Az európai verseny irtja ki a makói fokhagymát – lassan úgyis csak magyarrá címkézett kínait találhatunk az álőstermelőknél is

Az európai verseny irtja ki a makói fokhagymát – lassan úgyis csak magyarrá címkézett kínait találhatunk az álőstermelőknél is

Magyarország már nem önellátó fokhagymából. Makó térségében egyre többen termesztenek gabonát fokhagyma vagy vöröshagyma helyett.

Zsugorodik a fokhagyma termőterülete Magyarországon. Gubacsi Zoltán, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: míg egy hektár búza megművelési költsége százezer forint, addig egy hektár fokhagymáé másfél-kétmillió forint. Nagy az élőmunka-teher a fokhagymán: a szedés, a mosás-tisztítás, a csomagolás mellett a kiváló vetőmag és az öntözés sem csekély költséget jelent. A termesztők szerint öt hektár alatt nem éri meg vesződni a fokhagymával, nincs kellő profit, ezért Makó térségében és Békés megyében is nem kevesen mást vetnek a földbe, például gabonát.


A magyar fokhagyma ízvilága jobb, mint az átcsomagolt kínaié (Fotó: Nagy Balázs)

Gubacsi Zoltán jelezte: a héten megkezdődött a tavaszi fokhagyma betakarítása, az átlagosnál kisebb termés várható. A termésátlag hektáronként tíz tonna, ez friss zöld fokhagymát jelent, amely a szárítás után 30 százalékot veszít súlyából. A termesztők kilónként nyolcszáz forintos felvásárlási árral kalkulálnak.

Magyarország tíz éve még önellátó volt fokhagymából, jelenleg csaknem annyit importálunk, főként Kínából és Spanyolországból, mint amennyit itthon termesztünk. Nemcsak a fokhagyma termőterülete csökkent, hanem a vöröshagymáé is, az osztrák és holland áruk miatt. Az alelnök megjegyezte: egy-két kivételtől eltekintve a magyar zöldségtermő terület évek óta zsugorodik. A klasszikus magyar, makói fokhagyma kisméretű, ám ennek a termőterülete elenyésző, más, nagyobb hozamú fajtákra álltak át a termesztők itthon is az uniós csatlakozás után, hogy állják a sarat az európai versenyben. A nagyobb méretű fokhagymában általánosságban magasabb a víztartalom, ezért könnyebben puhul, penészedik.

Az alelnök szerint a magyar fokhagymának jobb az ízvilága például az olcsóbb kínainál. Gubacsi hangsúlyozta: gondot jelent, hogy a Kínából származó fokhagymát átcsomagolják és magyar termékként értékesítik. Ez a jelenség még a piacokon is előfordul, súlyosbítva az álőstermelőkkel, akiknek őstermelői igazolványuk van, ám nem termelnek fokhagymát.

Becslések szerint az itthon értékesített zöldségek, gyümölcsök negyven százaléka után nem fizetik be az áfát. A terméktanács ezért szorgalmazza, hogy az olasz, a spanyol, a holland és a lengyel példa alapján öt százalék legyen az áfatartalmuk.

(Magyar Hírlap)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »