Az infláció már átlépte a tizenhárom százalékos határt, és több mint valószínű, hogy tovább növekszik. Emelkednek az élelmiszerek, az energia és a szolgáltatások árai. De hogyan lehet spórolni? Még az apróságnak tűnő dolgok is segítenek ilyenkor.
A szlovákiai háztartások a költségvetésük nagy részét élelmiszerre és lakhatásra költik. „Az élelmiszerek a kiadásaik mintegy ötödét teszik ki, a lakhatás pedig a teljes fogyasztói kiadások mintegy negyedét. Ez az oka annak is, hogy a fogyasztók érzékenyebben reagálnak, ha ezeknek felmegy az ára. Júniusban az élelmiszerek és a lakhatás terén is felgyorsult az áremelkedés üteme. A két terület a fogyasztói kosárban való erőteljes képviseletének köszönhetően jelentősen rányomta a bélyegét a fogyasztói árak általános emelkedésére és felgyorsulására júniusban” – jelentette ki a pravda.sk honlap szerint Eva Sadovská, a WOOD & Company elemzője.
Például ugyanaz az élelmiszer, amit 2021 júniusában még 100 euróért vettünk, idén júniusban már 118 euróba került. A lakásárak 15,5%-kal emelkedtek a tavalyihoz képest.
„Ennek oka az energiaárak emelkedése éves szinten 15,8%-kal. Drágultak az építőanyagok is, ami az egy évvel korábbihoz képest akár a 18,5%-kal magasabb imputált bérleti díjban is megmutatkozott.
„De többet fizettünk a lakhatási szolgáltatásokért is” – mondta Sadovská. Mint hozzátette, jelenleg a ruha- és lábbeliboltokban érezzük a legkevésbé a drágulást, ezekben júniusban 3,4%-os áremelkedést tapasztalunk. A készruhákért 4,3%-kal fizetünk többet, az új cipőkért pedig 1,5%-kal.
A gyors drágulás nem jó hír a pénztárcánknak.
A magas infláció nemcsak a reálbérek növekedését gyengíti, hanem leértékeli az emberek bankszámláin lévő megtakarításokat is.
Az infláció immár hatodik éve nyomja a bankbetétek kamatát. Az inflációval való hosszú távú küzdelem egyik módja, hogy befektetünk.
A rekordinfláció erejét a háztartások különösen a fogyasztás terén érzik. „A háztartásoknak száz euró körüli fogyasztási kiadásnövekedéssel kell számolniuk, miközben tudjuk, milyen nehéz 100 eurós nettó bevételemelést kérni. Pedig pontosan ezt kellene tenniük, ha a folyó kiadások terén fenn szeretnék tartani az életszínvonalukat” – mondja Peter Gurecka, a Partners személyi pénzügyi szakértője.
Ugyanakkor felhívja a figyelmet az ún. érzelmi inflációra, ami leginkább azoknál a tételeknél nyilvánul meg, amelyeket többször és gyakran vásárlunk.
„Ezekre e tételekre érzékenyebbek vagyunk, és a valós adatoknál akár kétszer-háromszor magasabb inflációt érzünk az estükben. A való életben az élelem, a lakhatás és a közlekedés olyan nehezebben befolyásolható kiadások, amelyeket nem tudunk későbbre halasztani, vagy teljesen kiiktatni a fogyasztói kosarunkból. És ez egy másik ok, amiért az érzelmi infláció nőni fog” – figyelmeztet a szakember, és arra kéri a háztartásokat, hogy legyenek körültekintőbbek a költekezés során.
Ideális indok ez az új pénzügyi szokások kialakítására, amelyek pénzügyi életünk egyes területein segítenek a megtakarításban”
– mutatott rá.
Hozzátette, a nyugdíjasok jobban ki vannak téve az inflációnak, mint a gazdaságilag aktív lakosság. „Az élelmiszerárak és a lakhatási költségek emelkedése valós fogyasztási sokkot okozhat számukra és a hétköznapi megélhetési költségek jelentős növekedését.
A lakosság eme csoportjának élelmezési és lakhatási költségei a fogyasztói kiadások közel 60%-át teszik ki, az átlagosnál alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezőknél pedig még ennél is többet”
– zárta szavait Peter Gurecka.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
