Az MT 15 bázisponttal csökkentette az alapkamatot

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően újabb 15 bázisponttal 1,05 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot kedden.

A kamatcsökkentés mellett a monetáris tanács az egynapos hitelkamatot 1,45 százalékról 1,30 százalékra mérsékelte, az egynapos betéti kamatot pedig változatlanul mínusz 0,05 százalékon hagyta. Ezzel a kamatfolyosó 1,5 százalékosról 1,35 százalékosra szűkült.

Az előző, március 22-i kamatdöntő ülésen indította el az újabb kamatcsökkentési ciklust a tanács. Akkor is 0,15 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, egyben negatív egynapos betéti meghatározása mellett szűkítették a kamatfolyosót is. Ugyancsak a márciusi  kamatdöntő ülésén vezette be a tanács, hogy ezentúl az alapkamat mellett egyidejűleg az egynapos betéti és hitelkamatok szintjéről, azaz a kamatfolyosó szélességéről is határoz.

A kamatdöntésről kiadott közleményében a tanács leszögezte, hogy  a másodkörös inflációs hatások visszaszorítása és az inflációs cél fenntartható elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat. A másodkörös inflációs kockázatokat a tartósan alacsony költségoldali inflációs nyomás, a világgazdaság lassulása és az inflációs várakozások historikusan alacsony szintje okozza. Az ilyen kockázatok mérséklése érdekében folytatta kamatcsökkentési ciklusát a tanács, és döntött keddi ülésén az irányadó ráta 15 bázispontos csökkentése mellett.

Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak 2018 első felében ér annak közelébe.

A tanács megítélése szerint az MNB növekedéstámogató programja, a lakásépítéseket ösztönző és az EU-források ütemesebb lehívását segítő kormányzati intézkedések együttes hatására az év közepétől ismét gyorsul a konjunktúra és elérhetővé válik a 3 százalék körüli növekedési ütem fennmaradása. A javuló jövedelmi folyamatok, a hitelezés élénkülése, valamint a lakosság óvatossági megfontolásainak fokozatos oldódása segíti a fogyasztás bővülését, amely a következő években érdemben támogatja a gazdaság növekedését – elemezte a kilátásokat a monetáris tanács.

A kiadott közleményében a tanács figyelmeztet azonban arra is, hogy  előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzpiaci hangulat változékonyan alakult, amit főként a globálisan meghatározónak számító jegybankok monetáris politikájával kapcsolatos várakozások, illetve az olajpiaci hírek befolyásoltak. A rövid bankközi hozamok, valamint az állampapírhozamok mérséklődtek. Az erős külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány azonban tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.

Elemzők: várható volt a jegybanki kamatcsökkentés

Az elemzői várakozásoknak megfelelően csökkentette az alapkamatot a jegybank monetáris tanácsa keddi kamatdöntő ülésén.

A testület 15 bázisponttal, 1,05 százalékra csökkentette az alapkamatot, a kamatfolyosót pedig 1,5 százalékosról 1,35 százalékosra szűkítette.

Az elemzők az inflációs kilátások csökkenésével indokolták a kamatvágást. Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a magyar inflációs várakozások tovább csökkentek, és az importált infláció is jóval elmarad a várttól. Várakozásuk szerint a következő hónapokban a jegybank legalább 0,75 százalékig csökkentheti az alapkamatot, és kisebb kiigazításokat várnak a monetáris kondíciókban.

A jelenlegi trendek alapján úgy látja, hogy az inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatók csak 2018 végére érhetnek a 3 százalékos inflációs cél közelébe. Ha a júniusi inflációs jelentés nem tartalmaz árnövekedésre utaló jelzést, akkor az alapkamat radikálisabb mérséklése is elképzelhető a közeljövőben.

A jegybanki kamatfolyosó szűkítése a monetáris kondíciók átfogó lazítását jelenti, elsősorban a bankközi piacon fejti ki hatását, és ugyancsak nem okozott meglepetést. Egy hónapja a monetáris tanács bejelentette, hogy kamatdöntő ülésein ezentúl  az egynapos betéti és hitelkamatok szintjéről is határoz – tette hozzá.

A forint továbbra is a 310-315-ös tartományban mozog, a 15 bázispontos kamatcsökkentést már beárazták a befektetők, és az év végéig a 318-as szintre gyengülhet az euróval szemben – véli Kis Mónika.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere azt emelte ki, hogy a nemzetközi környezet az elmúlt hónapban is támogató maradt, a tőkepiacokon fokozódott a kockázati étvágy, és az inflációs kilátások is még lejjebb tolódtak, a bejelentett áfa-csökkentések miatt, ami feltehetően újabb muníciót ad az MNB-nek a kamatcsökkentésre.

Szerinte a következő hónapokban folytatódik a lazítás, de hosszabb távon a nyersanyagárak stabilizálódása, a költségvetési lazítás, és az érezhető bérnyomás bizonyos ágazatokban előbb-utóbb felfelé hajtja majd a fogyasztói árakat – közölte Bebesy Dániel.

A jegybank a múlt havi kommunikációjában külön kiemelte, hogy az inflációs céltól tartósan elmaradó infláció a várakozások alkalmazkodása miatt hosszabb távon is nyomott szinten tarthatja a pénzromlási ütemet, így átfogó lazításra van szükség – emlékeztetett az elemző.

Oszlay András, a Takarékbank elemzője kifejtette: a piacon olyan spekuláció alakult ki az elmúlt napokban, hogy a tanács a forint gyengítése érdekében esetleg nagyobb mértékben csökkentheti a kamatot, a vártnak megfelelő 15 bázispontos csökkentés ezért 312,80-as szintről a 312-es szint alá erősítette a forint árfolyamát az euróval szemben a bejelentést követően.

A határidős kamatok alapján három hónapos távon 0,75, hat hónapos távon 0,67 százalékos kamatszintet vár a piac, tehát amennyiben az MNB időközben nem növeli a vágások mértékét, vagy erős jelzést nem ad arra, hogy érdemben 0,75 százalék alá vághatja a kamatszintet, akkor a forint árfolyamának komolyabb gyengülése nem jön szóba, mert az erős makrogazdasági fundamentumok (főként az államháztartási illetve külső egyensúlyi mutatók) komoly támaszt adnak a forintnak – tette hozzá az elemző.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a kamatdöntés és a monetáris tanács közleménye is azt erősíti, hogy márciushoz képest nem változtak a főbb monetáris feltételek, ennek megfelelően a CIB alapforgatókönyve szerint az alapkamat 0,9 százalékon éri el mélypontját, majd hosszabb ideig ezen a szinten marad.

Ennél alacsonyabban lehet a mélypont, ha a újabb komolyabb lazítás jön az EKB-tól, vagy a vártnál lassabb lesz a Fed “normalizálás”.

Az elemző idézte Nagy Márton MNB alelnököt, aki egy háttérbeszélgetésen úgy nyilatkozott: ő személyesen 15 bázispontos lépéseket tart megfelelőnek, és a márciusi vágást még legalább egy követheti. A betéti kamattal kapcsolatban pedig utalt arra, hogy nem szeretnék, ha az nagymértékben eltávolodna a 0 százalékos szinttől.

Az alacsony kamatkülönbözet, az MNB eltökéltsége a lazább monetáris kondíciók irányába a gyengébb árfolyam irányába mutat, de az ország befektetői megítélésének a javulása, a csökkenő külső sérülékenység és a masszív árumérleg többlet ellentétes hatást fejt ki. A következő időszakban a 310-315/320-as forint/euró sávot tartják irányadónak – tette hozzá.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »