Az igazi béke nem csak pillanatnyi erőegyensúly – Székely János közéleti előadása Vasváron

Az igazi béke nem csak pillanatnyi erőegyensúly – Székely János közéleti előadása Vasváron

A Domonkos Nyári Egyetem meghívására augusztus 3-án Székely János megyéspüspök tartott előadást Vasváron, amelyben a keresztény ember közéleti felelősségéről, szerepvállalásáról beszélt.

Van-e közvetlen köze a kereszténységnek a közéleti szolgálathoz, szerepléshez? – ezzel a kérdésfelvetéssel indította előadását a főpásztor. Mint mondta, a kereszténység, szentjeink élete és az evangélium elsőre igen távoli ettől a hatalmi harctól. Ám az Egyház társadalmi tanítása világossá teszi, hogy a közélet a maga tiszta, igazi formájában nem a hatalomért való harc.

Előszeretettel ábrázoljuk az emberi társadalmat úgy, mint egy piramist, ahol mindenki azért küzd, hogy feljusson a csúcsra. A megyéspüspök rámutatott, a Biblia képe az emberi együttélésről más. Hiszen látjuk, hogy a piramis csúcsára nem jut fel mindenki: a szegényeknek, öregeknek, betegeknek erre esélyük sincs, csak azoknak, akik senkivel nem törődve haladnak a cél felé. És nemcsak emiatt van sok megkeseredett ember a világban, hanem mert

Mint egy test, olyanok az emberek egymásnak: a szegény, a beteg, az idős ember nem teher a társadalomnak, hanem a testvérünk.

Székely János kifejtette: az Egyház kiáll az ember magántulajdonhoz való joga mellett, hiszen ez olyan terület, ahol az emberek kibontakoztathatják életüket. Ugyanakkor a magántulajdonhoz való jog nem mindenekfeletti jog, minden ember emberhez méltó megélhetéséhez való joga ezt felülírja.

Székely János kitért arra is, hogy az Egyház tanítása szerint minden nyelvi és kulturális közösségnek joga és kötelessége, hogy ápolja, védje a nyelvét, hogy ezt önállóan iskolákban, színházakban megtegye, még ha nincs is saját hazája.

Vétek az emberi méltóság ellen, ha egy közösségtől az anyanyelvét el akarják venni – hangsúlyozta az előadó. – Az Egyház úgy véli, hogy az országok határait nem háborúkkal kell meghúzni, hanem igazságosan, az etnikai, történelmi valóságnak megfelelően, így például a kurdok esetében, akiknek saját hazájuk nincs, pedig hatalmas nemzetet alkotnak kultúrával, nyelvvel.

Székely János beszélt előadásában a migrációról is. Kifejtette: a Földet a Teremtő minden embernek szánta, és ezért ha valahol az emberhez méltó megélhetés lehetetlenné válik vagy sérül, akkor az ott élőknek joguk van arra, hogy bárhol máshol a Földön emberhez méltó megélhetést, új hazát kapjanak. Az emberiségnek pedig segítenie kell a menekülteknek. Ugyanakkor az Egyház azt is állítja, hogy a befogadó nemzetnek joga eldönteni, hogy kit enged be. A bevándorlónak pedig kötelességei is vannak: például a befogadó ország javait, kultúráját tiszteletben tartani.

Hírdetés

A püspök elmondta: az Egyház tanítása szerint a munka nem a haszon, a pénz megkeresésének eszköze csupán, hanem a felebarátaink szolgálata. Azért dolgozunk, hogy segítsük a másik embert, nemesítsük magunkat, Istent dicsőítsük. A munka emberi jog és ezért minden államnak törekednie kell a teljes foglalkoztatottságra.

A Biblia szerint az igazi béke az igazságosság és a szeretet gyümölcse, nem csak pillanatnyi erőegyensúly.

vélte Székely János, aki hangsúlyozta, hogy az Egyház tanítása is az, hogy a háború sosem a megfelelő megoldás a nemzetek közötti problémák megoldására.

Kifejtette, hogy minden nemzetnek joga van magát megvédeni a jogtalan támadásokkal szemben. A védekező háborúnak azonban van négy feltétele. Az első, hogy az a kár, amit a megtámadott közösség elszenved, súlyos és tartós legyen. A második, hogy minden más eszközt a megegyezéshez már kimerítettek. A harmadik, hogy legyen esély a sikerre. A negyedik, hogy a háborúnak ne legyen súlyosabb a kára, mint amit a jogfosztott állapot – amely miatt a háború kirobbant – okozott.

Ehhez minden államnak biztosítania kell a katonai szolgálat megtagadásának jogát. A nemzetközi közösségnek is kötelessége, hogyha valahol egy közösségnek a jogait eltiporják, akkor ott fellépjen, például szankciókkal. Ám ezeket is csak akkor lehet alkalmazni, ha azok célzottan a háború felelőseit érintik, nem egész nemzeteket.

Végszóként Székely János elmondta, az Egyház társadalmi tanításának szíve a szeretet. Arra születtünk, hogy megtanuljunk szeretni.

Akkor leszünk boldogabbak, ha tudjuk, hogy a világ más tájain, például Afrikában, Indiában is van elég ennivalója mindenkinek.

Székely János megyéspüspök előadását meghallgathatják ITT.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »