Az esőerdő professzora

Az esőerdő professzora

A Győri Törvényszék közleménye szerint a Mosonmagyaróvári Járásbíróságon kuruzslás vádjával elindult annak a D. T. monogramú személynek a büntetőpere, aki éveken keresztül kezelt daganatos betegeket, holott csupán állatorvosi végzettsége van. D. T. a vád szerint megtévesztette a betegeket azzal, hogy magát emberorvosnak, sőt rákkutatónak és professzornak tüntette föl.

A vádlott a betegekkel olyan adatlapot töltetett ki, amelyen fel kellett tüntetniük személyes adataikat, valamint betegségük pontos állapotát. Ezután egy bizonyos termék megvásárlását és szedését, illetve magas dózisú C-vitamin-injekció beadását javasolta számukra. A C-vitamint három ápolói végzettségű személy adta be a betegeknek. Az injekció beadása azonban invazív orvosi beavatkozásnak számít, amelyet csak (ember)orvosi végzettségű személy rendelhet el. D. T. ennek ellenére nem vallotta bűnösnek magát a bíróságon, és azt állította, hogy úgynevezett holisztikus tanulmányokat folytatott Kínában és a dél-amerikai őserdőben.

Olvasóinknak ismerős lehet ez a történet. Az illető praktikáiról (akit, minthogy immár vádlott, nem nevezhetünk teljes nevén, csak D. T. monogramját írhatjuk le) részletesen írtunk az egy évvel ezelőtt megjelent Egy üveg víz című riportunkban (2015. október 10.).

A vádlott korábban az úgynevezett Cod tea révén vált ismertté. A készítmény forgalmazóját a Gazdasági Versenyhivatal „a fogyasztók tisztességtelen befolyásolása és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt” összesen majdnem 36 millió forintra büntette. Magyarországon ugyanis csak gyógyszerként regisztrált termékek reklámjaiban szabad gyógyhatást feltüntetni (hiszen csak a gyógyszerek estek át forgalomba hozataluk előtt olyan klinikai teszteken, amelyek bizonyítják hatásosságukat). A Cod teát korábban a most eljárás alá vont személy nevével, fényképével hirdették, s reklámja mellett gyakran szerepeltettek olyan üzeneteket, amelyek kimondatlanul is egyértelművé tették: ha ezt a teát iszod, meg fogsz gyógyulni a rákból.

Időközben a vádlott, akinek állandó eposzi jelzője az „assoc. prof., prof. h. c., mag. dr. D. T.” volt, talán szabadulni próbálva a Cod tea rossz hírétől, új teakeveréket, az „esőerdő kincsének” nevezett Tabebuidát dobta piacra, amelyet most is gond nélkül meg lehet vásárolni számos webshopban. A „professzor”, remek meggyőzőképességről téve tanúbizonyságot, „nemzetközi rákkutatóként” tűnt fel a médiában – és nem is csak az őrültségekre vevő természetgyógyászati és ezoterikus honlapokon, de a televízióban is. Saját univerzumában valóságos spirituális vezető, a termékeiből hasznot húzó vállalkozások pedig serényen építgetik személyi kultuszát.

Az egyik honlapon ezt az ódát zengik róla: „Minden korszaknak vannak úttörő jelentőségű személyiségei, akik képesek rá, hogy megváltoztassák a körülöttük lévő világot és elhozzanak egy szebb jövőt e földön. Dr. D. T. egy ilyen ember. Végtelen fáradozásával dr. D. T. példát mutatott mindnyájunknak, hogy szeretettel, bátorsággal és az ősi civilizációk tudásával még a reménytelennek tűnő akadályokat is le lehet küzdeni. Humanitárius munkásságát és a magyarság egészségéért folytatott nemes küldetését tisztelet és hála övezi. Ma a világhírű kutató továbbra is önzetlenül segíti mind­azokat, akik hazánkból és a világ minden részéről hozzá fordulnak bizalommal.” D. T. maga a reneszánsz ember, minden orvosi szakterületen specialista. Önéletrajza szerint pedig „abszolút 1 dan és nehézsúlyú dzsúdóbajnok” is, szóval nem érdemes ujjat húzni vele.

Miután D. T. üzelmeivel részletesen foglalkoztunk cikkünkben, a termékeit forgalmazó egyik cégtől helyreigazítási kérelem érkezett. Ebben a cég vezetője gyakorlatilag az írás minden szavának visszavonását követelte tőlünk. Például a cikk felcímét („Sarlatánok versenyfutása a rákbetegek pén­zéért”) kifogásolta, illetve azt, hogy a versenyhivatali „büntetések dacára e szerekkel bárki vagyonokat kereshet”. A cég képviselője szerint ugyanis a kft. „üzemi eredménye kifejezetten szolidnak tekinthető”. Sok egyéb mellett a levél minket a „valós színek hamis színben történő feltüntetésével” vádol, aminek értelmezése nem egyszerű.

A cikk állításainak visszavonására vonatkozó valamennyi követelést visszautasítottuk, és a cég – vélhetően racionális megfontolásokból – nem vitte bíróságra az ügyet.

Azt persze hiba lenne várni, hogy ha végül D. T.-t elítélik is, azzal egy csapásra megszűnik a legkiszolgáltatottabb fogyasztói csoportot jelentő rákbetegek kétségbeesésén nyerészkedő, kuruzsló gyógyászati iparág. Bármennyire is racionális gondolkodásúnak tartjuk magunkat, ha saját vagy szerettünk élete kerül veszélybe, a legegyértelműbb átverés kínálta hamis reménybe is képesek vagyunk belekapaszkodni.

Ezen az áldatlan helyzeten csak a törvényi környezet gyökeres átalakítása jobbíthatna. A legelemibb igazságérzetet is sérti például, hogy miután egy gyógyhatásúként reklámozott termék forgalmazóját megbüntetik a vásárlók megtévesztése miatt, a készítményt minden további nélkül továbbra is árulni lehet. Az iparágban mozgó pénz mennyiségét jól jelzi, hogy ezeknek a vállalkozásoknak meg sem kottyan, ha időnként több tízmilliós nagyságrendű büntetéseket kell kifizetniük tisztességtelen üzleti magatartás miatt.

Ennyi pénzből akár a klinikai gyógyszerkísérleteknek is alávethetnék találmányukat, és ha az biztonságosnak és a placebóhoz képest is hatásosnak bizonyul, tényleges gyógyszerként forgalmazhatnák. De nem ezt teszik.

Talán sejtik, mi lenne a teszt eredménye.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 08.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »