Az igazi kyokushin filozófia I. rész

Az igazi kyokushin filozófia I. rész

Nem verseny- és küzdősport, hanem harcművészet! Több részes sorozatunkban arra keressük a választ, hogy milyen is az eredeti és hamisíthatatlan karatés szellemiség.Sosai Oyama által létrehozott karaténak a technikai anyaga és filozófiája a Kyokushin módszer. Ha valaki elkezdi gyakorolni a Kyokushin technikáit minden szellemi háttér nélkül vagy csak kifejezetten a küzdő technikákkal és küzdelemmel foglalkozik azok számára a Kyokushin csak egy küzdősport lesz, mint például az ökölvívás.A Kyokushin több mint 200 technikai elemet (ütést, védést és rúgást- ezek kombinációja több ezer), 28 formagyakorlatot (katát) és emellett különböző küzdelemre felkészítő kötött gyakorlatokat valamint szabad küzdelmet tartalmaz.A technikai anyag 10 tanuló fokozatra, úgynevezett Kyu-ra és 3 mester fokozatra (Dan-ra) van elosztva. Harmadik Dan felett már a követelmények a szellemi és technikai tanításokra helyezik a hangsúlyt. Erre a felosztásra a technikai anyag nagysága miatt van szükség. Így a mesterek jobban meg tudják különböztetni tanítványaik jártasságát a karatéban. Emellett a következő övfokozatra készülés mindig ösztönzőleg hat a tanítványokra.

A tanuló övszínek jelentése és a hozzájuk tartozó Kyu fokozatok:Fehér öv:  10-9 Kyu – tudatlanság-tisztaságKék öv: 8-7 Kyu – hajnal-derengésCitromsárga öv: 6-5 –  Kyu napfelkelteZöld öv: 4-3 – Kyu kinyílásBarna öv: 2-1 – Kyu érés

A fekete öv mesterfokozat, melyen az elért Danok számát az öv végébe hímzett vékony arany csíkok jelzik. Tizedik Dan fokozata csak Sosai Oyamának volt és halála után az iránta való tiszteletből senkinek nem volt és nem lesz.

A Kyokushin filozófiáját legjobban az eskü a Dojo kun összegzi:1. Rendületlenül edzeni fogjuk testünket és lelkünket.2. A Budo igaz útját követjük, így fejlesztjük képességeinket.3. Szilárdan törekedni fogunk önmagunk legyőzésére.4. Megtartjuk az udvariasság szabályait, tiszteljük elöljáróinkatés a rangban feljebb lévőket. Tartózkodunk az erőszaktól.5. Követjük az emberiesség tanítását, soha nem feledjük az alázatosságigaz erényét.6. Tiszteljük a bölcsességet és az erőt, nem keresünk más vágyakat.7. Egész életünkben a karate fegyelmével járjuk a Kyokushin útját.

Sosai Oyama a Dojo kun mellett az alábbi pontokban összefoglalta a Kyokushin mint harcművészet (és nem verseny- vagy küzdősport!) mindennapi életre vonatkozó alapelveit:

1.A harcművészet udvariassággal kezdődik és udvariassággal végződik, ezért a harcművész mindig udvarias.2. A harcművészet olyan mintha sziklára másznánk fel. Csak megállás nélküli út vezet el a csúcsra ezért teljes elkötelezettséget igényel.3. A tettektől való óvakodás mindig önzésből vagy meggondolatlanságból ered. Törekedjünk arra, hogy mindig mi legyünk a kezdeményezők.4. A pénzt a harcművész sem tudja nélkülözni, legyen óvatos, soha ne függjön tőle!5. A harcművészet életmód, ezért mindig törekedjünk testi-lelki egyensúly megtartására.6. A harcművészet 1000 nap gyakorlás után veszi kezdetét és 10 000 nap gyakorlás után tökéletesedik ki.7. A harcművészetben az önvizsgálat bölcsebbé tesz. A tetteinken való elmélkedés mindig a fejlődés lehetősége.8. A harcművészet egyetemes. Minden önző vágyat a kemény munka izzó tüzében kell elpusztítani.9. A harci művészetek egy pontból indulnak és kör mentén egy pontban végződnek. Az egyenes vonalak ebből az alapelvből erednek.10. A harcművészet valódi lényegét a gyakorlat során ismerjük meg. Ezért soha ne féljünk az előttünk álló kihívásoktól.11. A karate harc és törésgyakorlatok nélkül olyan mint gyümölcsfa gyümölcs nélkül.

A Dojo kun és a tizenegy alapelv kiegészítik egymást.

Amikor az ember először lemegy egy Kyokushin dojoba edzeni többféle vágy is hajthatja:- az első és sajnos a leggyakoribb az hogy szeretne megtanulni verekedni,- a második ok hogy egy rendszeres testmozgásra vágyik és pont a karate dojo van legközelebb a lakásához – ebben az esetben eleinte nincs is jelentősége a tanuló számára a stílusnak ,- a harmadik esetben filmek, könyvek hatására megy le és szeretne valami „misztikus” dolgot, titkos technikákat megtanulni.- negyedik csoportban olyanok vannak akik már régebbi tanítványok barátai és az ő hatásukra, esetleg egy versenyt vagy bemutatót végignézve kezdenek el edzeni.

A leendő karatékák (karatét gyakorló) közül az első csoportba tartozóknak a legnehezebb átvenni az alapelveket és használni a mindennapi életben. Ők azok akiket a küzdelem centrikusság és agresszivitás ösztönöz , hogy mielőbb „legyőzhetetlen harcosok” legyenek. Itt kell megjegyezni, hogy mindenkinek megvan az ellenfele csak esetleg még nem találkozott vele.

Az a tapasztalatom, hogy ezekben az emberekben könnyen felszínre tör az agresszivitás és még a dojo kumite (edző küzdelem) is könnyen komoly verekedéssé fajulhat számukra. Természetesen a Kyokushin gyakorlásához szükség van bizonyos fokú agresszióra, de ez irányított kell hogy legyen. És ez az egyik pont ahol eldől, hogy a tanítvány mennyire ismerkedett meg és mennyire értette meg a Sosai által létrehozott filozófiát. Természetesen a mentális fejlődésben nagy szerepet játszik a mester személye, beállítottsága. Ha jó a mester akkor ezek az emberek is megtanulják a karate valódi lényegét és nem a verekedni tanulás lesz a céljuk.

A mestert a tanítványok teszik mesterré nem az övfokozata.

A második csoportba tartozó emberekből csak kis százalék marad meg a Kyokushin gyakorlásánál, mivel az első küzdelmi tartalmú edzésen kiderül számukra, hogy mit jelent az erőkarate. Természetesen a Kyokushin is mint más harcművészeti mozgásformák alkalmas „csak” rendszeres testmozgásra, hiszen az alaptechnikák (kihon), formagyakorlatok (kata) és a kötött küzdelmi gyakorlatok rendszeres gyakorlása karban tartja a testet és a lelket. És bizonyos idő elteltével ezeknek az embereknek a számára is elfogadott lesz a harc. De akinek nincs türelme kivárni a technikai ismétlések hatását azok elmaradnak az edzésekről előbb-utóbb.

A harmadik csoportba tartozók általában fiatalabb korosztály és mentálisan képlékenyek. A legjobb időszak arra, hogy valódi harcművészeket neveljünk belőlük. Természetesen itt is a mesteren múlik, hogy sikerül-e. Hogyan tálalja a jelentkezőnek, hogy itt nincsenek titkos technikák csak rendszeres, kitartó gyakorlás van és ezáltal lehet „különleges” képességekre szert tenni mint pl. a különböző anyagok (deszkák, téglák,cserepek) eltörése kézzel vagy lábbal.

A negyedik csoportba tartozókkal van a legkönnyebb dolgunk, hiszen ők célirányosan, kifejezetten Kyokushint jönnek tanulni a dojoba.

Ha már a technikai alapokkal egy időben elkezdjük tanítani és értelmezni a Dojo kun-t és a tizenegy alapelvet akkor mind a négy csoport tagjaiból valódi harcművészek válhatnak akik a mindennapi életben használva a harcművészet alapelveit a társadalom hasznos tagjai lesznek .

Folytatjuk…

(F. Z. – A harc művészete – Szent Korona Rádió)


Forrás:szentkoronaradio.com
Tovább a cikkre »