Az EP felfüggesztené a török csatlakozási tárgyalásokat

Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére szólított fel csütörtöki plenáris ülésén megszavazott állásfoglalásában az Európai Parlament (EP), amire a képviselők szerint a júliusi török puccskísérletet követően bevezetett elnyomó intézkedések miatt van szükség.

A strasbourgi ülésen 479 igen szavazattal, 37 ellenében, 107 tartózkodás mellett fogadták el a hatpárti indítványt, amelynek benyújtói között ott volt az uniós parlament négy legnagyobb képviselőcsoportja, a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális és az Európai Konzervatívok és Reformerek nevű frakció.

A képviselők elítélték a törökországi jogsértéseket, azonban hangsúlyozták töretlen elkötelezettségüket amellett, hogy Ankara továbbra is erős szálakkal kötődjön az EU-hoz.

A dokumentumban vállalták az álláspont felülvizsgálatát, “amint megszűnnek a szükségállapot alatt bevezetett aránytalan intézkedések, és helyreáll a jogállamiság Törökországban”. A felülvizsgálat megfelelő időpontját a szükségállapot feloldása jelentené – közölték.

Leszögezték ugyanakkor, hogy a török csatlakozási folyamat végét kellene jelentenie annak, ha Ankara végül visszaállítja a halálbüntetést.

Az állásfoglalásban elismerték, hogy Törökország az EU fontos partnere, mindazonáltal kiemelték, hogy az együttműködésre irányuló akaratnak mindkét fél részéről meg kell lennie, márpedig Ankara fellépése egyre inkább eltéríti az országot az Európa felé vezető útról.

Az Európai Parlament állásfoglalása jogilag nem kötelező érvényű, de szakértők szerint fokozza a nyomást az Európai Bizottságra, illetve a csatlakozási tárgyalások lebonyolításában illetékes uniós szervekre.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán kijelentette, hogy Ankara számára nincs jelentősége az Európai Parlament csütörtöki szavazásának a török csatlakozási tárgyalások felfüggesztését célzó állásfoglalásról, bármi is legyen az eredménye.

A törökországi hatalomátvételi kísérlet során a puccsistákat nem számítva közel 250 ember halt meg, mintegy kétezren pedig megsebesültek. A történtek után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban. Legkevesebb 40 ezer embert bebörtönöztek, 130 ezret elbocsátottak vagy felfüggesztettek az állásából, 36 polgármestert lecseréltek. Az országban 140 újságíró van börtönben, ami a legmagasabb szám a világon.

Az EP az isztambuli egyezmény mielőbbi elfogadására sürgette az Európai Uniót

A nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény mielőbbi elfogadására szólították fel az Európai Uniót a képviselők az Európai Parlament (EP) csütörtöki plenáris ülésén.

Az EP strasbourgi ülésén elfogadott állásfoglalásban fájlalták, hogy az ügyben nem haladnak a kellő sebességgel a tárgyalások, ezért azok felgyorsítására sürgették az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot.

Hangsúlyozták, az unió csatlakozása “egységes európai jogi keretet biztosít a nők elleni és a nemi alapú erőszak megelőzésére és leküzdésére, valamint az erőszak áldozatainak védelmére”, illetve “politikai nyomást gyakorol majd a tagállamokra ezen eszköz ratifikálása tekintetében”.

A képviselők ugyanis emlékeztettek rá, az EU jövőbeni csatlakozása nem mentesíti a tagországokat az egyezmény ratifikálása alól, ezért felszólították mindazon államokat, amelyek még nem tették meg, hogy mielőbb fogadják el a megállapodás végső jóváhagyását, és biztosítsák annak megfelelő végrehajtását.

Az uniós parlament tagjai szerdán arról kérdezték a bizottság és a tagállami kormányokat tömörítő tanács képviselőit, hogy hol tart az egyezmény elfogadása.

Felszólalásában Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője elfogadhatatlannak nevezte, hogy a megállapodást “még mindig nem ratifikálta minden EU-tagállam, köztük Magyarország sem, miközben tudjuk, hogy minden harmadik európai nőt érint a nők elleni erőszak valamilyen formája”.

“A nők elleni erőszak nemcsak a nők ügye, hanem olyan közügy, amely mérgezi, sérti a demokráciát. Olyan társadalmi probléma, amely komplex, jogi, szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális intézkedéseket, és azok következetes végrehajtását követeli meg. Ezen az úton az első lépés az isztambuli egyezmény ratifikációja kell, hogy legyen” – fogalmazott Niedermüller.

Az Európai Bizottság márciusban javaslatot tett rá, hogy az Európai Unió csatlakozzon a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezményhez, amelyet az EU minden tagállama aláírt, azonban mindössze tizennégy ratifikált.

Az Európa Tanács által 2011 áprilisában elfogadott konvenció az első nemzetközi jogi eszköz az erőszakot elszenvedő nők védelmében, de a családon belüli és kapcsolati erőszak minden más aspektusára kitér, többek között az erőszak tanúivá váló gyermekek védelmére is.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »