Az olasz közegészségügyi szolgálat a sáros, Lombardia tüdejének elsõ számú …

Az olasz közegészségügyi szolgálat a sáros, Lombardia tüdejének első számú felelőse a közegészségügyi szolgálat.

Olaszország példája tipikus, a sűrűn lakott olyan területeket illetően, amelyeken a lékkör szennyezett. Ezeken a területeken a krónikus betegségben szenvedők halálozásához a vírusnak van köze.

Lombardia, Olaszország legsűrűbben lakott területe. A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, szélárnyékos területek kialakulása, a levegőszennyező volta gyakori. Az összes fertőzött 15%-a halálozott el. Nagy a valószínűsége annak, hogy a korona vírus okozta a sajnálatosan a halált. Feltehetőleg az olasz közegészségügyi szolgálat a sáros, ugyanis Lombardia tüdejének első számú felelőse az közegészségügyi szolgálat.

Lombardia levegőjében nagy mennyiségű, különböző eredetű porszem lebeg, amelynek egy része parányi élőlény, gomba és baktérium.

A közeli Alpokban az ember által egy légvételkor belélegzett kb. ½ liternyi levegőben 100 000 porszem van, az Lombardia környezetében ez már félmillióra emelkedik, a városban az V. emelet magasságában 50 milliót, az I. emelet magasságában másfél milliárdot, az ember magasságában 5 milliárdot, a gyermek magasságában pedig 50 milliárd porszemet tesz ki.

Légzőszervi problémák okozásához a smogh járul hozzá.
A smogh annak következménye, hogy nincs levegőnek mozgása, az adott területen.
A levegőnek vízszintes, függőleges és forgó mozgása van.
A szélkerekek a levegő vízszintes, a napelemek a levegő függőleges mozgását korlátozzák.

A koronavírust a megújuló energiák, a napelemek és szélkerekek alkalmazása keltette életre.

A napelemek a levegő függőleges, szélkerekek a levegő vízszintes mozgási energiáját csapolják meg.

A levegő mozgási energiájának a csökkenése következtében a nagy népsűrűségű, a fotószintézistől elvont területű városokban a smogh állandósul.

A napelem által lefedett területen a levegő kevésbé melegszik fel, nem emelkedik olyan magasra, mint korábban emelkedett.

A levegő vízszintes mozgása a szél – a hidegebb helyről a melegebb hely felé áramlik -, fúj. A levegő kinetikus energiájának a megcsapolása hatással van a szélre, több féle módon.

Hírdetés

Normális szélviszonyok idején az eltérő hőmérsékletű területek közötti hőmérséklet kiegyenlítődés hosszabb idő után következik be.

Szélcsendes állapot előbb áll elő.

A viharok ereje növekedik, mert növekedő szélsebességek bekövetkezése előtt a szélkerekek forgó mozgása leáll.

A levegőnek létezik egy forgó mozgása is. Az északi féltekén az óra járásával ellenkező, a déli féltekén az óra járásával megegyező.

A levegő forgómozgásában a tengerpartokon létesült nagyvárosok ugyancsak meghatározóak.

A két táblázatban a tízszeres eltérés a sajnálatos elhalálozásokat illetően feltehetőleg összefügg a fentiekkel.

https://index.hu/techtud/2020/04/20/nagy_szmog_kicsi_szel_halalosabb_covid-19/

Megújuló energia a természetben nem létezik. Az energia nem újul meg, csupán átáramolhat egyik helyről a másikra, vagy átalakulhat másfajta energiává, azonban a mennyisége a világban az ősrobbanás óta állandó.

Az egész emberi kultúra került válságba, mely válság mibenlétét a kultúra egyik részterülete sem fogta fel.

Az áttekinthetetlené vált kultúrát, annak problémáit csak annak magasabb szintézise, korunk természettudományos, humánus világképének felismerése oldhatja meg. A mai társadalmat nem a legmegbízhatóbb emberek kormányozzák és irányítják. Alapvetően ugyanis az EU-ban is, nem a nemzeti kormányzatoké az igaz potens hatalom, hanem az úgynevezett lobbyké, melyek részben pénzemberekből, részben politikusokból, vagy akikben egyszerre él mindkettő. A villamos energiatermelés területén a tagországok a szélkerekek és napelemek működéséhez hozzájárulhatnak.

A Földön az élet puszta létezése a napsugárzásnak köszönhető. A napsugárzás működteti a növényekben a fotoszintézist, amelyben a növény a napsugárzás energiájával, vízből, és a levegőből kivont széndioxidból, előállítja a szerves vegyületeket, amelyek táplálékul szolgálnak az embereknek és az állatoknak, miközben oxigént termel. Kérdés, vajon mennyi energiát lehet és szabad napelemekkel és szélkerekekkel kicsatolni, kiszivattyúzni a bioszférát életben tartó energiaáramlásokból anélkül, hogy a bioszférában ne okozzunk maradandó károsodást. Az is kérdés, hogy vajon mennyire lehet és szabad a tervezett „dekarbonizációval” lecsökkenteni a levegő széndioxid tartalmát, ha azt szeretnénk, hogy a növények továbbra is képesek legyenek bőséges táplálékkal ellátni az embereket és az állatokat.

2020.05.13.

Juhos László, elnök


Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »