Az ENSZ-hez fordultak a vajdasági magyarok

Az ENSZ-hez fordultak a vajdasági magyarok

Az ENSZ-hez fordultak múlt héten a vajdasági magyar diákok, mert úgy érzik, hogy csorbulnak a jogaik amiatt, hogy nem engedik őket magyarul felvételizni az egyetemeken. A magyarokat tömörítő diákszervezet már azt sem tartja kizártnak, hogy meg sem állnak a strasbourgi emberjogi bíróságig.

Az ENSZ Emberjogi Tanácsának fóruma elé vitte a múlt héten a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSZ) azt az ügyet, ami már lassan négy éve nem hagyja nyugodni azokat a magyar diákokat, akik az Újvidéki Egyetem Jogi Karára felvételiznének.

Vajdaságban a szerb mellett többek között a magyar nyelv is hivatalos, az ügyintézés során azt is lehet használni. Emellett egy vajdasági rendelet is van arról, hogy a tartomány területén minden egyetemi kar köteles megszervezni a felvételi vizsgát a nemzeti kisebbségek nyelvén, köztük magyarul is. Az újvidéki jogtudományi kar azonban csak 2012-ig tartotta tiszteletben ezt a jogszabályt, onnantól változtattak a gyakorlaton, és immáron már csak szerbül felvételizhetnek a diákok.

Ezért a VaMaDiSZ – ami a hazai hallgatói önkormányzatoknak felelne meg – 2015 decemberében feljelentést tett az újvidéki bíróságon a jogi kar ellen, melyben sérelmezték, hogy az intézmény nem volt hajlandó alkalmazni a vonatkozó tartományi határozatot, amikor megszervezte a felvételi vizsgákat. Állításuk szerint a magyar diákok esélyegyenlősége sérült, hiszen azok a tanulók, akik magyar nyelvű középiskolát végeztek és nem beszélnek elég jól szerbül, gyengébb eredményt érnek el a felvételin, ez pedig kihatással lehet arra, hogy állami, vagy csak költségtérítéses képzésben vehetnek részt.

A jogi kar kitartott az álláspontja mellett: még 2014-ben kérték a szóban forgó tartományi határozat alkotmányossági felülvizsgálatát, a szerb alkotmánybíróság azonban ezt elvetette, mondván, a kar csak a vizsgakérdéseket és a vizsgáztatás nyelvét szabhatja meg, a felvételi nyelvét nem. És bár időközben a városi felsőbíróság egy ideiglenes intézkedéssel arra kötelezte a kart, hogy tegye lehetővé a magyar nyelvű felvételizést, később ezt hatályon kívül helyezték és visszautalták az ügyet az elsőfokú bírósághoz. Mivel így továbbra sem lehet magyarul felvételizni, a vajdasági magyar diákok úgy döntöttek, hogy nemzetközi fórumok elé viszik az ügyüket.

Többről van szó

Múlt héten került sor az ENSZ Emberjogi Tanácsának fórumára Genfben, melyen a VaMaDiSZ szóvá tette a kialakult problémát. Sóti Attila, a szervezet elnöke lapunknak jelezte: vázolták, milyen diszkrimináció éri a vajdasági magyarokat a jogtudományi karon, de jelezték azt is, hogy a szerb állami vezetés részéről sincs meg a kellő akarat, hogy megoldják ezt a problémát, pedig ehhez egy tollvonás is elég lenne az oktatási minisztérium részéről. – Miért vannak tartományi szintű jogszabályok, ha azokat nem kell betartani – tették fel a kérdést.

– A felvételi vizsga ügye kis dolognak tűnhet, hogy egy nemzetközi fórumon helyt kapjon, azonban jóval többről van szó, mert itt a vajdasági autonóm tartomány hatásköreit kérdőjelezik meg – hangsúlyozta Sóti Attila, aki hozzátette: a fórumon a felszólalásukra a szerb delegáció is reagált. Ők nem tartották helyénvalónak, hogy a genfi rendezvényen vitatják meg ezt a problémát, másrészt azt hozták fel, hogy az ügy már eljárás alatt van, hamarosan minden megoldódhat. A diákszövetség elnöke szerint azonban a szerb delegációnak nagyon kellemetlen volt, hogy egy magyar diákszervezet egészen az ENSZ-ig ment ezzel az üggyel. – Bízunk abban, hogy ez a kellemetlenség, ami most történt, végre felébreszti az illetékeseket, és cselekszenek, akár úgy is, hogy bírósági peren kívül oldják meg a problémát – tette hozzá Sóti Attila, aki most már optimistább a jövőt illetően, mivel Izsák Rita, az ENSZ független kisebbségügyi szakértője is támogatásáról biztosította a szervezetet.

Strasbourgig vinnék az ügyet

Ugyan a bírósági eljárás még jó ideig eltarthat, amennyiben annak negatív következményei lennének a magyarság számára és az utolsó szerbiai jogorvoslati lehetőséget is kimerítenék, a VaMaDiSZ már nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz forduljanak. Sóti Attila szerint ebben segítségükre lehet a magyarországi Kisebbségi Jogvédő Intézet is, amelynek révén kapcsolatba léptek más külhoni jogvédő szervezetekkel is. Sőt, a vajdasági magyar diákszövetség azt tervezi, hogy jövő év márciusában az Európai Parlamentben is felvetik a problémát.

– Most az volt a legfontosabb, hogy nemzetközi szintre vigyük az ügyet és kellemetlen helyzetbe hozzuk a másik oldalt. Ugyanis ha jogilag nézzük az esetet, nekünk van igazunk, de ha pusztán a józan észre hagyatkozunk, akkor is nekünk van igazunk – tette hozzá a VaMaDiSZ elnöke.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »