Az Enigma-kód feltörője 110 éve született

Az Enigma-kód feltörője 110 éve született

Száztíz éve, 1912. június 23-án született Alan Mathison Turing brit matematikus, az elméleti számítástudomány és a mesterséges intelligencia atyja, a második világháborúban a német Enigma rejtjeleinek feltörője. 

Turing Londonban jött a világra egy Indiában szolgáló tisztviselő második fiaként. Szüleinek távoli állomáshelye miatt testvérével egy ismerős házaspárnál nőtt fel Angliában. Az éles eszű kisfiú mindössze három hét alatt tanult meg olvasni, de leginkább már akkor is a számok és a fejtörők érdekelték. Neves iskolákba járt, ahol kitűnt zseniális matematikai gondolkodásával, a humán tárgyakban azonban nem jeleskedett. 1931-ben felvették a híres cambridge-i King’s College-ba, 1936-tól két évig az amerikai Princeton Egyetemen tanult, PhD-fokozatának megszerzése után visszatért Angliába.

A második világháború kitörése után, 1939-ben csatlakozott a brit katonai hírszerzés Bletchley Park-i kódfejtő központjához. Itt az ő vezetésével sikerült feltörni a nácik megfejthetetlennek hitt, híres Enigma-kódját, amelyet az Atlanti-óceán északi vizein szövetséges konvojokra vadászó, a háború első szakaszában súlyos veszteségeket okozó német tengeralattjárók kommunikációjához is használtak. A kódok feltörése siettette a németek háborús vereségét, százezrek életét menthette meg. Turingot 1945-ben a hazának tett szolgálataiért VI. György király a Brit Birodalom tisztjévé avatta. Titkosszolgálati tevékenysége az 1970-es években került nyilvánosságra, a kódfejtéssel kapcsolatos innovatív matematikai értekezéseit csak 2012 áprilisában tették hozzáférhetővé.

1945-48 között Londonban dolgozott az Automatic Computing Engine (ACE) programon, az ACE, a világ akkori leggyorsabb számítógépe tervei alapján 1950-ben épült meg.

Elméleti munkákat is publikált, 1947-ben közzétett okfejtésében elsőként írt a “számítógépes intelligenciáról”, ezzel a mesterséges intelligencia egyik első elméleti megalapozója lett. 1948-tól a manchesteri egyetemen kollégáival kidolgozták a legkorábbi digitális, tárolt programú számítógépek egyikét, a Manchester 1-et. 1950-ben megjelent Számítógépek és intelligencia című elméleti munkájában először írta le a gépi intelligenciát tesztelő imitációs játékát, az úgynevezett Turing-tesztet.

Hírdetés

Turing saját neméhez vonzódott, de a korabeli Nagy-Britanniában ezért börtönbüntetés járt, így hajlamát titkolnia kellett. Karrierje 1952-ben tört derékba, amikor feljelentést tett, hogy újdonsült, 19 éves partnere betörőket juttatott a házába. A nyomozás során beismerte kettejük szexuális kapcsolatát, ezért perbe fogták. Ő a börtönbüntetés és az önkéntes kémiai kasztráció közül az utóbbit választotta, a kezelés azonban kellemetlen testi elváltozásokat okozott az addig sportos testalkatú férfinál. A zseniális tudóst két évvel később, 1954. június 8-án holtan találták lakásán, mellette egy félig megevett alma hevert. A vizsgálat szerint halála az előző napon, ciánmérgezéstől következett be, a halottkémi jelentés öngyilkosságot állapított meg. A feltevések szerint a mérget a gyümölccsel fogyasztotta el, de az alma cianid-tartalmát nem vizsgálták meg. Egyesek szerint azonban véletlen mérgezés történt, és akadnak, akik úgy vélik, a tudóst megölték, nehogy véletlenül államtitkokat árulhasson el. A manchesteri egyetem közelében álló emlékműve padon ülve ábrázolja, almával a kezében.

Turing a legbonyolultabb intelligenciatípusok, az emberi és a mesterséges intelligencia, valamint a katonai felderítés (angolul: intelligence) mindegyikében megváltoztatta a világ arculatát. Jogi rehabilitálása csak évtizedek után történt meg, 2009-ben a brit kormány bocsánatot kért a vele szemben tanúsított embertelen bánásmódért, 2013-ban királyi kegyelemben részesült.

Emlékére 1966-ban a tekintélyes amerikai Association for Computing Machinery (ACM) társaság díjat alapított a számítástechnika tudományának fejlődéséhez kiemelkedő munkával hozzájáruló szakemberek elismerésére. A királyi kegyelem után hazájában is megtört a jég, róla nevezték el a 2015-ben létrehozott, a Big Data jelenséggel és algoritmuskutatással foglalkozó tudományos intézetet.

Turing nevét sokan az életéről készült, 2014-ben bemutatott Kódjátszma című filmből ismerték meg, a Benedict Cumberbatch főszereplésével forgatott film nyolc Oscar-jelölésből a legjobb forgatókönyvért odaítélt díjat hozta el.

A matematikus kézírásos jegyzetfüzete 2015-ben 1 millió 25 ezer dollárértkelt el egy árverésen. A 2021. június 23-án, Turing születésnapjára forgalomba hozott új 50 fontos bankjegyen arcképe mellett a modern számítástechnika alapjait lefektető 1936-os írásából származó matematikai képletek, az Enigma-kód feltöréséhez használt gépek műszaki rajzai, illetve egy – a gépi intelligenciával kapcsolatos – Turing-idézet is helyet kapott.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »