Az európai lapok ellentmondásosnak ítélik meg a választások eredményét – 1.

Az európai sajtó csütörtökön ellentmondásosnak ítélte meg az Egyesült Államokban megtartott félidős kongresszusi és kormányzóválasztások eredményét, többen pedig óva intettek attól, hogy az európai hatalmak tévesen Donald Trump elnök egyértelmű vereségeként értékeljék a történteket.

A L’Opinion című liberális francia lap szerint “azok, akik külföldön most üdvözlik Donald Trump félidős vereségét, tévesen örülnek. Először is azért, mert a választási eredményt az amerikai elnök fél győzelmeként is lehet értelmezni, hiszen a 2020-as újraválasztási esélyei teljesen megmaradtak. Másrészt pedig azért, mert jóllehet, hogy mostantól számolnia kell a demokrata ellenzékkel belpolitikai téren az adó, a bevándorlási vagy a költségvetési kérdésekben, a külkereskedelemben és a külpolitikában továbbra is teljesen szabad keze lesz”.

A Le Figaro vezércikke szerint is Trump erőfölényben van 2020-ra. “Az amerikai elnök átment a félidős vizsgán. Kormányzási képességét érinti a kongresszusi vereség, de a republikánusok jó ellenállásának köszönhetően reménykedhet egy második mandátumban” – írta a konzervatív francia lap, amely szerint a trumpizmus beágyazódott az országban.

A balközép Le Monde hasonló álláspontot képvisel: “azzal, hogy személyesen részt vett a kampányban és 37 nagygyűlést tartott országszerte az elmúlt két hónapban, Trumpnak sikerült a károkat korlátoznia. És most már a képére formált, trumpizált republikánus párt áll mögötte”.

A Libération szerint viszont “a valóság ennél egyszerűbb: az eredmény egyértelmű és világos vereség Trump számára. A demokraták simán visszavették az ellenőrzést a képviselőházban. Az elnöknek mostantól egy ellenséges házzal szemben kell a számára fontos törvényjavaslatokat megszavaztatnia”. A baloldali lap szerkesztőségi írása úgy véli, hogy “ez a vigasz kezdete minden demokrácia számára a világban, ellentétben azzal, amitől tartani lehetett, a mindenhol jelentkező nacionalista hullám talán nem söpör el mindent. Úgy látszik, hogy a demagógia új kezdetet provokál” – írta a Libération.

A máris feszült transzatlanti viszony még további eróziójához vezetne, ha az európai hatalmak az eredményt az általuk képviselt ügyek előmozdítására próbálnák kihasználni – írta szerkesztőségi cikkében a The Times. A konzervatív brit napilap szerint egyes európai országok például abban reménykednek, hogy az amerikai képviselőházban többségbe került “demokrata barátaikkal” összefogva vissza tudják terelni az Egyesült Államokat a nemzetközi klímaegyezménybe, a német külügyminiszter pedig az amerikai importvámokkal szembeni kampány erősítésére szólította fel az EU-országokat. Mindez a washingtoni erőegyensúly félreértését jelzi, a külpolitika irányítása ugyanis változatlanul és szilárdan a kormányzati rendszer végrehajtó ágának hatásköre, s Trump valószínűleg egyre szélesebb körben él is majd e hatáskörrel. A The Times szerint azoknak a külföldi vezetőknek, akik arra számítanak, hogy Trumpnak csak egy elnöki időszaka lesz, újra kell gondolniuk álláspontjukat, Trump ugyanis valószínűleg indul a 2020-as elnökválasztáson, és a jelenlegi forma alapján meg is nyeri.

Az Il Giornale olasz jobbközép napilap úgy látta, az “elefánt” Trumpnak sikerült ellenállnia, a kongresszust ugyan megosztotta a választás, de a konzervatívok kitartottak mellette. A legnagyobb példányszámú Corriere della Sera szerint az országban tovább erősödött a demográfiai és a geopolitikai megosztottság. Trumpot az eredmény csak ösztönzi, mivel őt “támogatói energiája és ellenfelei gyűlölete” táplálja. A balközép La Repubblica azt írta, véget ért Trump abszolút hatalma, a következő két évben folyamatos politikai küzdelem vár az elnökre, amire ő permanens választási kampánnyal fog válaszolni. A La Stampa azt hangsúlyozta, hogy a demokraták és republikánusok “egymást váltó” politikai sikere az amerikai demokrácia erejének bizonyítéka. Az Il Messaggero kommentárja szerint Trumpot ismét a fehér és kevésbé iskolázott lakosság támogatta, s az elnök addig a helyén marad, amíg nincs kihívója.

Az ABC című spanyol konzervatív napilap kifejtette: a félidős választások bizonyították az amerikai társadalomban keletkezett radikális szakadást, s rámutatott, hogy az eredmények megegyezésre kötelezik az elnököt döntései többségéről. Az újság szerint a demokrata oldal eredményei igazolják, hogy az észak-amerikai politika a jelképek terén egyre inkább hasonlít az európaira: több a nő és nagyobb a kisebbségek jelenléte a kongresszus soraiban. A baloldali El País úgy véli, a kongresszusban képviselői helyet szerzett demokrata jelöltek társadalmi, faji és nemi sokszínűsége szétszakítja Trump és követőinek délibábját egy homogén észak-amerikai identitásról. A demokrata pártnak ki kell használnia a jelöltjei keltette illúzió hullámait, hogy megteremtsék az egység új üzenetét, amelyben az intézmények a pártérdekek felett maradnak – érvelt szerkesztőségi cikkében az újság.

A konzervatív német Die Welt kiemelte: a választások eredménye nem gyógyír az egyre mélyülő politikai megosztottságra, hiszen a republikánusok és a demokraták is győztesnek tekinthetik magukat, és ez “semmi jót nem ígér az ország jövőjére nézve”. A demokraták titkon azt remélték, hogy a szenátusban is megszerzik a többséget, vagy legalább földcsuszamlásszerű győzelmet aratnak a képviselőházban, de mindez elmaradt, és így “elfelejthetik” az elnök elmozdítását célzó eljárást. A baloldali Frankfurter Rundschau szerint természetes, hogy félidőben “kileng az inga” az ellenzékben lévő párt felé, és Trump elnöki tevékenységét, “a politikai ellenfelek folyamatos rágalmazását, a kisebbségek elleni uszítást és az ezernyi hazugságot” tekintve “csalódást keltő”, hogy ez a folyamat nem volt erőteljesebb.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »