Az informatikusok diploma nélkül is remekül boldogulnak

Az informatikusok diploma nélkül is remekül boldogulnak

A teljes népességet tekintve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők továbbra is sokkal jobb életminőségre számíthatnak az OECD országokban lefolytatott 2017-es kutatások szerint. Ez alól kivételt képeznek az informatikusok, hiszen esetükben diploma helyett a programozói tanulmányok is elégségesek ahhoz, hogy ragyogó kilátásokkal induljon az életük.

A diplomások körében a foglalkoztatottság 85 százalék az átlag 74 százalékhoz képest, továbbá 56 százalékkal magasabb összjövedelemre tesznek szert életük folyamán, és egészségi állapotuk, valamint várható élettartamuk is lényegesen jobb, mint amit a felsőoktatásból kimaradók esetében regisztráltak.

Mindazonáltal – mutat rá az OECD felmérése – a felsőfokú végzettségűek körében sem homogének a kilátások. A mérnöki, illetve infokommunikációs szakterületen végzők messze felül teljesítenek 88 százalékos foglalkoztatottsági arányukkal a tudományos, elméleti, vagy művészeti szakirányokról kikerülők 81 százalékos foglalkoztatási arányával. Az ő mutatóik közelebb állnak a középfokú végzettségűek foglalkoztatottsági, kereseti és életminőséget mérő mutatóihoz.

Az oktatási és munkaerőpiaci szakértők azonban arra számítanak, hogy idővel az informatika szakterületén a közép- és felsőfokú végzettség közötti éles fokozat eltűnik, diploma nélkül is sokkal jobb kilátásokra számíthatnak az infokommunikációs szektor dolgozói, mint más szakirányokban akár a diplomások is.

– meséli megrendelőik tapasztalatait Boda József, a Codecool programozóiskola ügyvezetője.

Részben ezt a megfigyelést mutatták ki a London Economics kutatói, Marguerita Lane és Gavan Conlon is, akik 2016-os vitairatukban azt igazolták, hogy amennyiben valaki csak középfokú képesítést szerzett, de rendelkezett számítógépes ismeretekkel, az egyértelműen jobb kilátásokra számíthatott, mint aki felsőfokú képesítéssel, de informatikai ismeretek nélkül kívánt a munkaerőpiacon érvényesülni.

Ugyanabban az évben, azaz 2016-ban gyűjtött adataik már egyenesen arra engedtek következtetni, hogy

az informatikai készségek megléte akár nélkülözhetővé is teheti a formális felsőoktatási bizonyítványt a foglalkoztatottság és a jövedelem szempontjából. Az azóta eltelt idő vélhetőleg tovább erősítette ezt a trendet.

Azok a cégek, ahol direkten, vagy közvetve informatikai, és azon belül programozói készségekre van szükség, jelenleg nem várják el – nem várhatják el – a felsőfokú képesítést, mert éppen egy óriási munkaerőpiaci rést kell betölteniük – magyarázza Boda József a kutatás eredményét. Olyanok kellenek tehát, akik jól értenek egy-egy részterülethez, ugyanakkor van egy átfogó rálátásuk is – teszi hozzá az ügyvezető, aki végül arra is figyelmeztet, hogy

a jövőben nem egy „üdvözítő” egyetemi végzettség határozza majd meg az élethosszig tartó, egyfókuszú karriert, hanem egymásra épülő, vagy kiegészítő képzések sorozata.

Ezekkel sokkal gyorsabban és rugalmasabban fedhetők le a várhatóan folyamatosan átalakuló piaci igények. Ezáltal a munkavállalók jobb fizetéshez és jobb életminőséghez jutnak.

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »