Az itthoni átlag közel háromszorosát keresik a Németországban dolgozó magyarok

Az itthoni átlag közel háromszorosát keresik a Németországban dolgozó magyarok

A gazdasági portál a németországi magyar munkavállalókról a német munkaügyi hivataltól (Bundesagentur für Arbeit) kapott adatokat. Ebből látszik, hogy

a bejelentett munkavállalók száma 2011-től évi 10-15 ezer fővel nőtt, 2016-ban azonban már csak 9 ezerrel, 2017-ben 8 ezerrel.

A magyar állampolgárok 77 százalékát foglalkoztatták 2017-ben főállásban, míg az összes németországi munkavállalónál ez az arány csupán 65 százalék volt.

2017-ben a magyar állampolgárságú munkavállalók medián keresete 67 százaléka volt az átlagos németországinak. A magyar állampolgárok 2156 eurós havi átlagos bruttó fizetése még így is 667 ezer forintnak felel meg, ami

több mint duplája a 2017-es 297 ezer forintos magyar bruttó átlagkeresetnek.

A 2008-ban 2353 eurós bruttó medián fizetés 2017-re 2156 euróra csökkent a németországi magyarok körében, aminek fő oka, hogy a kevésbé képzett, rosszabbul fizetett munkavállalók közül is többen költözhettek Németországba az utóbbi években.

A G7 szerint ugyanakkor hiába csökkent a németországi magyarok medián bére, forintban az mégis egyre többet ér, hiszen a forint folyamatosan vesztett értékéből az euróval szemben.

Hírdetés

A magyarországi bruttó bérek pedig hiába nőttek, ennek nagy részét elvitte az árfolyamgyengülés, ezért továbbra is vonzó a külföldi munka.

A német statisztikai hivatal (Desatatis) adataiból jól látszik, hogy az elmúlt évtizedben gyorsan nőtt a németországi magyarok száma, és egyre többen dolgoznak is közülük. 2017-ben azonban megállni látszik a kivándorlók számának növekedése.

Fontos adat még, hogy 2014 után egyre több kifejezetten jól kereső, tehát jól képzett magyar jelent meg Németországban:

2016-tól már 10 ezer, nettó egymillió forintnál is többet kereső magyar volt az országban.

A statisztikák szerint a nettó fizetések is nőttek az elmúlt években: a portál a részadatok ismeretében úgy saccol, hogy 2017-re 5 százalékkal kellett nőnie a magyarok nettó fizetésének. Így a németországi átlag magyar fizetése tartotta a tempót a magyar bérekkel, azaz nagyjából ugyanannyival ér többet vásárlóerő .

Azt is ki lehet olvasni az adatokból, hogy a 240 ezer németországi magyar származású között 79 ezren vannak, akik már a német állampolgárságot is megszerezték – miattuk nőhettek a statisztikai hivatal nettó bérei jobban, mint amit a munkaügyi hivatal adatai tartalmaznak.

A G7 más migránscsoportokkal is összevetette a magyar fizetések alakulását. Nem meglepő módon ebből az látszik, hogy a kelet-közép-európai országokból érkezők kevesebbet keresnek, mint azok a németek, akiknek nincsen migrációs háttere. A nyugati országokból érkezők – például svédek és osztrákok – általában magasabb fizetésekért mennek Németországba, mint amit a helyiek megkapnak.

Magyarország viszont egyáltalán nem áll rosszul a többi keleti országhoz viszonyítva, csak a nálunk jóval tehetősebb Csehországból és Szlovéniából érkezők keresnek többet a magyaroknál. Ez is alátámaszthatja azt a feltételezést, hogy egyre több magasan képzett magyar dolgozik a németeknél.

A további részletek ITT olvashatók.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »