Az MSZP nem volt képes elég aláírást gyűjteni a földügyi népszavazáshoz

Közel 20 ezer aláírás hiányzik ahhoz, hogy az állami földek eladásának tilalmáról népszavazni lehessen.

A Nemzeti Választási Iroda befejezte a Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő által földügyben kezdeményezett népszavazáshoz összegyűjtött aláírások ellenőrzését, a képviselő 181 318 érvényes aláírást nyújtott be – jelentette be Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke pénteken, a Nemzeti Választási Bizottság ülésén Budapesten.

Gőgös Zoltán szocialista politikus magánszemélyként nyújtotta be a földügyi népszavazási kérdést, amely így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?". A politikus június 28-án adta le az összegyűjtött íveket, az NVI pedig július 4-én kezdte meg az ívek ellenőrzését.

A bizottságnak adott tájékoztatás szerint a képviselő 27 989 ívet adott le, ebből 743 nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, (vagy mert más népszavazási kérdés szerepelt rajta, vagy pedig, mert az aláírásgyűjtő nem vagy hiányosan tüntette fel az adatait, 430 esetben pedig a személyi azonosító volt hibás).

A megfelelő ívek száma 27 246 volt, az érvényes íveken szereplő aláírások száma pedig 226 300. Közülük 44 982 volt érvénytelen, 4435 esetben azért, mert a választópolgár nem vagy hiányosan tüntette fel valamely személyes adatát, 45 esetben az aláírás nem a támogató választópolgárra vonatkozott, 1835 esetben az aláírónak nem volt választójoga, 18 293 esetben többször írták alá az ívet, 20 374 esetben pedig a választópolgár azonosítása nem volt eredményes, mivel az adatok eltértek a központi névjegyzék adataitól. Az összes érvényes aláírás száma így 181 318 lett a népszavazás kiírásához szükséges 200 000 helyett.

Az ülésen Pálffy Ilona hangsúlyozta: a törvény és az NVB iránymutatásai alapján határozták meg az ellenőrzési szempontokat, még tavaly nyáron, Vajda Zoltán népszavazási kezdeményezésekkor, és annak alapján ellenőrizték Kész Zoltán kezdeményezésének támogató aláírásait is. Hozzátette: amennyiben csak a törvényi előírásokat veszik figyelembe és az NVB-iránymutatásokat nem (amelyek a választópolgári akarat érvényesülése érdekében több ponton is enyhítik a törvényi szabályokat), akkor sokkal kevesebb lett volna az érvényes aláírás.

Hozzátette: a törvény előírja a személyi szám feltüntetését az aláírásgyűjtő íven, ettől az iroda nem tekinthetett el, már csak azért sem, mert ha egy számjegy eltérés van a személyi azonosítóban, már nem lehet egyértelműen azonosítani a választópolgárt.

Az NVI elnöke szerint "nem kirívó", hogy 19,88 százalék volt az érvénytelen aláírások száma, mint mondta, a 2008-as Fidesz kezdeményezte népszavazásnál az egyes kérdések esetében 19,29 és 20 százalék közötti érvénytelen aláírásokat találtak.

Az ülésen Patyi András, az NVB elnöke hangsúlyozta: az íveken feltüntetendő adatok – a választópolgár neve, személyi azonosítója, anyja neve – "nem túl bonyolult adatok", és véleménye szerint "figyelemnek és fegyelemnek kellett volna megnyilvánulnia a gyűjtés során".

Litresits András, az MSZP delegáltja az ülésen javasolta, az NVB döntsön arról, hogy a 20 ezer érvénytelen aláírást ismételten és tételesen ellenőrizzék. Az ellenőrzés metodikájáról pedig azt mondta, olyan programot kell készíteni, amellyel az ellenőrzéskor nemcsak személyi azonosítóra, hanem névre és a választó anyja nevére is lehet keresni.

Tóta Áronné választott tag szerint ugyanakkor az NVI gondosan ellenőrizte az aláírásokat, és ő is amellett érvelt, hogy a személyi azonosítónak "stimmelnie kell". Az ülésen Gőgös Zoltán, a népszavazás kezdeményezője azt mondta, semmilyen hivatali szerv nem korlátozhatja a 220 ezer választópolgár akaratát. Mint mondta, a bizottság kötelezővé tehetné a népszavazást, mégsem teszi.

Az NVB pénteki ülésén a tájékoztatás alapján Litresits András ellenszavazatával megállapította az ellenőrzés eredményét. A határozat ellen öt napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani. A határozat jogerőre emelkedését követő munkanapon az NVB elnöke tájékoztatja az ellenőrzés eredményéről az Országgyűlés elnökét. Amennyiben az érvényes aláírások száma meghaladja a százezret, de nem éri el a kétszázezret, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy elrendeli-e a népszavazást.

Az ülés után tartott sajtótájékoztatóján Gőgös Zoltán azt mondta, a Kúriához fordulnak, hogy érvényesíteni lehessen annak a több mint 20 ezer választónak az akaratát, akit az NVI nem tudott azonosítani. Mint mondta, korábban születtek bírósági döntések arról, hogy a választói akarat érvényesítéséért a személyi szám mellett más azonosítási módokat is érvényesíteni kell. Hozzátette: azért is kell jogorvoslatot benyújtaniuk, hogy más népszavazásnál ne lehessen az azonosíthatóság hiányára hivatkozva megtagadni egy aláírás érvényességét.

A politikus jelezte: a földügyi népszavazás kérdése nem pénteken, a bizottság ülésén dőlt el, hanem csütörtökön, amikor Lázár János bejelentette, hogy szeptemberben törvénnyel zárják le a földértékesítést. Olyan kérdésben nem lehet népszavazást tartani, amely eldőlt – jegyezte meg.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »