadságról. A válogatásban Weöres közéleti költeményeit gyűjtötte egybe a Helikon Kiadó. A Rákosi-rendszer zsarnokságáról, a forradalomról és annak eltiprásáról, majd az ezt követő keserűségről szólnak a művek. A kiadó folytatja Márai Sándor naplósorozatát is, az 1974–77 közti naplókkal.

Nehéz, fájdalmas, bántóan valószerű

A legkülönlegesebb naplóval biztos hogy Esterházy Péter érkezik a könyvhétre. „Április végén enyhe fájdalom jelentkezett, emlékeim szerint a jobb oldali borda alatt. Vagy a bal oldali? Nem törődtem vele. Hasnyálmirigyrákot állapítottak meg, májáttéttel” – írja szenvtelen tárgyilagossággal.

Tavaly ősszel derült ki a nagyközönség számára, amiről régóta suttogtak: az író súlyos beteg. Esterházy Péter természetes közege a szöveg, így a betegséget is szöveggé formálja. A Hasnyálmirigynapló egy szűk év összefoglalása, amelyben a rák kegyetlen, de becézett szeretőként („Hasnyálka”) jelenik meg, akinek a szerző szerelmet vall, akivel hajba kap, aki iránt vágyat érez.

Nem könnyű olvasmány a naplóregény, sőt kifejezetten nehéz, fájdalmas szöveg, amely minden szövegszerűsége ellenére is bántóan valószerű. Bekezdésenként hasít belénk, hogy milyen törékenyek vagyunk, és ez a törékenység nem valami patetikus operettérzés, hanem kíméletlenül kisszerű: napsütés, ücsörgés a padon, rántott húsok, telefonok, kemoterápia. De épp e miatt a hétköznapiság miatt marad hely a reménynek is a szövegben. A hétköznapi küzdelemben ugyanis ott az élet, ott van Isten, és ott mindenki, aki olvassa a naplót.

Grendel Lajos szlovákiai magyar író műveiből egy valamikori, letűnt Közép-Európa rajzolódik ki, és persze az új, a mai, ahol a Grendel-regények és -novellák szereplői öregszenek, leszámolnak a múlttal és az illúziókkal. Grendel jó mesélő, novelláskötetei letehetetlenek, most egy újat vehetünk kézbe a Kalligram Kiadó jóvoltából.

Mágikus realizmus és Jézus a Koránban

Az író rajongói nem hiába vártak az új kötetre: érkezik Darvasi László is új művével; a mágikus realista világáról ismert író ezúttal a XVIII. századi Magyarországba helyezi regényének történetét. A Taligás a Magvető Kiadónál jelenik meg.

Mostanában annyi szó esik az iszlámról, hogy talán a szokásosnál nagyobb érdeklődéssel vesszük majd kézbe Dobos Károly Dániel könyvét: a Szent István Társulat kiadásában jelenik meg a Jézus alakja a Koránban.

A határon túli kínálatból érdemes figyelni például Tamás Kincső novelláskötetére, A Csinált-patak állatkertjére, amelyben az író egy háromszéki települést vesz górcső alá. A falusi közösség mindennapjai, emberei, állatai, tárgyai körül forognak a novellák.

Halmos Béla, a táncházmozgalom egyik alapítója, népzenekutató és népzenész idén lett volna 70 éves. Jávorszky Béla Szilárd Halmos Béla emlékezete című könyvét a Kossuth Kiadó gondozza: Halmos életéről, személyiségéről, munkásságáról olyan alkotók beszélnek a könyv lapjain, mint Sebő Ferenc, Sebestyén Márta, Éri Péter, Gryllus Dániel, Lányi György és Szomjas György.

A Pont Kiadónál a storytellingről jelenik meg könyv. A népmesékben gyökerező, hagyományos, felnőtteknek és gyerekeknek is szóló történetmesélés műfaja nálunk még kevésbé ismert. Zalka Csenge Virág is ilyen mesemondó; magyarul, angolul és spanyolul mesél. Könyvéből most a magyar olvasó is megismerheti a nemzetközi mesemondás világát.

A Széphalom Könyvműhelynél jelenik meg a Jókai Anna Breviárium, vagyis a szerző válogatott gondolatainak gyűjteménye, valamint a Várkonyi Nándor élete képekben című kötet. A kiadó jelentette meg nagy munkával Várkonyi teljes, csonkítatlan életműsorozatát.

Tarján Tamás hívta fel a figyelmet, hogy az idei kínálatnak nem erőssége a humor. Ezen a téren talán joggal bízhatunk egy erdélyi szerzőben, Magyari Tivadarban. Aki böngészi néha az erdélyi sajtót, és benne Magyarinak a Transindex hírportálon megjelenő, fergeteges humorú tárcáit, biztosan egyetért ezzel. Kiadója, a kolozsvári Koinónia kisregényeket hoz Magyaritól a könyvhétre – igaz, hogy 2015-ben adták ki, mégis felkerült a könyvheti listára. A ragasztott ház – egy kolozsvári bérház története még nincs a kezünkben, de Magyari eddigi írásait ismerve mindenképpen humoros és pontos társadalomábrázolást várhatunk a szerzőtől, aki egyébként a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke.

Halálra ítélték, de még lélegzik

Verseskötetekből nem lesz hiány az idei könyvhéten. Őszi hadjárat címmel jelenik meg Térey János új könyve. A kortárs magyar líra megkerülhetetlen alakja harminc év költeményeit gyűjtötte egybe. A verseket alaposan megrostálta, egy részüket átdolgozta, „lenyesegetve a fiatalkori útkeresés bizonytalanságait”. Az Őszi hadjárat így a lehető legjobb bevezetés Térey költészetébe, vagy hivatalosabban megfogalmazva: „lírai életművének méltó összefoglalása”. Aki ismeri a költő munkásságát, annak azért, aki meg nem, annak azért érdemes beszereznie.

Tóth Krisztina Világadapter című könyvéről a hozzáértők egyöntetűen állítják, talán eddigi legjobb verseskötete, érdemes hát utánajárni. Ahogy érdemes felkutatni a József Attila Kör (JAK) és a Prae.hu közös kiadványait is.

A kortárs fiatal irodalmat éltető JAK-ot az állam halálra ítélte a támogatások megalázó lecsökkentésével, kiadványaik ennek ellenére ott lesznek a standokon. Nagy Kata Inkognitóablak és Horvát Benji Az amnézia útja című kötetei azonban természetesen nem a művészi ellenállás kiáltványai, hanem a létezés figyelemre méltó és érzékeny lenyomatai. Kollár Árpád, a Fiatal Írók Szövetségének elnöke új kötettel jelentkezik. A költő ezúttal prózában írt gyerekkönyvet, de ahogy előző gyerekverskötete, a Milyen madár sem feltétlenül csak gyerekeknek szól, úgy a Csimota Kiadó által megjelentetett Tárkony, a nemköltő költő kalandjait is érdemes a kezébe vennie a felnőtt olvasónak.

Egy halhatatlan klasszikus is új kötettel jelentkezik, igaz, talán nem költeményeket várna tőle a közönség elsősorban. Csukás István Évszakom a szerelem című kötete a nő-férfi viszonyról szól, a férfilét, a nő-férfi kapcsolat finom, rezignált-átélhető ámulatáról. A kötetet lapunk munkatársa, P. Szathmáry István rajzai teszik teljessé.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 09.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »