Nem is olyan rég, még forradalmi hangulatban tartották a sajtótájékoztatókat az uniós biztosok a jogállamisági klauzulák, az LGBTIQ-jogok, a genderérzékeny elvek, szivárványos családok kapcsán. Věra Jourová európai értékekért felelős uniós biztos ki is jelentette, hogy az uniós forrásokat nem szabadna folyósítani olyan országnak, amely nem biztosít megfelelő külön jogokat a melegeknek, transzneműeknek, stb. Persze, teljesen más a helyzet, amikor Európa őshonos nemzeti kisebbségeiről van szó – az ő érdekeikért egy uniós biztos sem verte az asztalt Brüsszelben.
Pedig a 2013-ban elindított Minority SafePack nem csak azzal tűnt ki, hogy az EU történetében az ötödik kezdeményezés volt, amely sikerrel teljesítette az egymilliós szignóhatárt, hanem azért is, mert egyedülálló módon az Európai Parlament kétharmados többséggel tudta támogatni a múlt decemberben.
Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselője a facebookon közzétett bejegyzésében azzal vádolta meg az Európai Bizottságot, hogy “cserben hagyta az őshonos kisebbségeket”:
A Mandiner.hu-nak adott interjújában a hatásköri kifogás kapcsán elmondta, “az Európai Bíróság korábbi döntése lehetővé tette azt, hogy az EB törvényalkotást indítson ebben a témában, hiszen a döntés kimondta, hogy ez jogában áll a nyelvi és kulturális sokszínűség védelmében, és az EB nem is hivatkozott kompetenciabeli hiányokra. Egész egyszerűen nem akart ebben a témában jogalkotást indítani”.
Vincze Lóránt azonba úgy véli, tekintettel a kezdeményezés aláírásgyűjtésén tapasztalt sikerére, folytatni kell a munkát, és – mint mondta – “mindenképpen meg kell találnunk a módját, hogy megvédjük nemzeti és kulturális értékeinket. Ezt soha nem adhatjuk fel”.
Az Európai Bizottság érdektelenségének lehetséges okai között szerepelhet akár egyes nemzetállamok lobbija is. Az elmúlt időszakban több komoly konfliktus alakult ki a nemzeti kisebbségek és az államok között. Például ott volt a katalánok és Spanyolország konfliktusa, vagy Dél-Tirol és az olasz kormány csörtéje.
Jellemzően az említett autonóm régiókban a nemzeti kérdés a gazdasági jólét kérdéseivel voltak kapcsolatban – a központi kormányzat többet vont el a régióból, mint amit nyújtott.
Másrészről, Brüsszel megrögzötten tartózkodik az olyan témák megnyitásától, amelyek veszélyeztethetik a globalista mainstream értékeinek és érdekeinek dominanciáját. A kisebbségek helyzeti elsősorban a jobboldal témája, bár az EU vezetői az elmúlt hetven évben pártállástól függetlenül az unió kohéziója érdekében jóléti garanciákkal fedték (nyomták) el a nemzeti kisebbségek jogállásának kínos kérdéseit.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
